Évösszefoglaló: 2015 és az Android

Eltelt egy év, durrogtak a petárdák, röpködtek a tűzijátékok, talán mostanra már a másnaposságotok is alábbhagyott. Mi speciel korizással kezdtük az évet, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Na de: egy eltelt év remek alkalmat ad arra is, hogy egy kicsit felülről tekintsünk az iparra — mi sem teszünk másképp, lássuk, milyen trendekről szólt 2015!


Ugrás ide:


 

2015, az Android éve — újra (de csak ha az eszközeladásokat nézzük)

Mint kb. 4 éve, idén is az Android vezeti a készülékeladási statisztikákat. A harmadik negyedév Gartner adatai szerint az eladott készülékek 84,7%-án fut Android, szemben a második iOS 13,1%-ával. Ez ráadásul még a tavalyi 83,3%-nál is több valamivel, tehát az Android továbbra is képes növelni az előnyét. A Samsung vezeti a gyártói statisztikákat — az Androidos világban és összesítettben is; a második és harmadik helyre kínaiak, a Huawei és a Xiaomi kerültek, vagyis a kínai térnyerés ennél egyértelműbb már nem is lehetne… Az is igaz persze, hogy a Samsungot lenyomni nem lesz könnyű.

A nyereségességi adatok már nem ennyire fényesek, természetesen akkorát, mint az Apple, senkinek nem sikerült szakítani: a teljes iparág nyereségének 56%-át ők viszik haza. A maradékot pedig többé-kevésbé a Samsung. Erről részletesebben Halloween környékén írtam. (És igen, Halloweenkor tényleg HTC negyedéves eredménynek öltöztem.)

És ha már Android, vessünk egy gyors pillantás a verziók megoszlására. Jelentem, az Android fragmentáció él és virul:

screenshot_20160101_173115

Ami ebből az ábrából látszik: a legújabb verzió részesedése elhanyagolható. Ami ebből az ábrából nem látszik: régebbi verziók, konkrétan az 5.0 és 5.1 részesedése még mindig növekszik, pedig már kint van az új. És ez elég béna dolog, főleg annak fényében, hogy a híres-hírhedt Stagefright sebezhetőség nyomán az Android végre kapott rendes, rendszeres biztonsági frissítéseket.

Régi nagy játékosok újra relevánsak lettek

És itt főleg a Microsoftra és a BlackBerry-re gondolok. Egyrészt a Microsoft hardvergyártásba vágott, és a Windows 10-et futtató Microsoft Surface Pro 4 betalált (sokkal jobban, mint pl. az iPad Pro — de erről majd később); másrészt egészen jó appokat pakolnak fel a Play Store-ba is.

A BlackBerry pedig belépett az Androidos gyártók világába, és a BlackBerry PRIV személyében egy (úgy tűnik) drágasága ellenére sikeres telefont sikerült alkotniuk — erről Kobak hosszasen beszélgetett az Androidportál podcast eddigi lednépszerűbb adásában.

BlackBerry PRIV
BlackBerry PRIV

Egy érdekességre hívnám fel itt a figyelmeteket, és ez a konvergencia és a “full stack”. 2015-ig a vendor lock-in és a silók erősítése volt a tipikus gyártói magatartás. Ez azt jelenti, hogy a gyártók lehetőleg nem keveredtek, vigyáztak arra, hogy ha a termékeiket akarod használni, azt lehetőleg csak a saját platformjukon tehesd meg — a cél egyértelmű, amennyire lehet, bezárni a felhasználót. 2015-re viszont változott a helyzet, a piac preferencia szempontból lényegében telítetté vált, a demarkációs vonalak beálltak, és most már inkább az kezd lenni a cél, hogy adott gyártói megoldást a lehető legtöbb helyről, lehetőleg mindenhonnan egyszerűen elérj. Ez a modell látszik a BlackBerry viselkedésén, akik a teljes, minden platformon elérhető enterprise BYOD-, és flottakezelő megoldásban látják az üzleti modelljüket (ha láttál már közelről ilyen flottát és az enterprise flotta trendeket, tudod: nem alaptalanul). És ide tartozik a Microsoft, akik egy remek Outlook app és (egy ügyes felvásárlás révén) egy remek Sunrise Calendar app, na meg az Office appok révén gyakorlatilag teljeskörű konkurenciát tudnak nyújtani a Google produktivitási alkalmazásainak — Androidon. Ne feledjük: ahelyett, hogy a Windows Phone-t sulykolnák!

És hiszed vagy nem, ide lépett be az Apple is, aki a cikk írásakor már 3 alkalmazással is jelen van a Play Store-ban. Oké, amúgy Apple-ösen (a három app értékelései: **, ***, **; nem szoftvercég, na), de ott vannak.

2015-ben végre fontosabbá vált, hogy minden platformon jelen legyél a megoldásaiddal-alkalmazásaiddal, mint hogy mindenképp csak a te eszközödet használja mindenki, akár a felhasználói élmény kárára is.

Ettől még a silósodás (sajnos) nem szűnt meg, ha Spotifyon vagy, nem fogod a playlistedet Google Musicra migrálni, ha van egy iPad-ed és egy Androidos telefonod, az appokat kétszer kell megvenned, a Chromecastodra pedig nem fogsz külső, horribile dictu: szabad szoftver eredetű alkalmazásból streamelni… de egyre átjárhatóbbak a silók, pl. én végre tudok Google Music-ból kulturáltan (rootolás és hackelés nélkül) Kodira streamelni. Szinte hihetetlen, de ez egy csomó ideig nem működött.

Android Wear és Androidos okosorák: jönnek a luxusmárkák

Az okosórák piaca… nos. Egyrészt az Apple uralja az Apple Watch-csal: az IDC szerint a piac 58%-át happolták el 2015-ben, az Android Wear jelenleg 17% körül mozog. Másrészt az Apple Watch sokak szerint bukás, közvetett jelek alapján: az Apple nem ad ki pontos eladási számokat, az USA-ban már gyakorlatilag popcorn mellé adják csak hogy elmenjen a készlet, sőt, kijöttek ezzel a rémes akkus tokkal:

apple_tok
Apple akkutok: lyaly

(forrás: Verge) ami egyrészt hogy néz már ki, másrészt amit egy konteó szerint azért tettek, és azért pont karácsony előtt, hogy “olcsó” Apple termékként majd viszik mint a cukrot, és a tok eladásai feltornázzák az Apple tartozékeladásait — azt a kategóriát, ahova az órát is számolják.

Az Android okosórákban nekem több van, mint amit 2015-ben mutattak, mégpedig azért, mert 2015-ben ezek a kütyük szépek lettek. A Moto 360 mindig is jól nézett ki, de nézz meg pl. egy Huawei Watch-ot is. Ezek már kifejezetten szép cuccok, nem csak geekek számára. (Említhetném az LG Urbane 2nd Edition-t is, de nem teszem: nem publikált problémák miatt végül nem kezdték el árusítani.) És ne felejtsük el: idén lépett be az okosórák piacára két “nagy” óragyártó: a Fossil és a TAG Heuer.

Vegyük észre, hogy “hagyományos” gyártóként milyen nehéz lehet meglépni ezt a paradigmaváltást: abban a világban, ahol a marketing ilyen üzenetekkel operál:

“You never actually own a Patek Philippe. You merely look after it for the next generation.”

…vagyis sosem tulajdonolod az órát, csak megőrzöd a következő generáció számára; nos ebben a világban egy olyan eszköz ami egy évig releváns és utána nem, egy komoly és megoldandó probléma elé állítja a gyártókat. (Tegyük hozzá: a Patek Philippe pont nem tervez okosórát gyártani.)

A TAG Heuer ezt úgy oldotta meg, hogy az okosóra élettartamának végén becserélheted az órát egy “valódi” TAG Heuer-re. Ennek persze fura üzenete van, lényegében azt mondja ki vele a gyártó, hogy “az okosóra jelenség egy vicc, de kénytelenek vagyunk felugrani erre a vonatra; majd amikor te is látod, hogy vicc, megadjuk a lehetőséget, hogy vegyél egy rendes órát.”

És persze a TAG Heuer-nek jelen állás szerint kb. igaza is van ebben, pontosabban: az okosórák esetében igen nagy árat fizetsz tartósságban, élettartamban, relevanciában, akkuidőben azért, hogy lásd azokat az értesítéseket, amiket a telefonodon is látsz.

Az év sok okosórás vadhajtást is látott, a szimplán furcsa versenyzőktől (Huawei TalkBand/SmartBand Talk) a még-jó-is-lehet vadhajtásokon (Withings Activité Pop) át a szimpla baromságokig (pl. a BLOCKS).

Röviden: 2015-ben betörta mainstreambe az okosóra, de a világ (és a gyártók) még nem tudják pontosan, hogy mire lesz ez jó.

Google: hardver és OS

Érdekes év volt ez a Google számára is. Egyrészt már nem Google, hanem Alphabet: a keresőóriás (és biotech óriás és négylábú robotgyártó óriás…) augusztusban nevet váltott, az anyacég Alphabet néven folytatja, és a korábbi termékekből külön leányvállalatok lettek.

A Google I/O-n bemutatták a Marshmallow névre hallgató Android 6.0-t (amit aztán ősszel kapott meg a genpop), sok fontos újítással (átalakított jogosultságkezelés, megújult akkukezelés Doze néven, Google Now on Tap, Chrome Custom Tabs) — itt írtunk róla bővebben.

És most már a Google Maps is tud offline navigálni, bár közel nem annyira elegánsan, mint más termékek.

Aztán: novemberben felröppent a hír, hogy a Google hosszabb távon integrálni fogja a Chrome OS-t az Androidba. A Google persze ezt igyekezett rögtön cáfolni, de két okból azért továbbra is ott ül a bogár a fülünkben: az egyik hogy lenne értelme. Pontosabban: lenne értelme annak, hogy karcsúsítsa az OS portfólióját a Google — még ha inkább a másik irányba lenne is logikusabb (a Chrome OS sokak szerint és sokmindenre jobb oprendszer, már most van neki ablakozása, szemben az Androiddal, ahol ennek az első változata csak az N verzióban várható). A másik pedig: a Google Surface vetélytárs Pixel C billentyűzetes tablet Androidot kapott oprendszernek. Erről itt írtunk bővebben.

google-pixel-c-tablet-angle

A Nexus termékvonal (ahol a Google külső hardvergyártóval konzultál és ebből születnek a zászlóshajók) továbbra is marad, de bejön a Pixel vonal, ahol a Google tevényen részt vesz az eszköz tervezésében, talán a gyártásban is. És ez fontos dolog, ha jobban integrált eszközöket akarunk látni a Google-től. Mindezt egy olyan világban, ahol a Chrome OS és a Pixel vetélytársa a Windows 10 és a szintén Microsoft házitermék Surface Pro 4. Érdekes (lesz) egyébként megfigyelni, hogy ahogy anno a netbookok piacát, most a Chrome OS-os szegmens fogja a Microsoft letarolni (legalábbis megpróbálja) olcsó Win 10-es eszközökkel. Az olcsót a külső OEM-ek fogják adni (a HP, a Lenovo és társai), és persze ott lesz a prémium tökéletesség, a már korábban említett Surface Pro.

2016-ban tehát több dolgot is figyelhetünk majd:

  1. marad-e a Pixel vonalon az Android, és felnő-e asztali (nem mobil) használatra a Chrome OS mellé az “N”;
  2. ennek fényében mi lesz a Chrome OS-szel;
  3. sikerül-e a Microsoft mellett labdába rúgni bármilyen produktivitási vonalon, vagyis:
  4. sikerül-e a Microsoftnak agresszív árazási- és OEM-stratégiával durrantani ebben a billentyűzetes tablet szegmensben.

(Ha már Google és hardver egyébként, akkor ne feledkezzünk meg a Google OnHub fejlett házirouterről sem.)

És ne felejtsük el 2015 hardver vadhajtásait: a gigantikus iPad Pro-t, amivel az Apple megkísérelne betörni iOS-szel a kreatív produktivitás szegmensbe, és a ginormikusan 18,4″-os Samsung Galaxy View-t, ami hát… szóval 18,4″. Jaj.

2015, a mobilfotózás éve

2015-ben az Apple is, a Google is ráfeküdt kicsit a fotózás témakörére. Amennyire láttam, az Apple-nél ez kimerült abban, hogy továbbra is az okostelefon piac legjobb kameráit csinálják (de a Nexus 6P-vel és jópár más zászlóshajóval az Android is erősen versenyben van), valamint feltalálták a Live Photos technológiát — tudod, a Harrypotter fotókat.

A Google és az Android háza táján azért történtek érdekességek. Talán a legfontosabb, hogy az idei I/O-n lepukkantották a Google Photos-t a Google+-ról. Ezzel egyidejűleg korlátlan tárhelyet jelentettek be (ha a Photos saját formátumát használod), és útjára indítottak egy vadiúj webappot és egy mobil appot is — mindkettő annyira jól sikerült, hogy mára nem Androidos körökben is a legjobb fotótároló megoldásként szólnak  a Google Photos-ról.

Ősszel pedig, talán az Apple Live Photos-ra válaszul, bemutatták a Cardboard Camerát, amivel sztereoszkópikus fotókat készíthatünk a Google szívének oly kedves Cardboard VR szemüvegekhez.

Ha már itt tartunk, a VR is nagyot ment 2015-ben, ősszel belépett a mainstream sajtóba is. Érdemes lesz figyelni 2016-ban.

Ja, és ne felejtsük el 2015 legröhejesebb forradalmát: megérkeztek a nem 1:1 képarányú fotók az Instagramba!

Alkalmazásboltok 2015-ben: állóháború

2015 egyik nagy revelációja, hogy ez a natív appos, alkalmazásboltos sztori jelen formájában már inkább a fejlődés gátja mint motorja, függetlenül attól, hogy melyik alkalmazásbolt a sikeresebb. A problémák nem most kezdődtek, és szépen mutatják, hogy mitől jó a nyílt web:

Az alkalmazásboltokban nagyon kevesen tudnak valódi nyereséget generálni. Az összes jelenlegi keresési eljárás a már sikeres appokat tolja még jobban előtérbe, új alkalmazásként nagyjából a rák ellenszerét is megtalálhatod, akkor se leszel sikeres. Az alkalmazásboltok statikusak, igazából nem ösztönöznek letöltésre, nem tudod könnyen kipróbálni őket. Lényegében a leárazások azok, amikkel jelenleg operálnak, ez pedig édeskevés. Az XDA-Developers-en volt erről egy remek cikk, mindenkinek ajánlom elolvasásra.

2016 nagy kérdése az lesz, hogy ezzel mit kezdenek az alkalmazásbolt-üzemeltetők, főleg az Apple és a Google. Látszik, hogy egy jól működő mobilweb alkalmazás sok esetben hasznosabb, mint egy natív app. Főleg ha a szolgáltatásod nem napi használatú, és nem kellenek hozzá nagyon csilivili dolgok. Megoldás lehet a hibrid appok használata: az olyan webappoké, amik kevés használat esetén webappként működnek, gyakori használatnál viszont felajánlják a natív appot. Megoldás lehet a Google “app streaming” megoldása, amiről még novemberben írtam. Megoldás lehet az alkalmazásboltok értékelési rendszerének, pl. a “top” alkalmazások kiválasztási algoritmusának újragondolása, vagy a review rendszer módosítása… és egy sor más dolog. A Google ezeken elég nagy energiával dolgozik, és talán az Apple is bohóckodik valamin (bár ne felejtsük: ők nem szoftvercég…)

A másik, számunkra érdekes és sokkal testközelibb sztori 2016-ban az Android családi fiókok érkezése lesz Európába, reméljük, Magyarországra is. Egy előfizetéssel több account alól elérhető Google Music All Access, Youtube Red, másik fióknak vásárolható-ajándékozható appok, korlátozható gyerekfiókok — ez az én kívánságlistám.

Telefonok: flagshipek, flaghship killerek, flagship killer killerek, “developer friendly” cuccok

nexus-6p-colors

A Best of AP2015 szavazás alapján 2015 legjobb telefonjai a Samsung Galaxy S6, S6 EDGE, és a Huawei által gyártott Nexus 6P lettek. Kiemelném a Nexus 6P-t, egyrészt mert egy kevésbé sikeres előd, a Nexus 6 nyomdokain lett nagyon sikeres és elismert cucc, másrészt mert a Google paradigmaváltása (drága, de nagyon jó telefon) úgy tűnik beérett. Persze ellenvélemény mindig akad, pl. az úriember aki felháborodva konstatálta, hogy a Nexus 6P-re is érvényesek a fizika törvényei (ie. ha eltöröd, eltörik).

A Marshmallow érkezésével az Android végre oprendszer szinten támogatja az ujjlenyomat-olvasókat, aminek a fontosságát csak akkor fogtam fel, amikor elkezdtem használni a mobil fizetést a közértben. Mobilfizetés megoldás természetesen csillióféle van (az Android Pay jelenleg csak az USA-ban, de nekem Hollandiában is, Magyarországon is van helyi alternatíva, van Samsung Pay, stb.), de biztonságosan és egyúttal kényelmesen használni ujjlenyomattal lehet.

Aztán 2016 a kínaiakról is szólt, és arról, hogy a “flagship killer” kifejezést ma már nem nagyon érdemes villogtatni. Jött egy OnePlus 2, ami lehetett volna flagship killer, de nem lett: egyrészt NFC nélkül ma már nem lehet, másrészt ez a meghívós bohóckodás nem az igazi, ha eladni is akarsz, nem csak hypeolni. Ettől még többé-kevésbé megmaradt a OnePlus One hardcore fan magja, de a telefon ettől még egy a sok közül: jött egy rakás olcsó és nagyon-nagyon jó eszköz, ha ma vesz telefont az ember 300-350 Euró körül, igazán nehéz dönteni, és ez valahol jó dolog. Van egy Zuk-unk Cyanogen OS-szel, Obi-nk, Honor-unk, a Xiaomi továbbra is erős versenyző, sőt, az Egyesült Királyság is versenybe szállt a WileyFox révén (és szintén Cyanogen OS-szel.)

Érdekes és kiemelendő trend, hogy egyre többen foglalkoznak csak az eszköz tervezésével-gyártásával, és hagyják az OS-t “profikra”.  Így a frissítés is biztosított hosszútávon. Ide kapcsolódik az XDA-Developers érdekes cikke.

És az év szomorú folytatódó trendje a HTC: a cég, aki mindig szép és jó telefonokat gyárt (idén a One M9 és One A9), de aki nem képes a korábbi sikereket meglovagolni vagy akár jó termékvonalakat fenntartani, nem képes nyereségbe fordulni, vagy akár a veszteségeit csökkenteni, nem áll több lábon, mint egy Sony vagy LG, ezért lényegében folyamatosan azt várjuk könnyes szemmel, mikor dobja be a törölközőt.

Tabletek: langyos víz

Tablet fronton nem sok minden történt idén, persze kommentben javítsatok ki, ha nem így gondoljátok. Jött egy Nexus 9, ami bár jó cucc, de nem hibátlan, és jött a fentebb említett Pixel C, ami szintén, de szintén nem.

Érdekesség szinten megemlíthető az Amazon 50 dolláros táblagépe. Nem is annyira a hardver a fontos, mint az irány: a “ubiquitous” cucc, ami olcsó, elérhető, minden van rajta, és családi felhasználásra szánták. 2016-ra sok ilyet kérünk.

És végül, de nem utolsó sorban: házunk tája

Nem füllentek nagyot, ha azt mondom, hogy nem pont így képzeltem az idei évet — sem portál, sem személyes szempontból. Év elején, költözésem után még befért pár poszt, aztán ismert okokból kizárólag Kobak és a többiek vitték az oldalt — ezúton is ezer köszönet!

Azért sikerült átköltöznünk új vasrapodcastot indítani, amivel majdnem bekerültünk rádióba és majdnem szereztünk hozzá szponzort is (és majdnem megküzdöttünk az ádáz bristoli tyúkokkal), és amit alig várok, hogy folytassunk; és 16 ezer lájkot rokkolni Facebookon és (a poszt írásának pillanatában) 6661 tagot számlálni a Google+ közösségünkben. Ezért titeket illet a köszönet!

Akkor végülis milyen volt 2015?

2015 semmiképpen sem volt unalmas év. Nincs már a korábbi évek robbanásszerű fejlődése és az egymást öldöklő gyártók, vannak viszont nagyon izgalmas új technológiák, és a korábbi technológiák tökélyre csiszolása. Kicsit felnőtt ez az okostelefónia, a tékozló fiatal éveknek (6-7 évnek) annyi, de ez így is van rendjén. Nem árt tökélyre vinni a mostani technológiákat, mielőtt beüt az új tech forradalom, nem igaz?


 

Neked mi volt 2015 legfontosabb Androidos/technológiai híre?

Nekem ennyi jutott eszembe 2015-ről, de egészen biztosan kihagytam egy csomó fontos dolgot. Úgyhogy beszélgessünk! Kommentelj, neked mi volt 2015 legfontosabb tech sztorija?

Addig pedig boldog új évet, szuper kalandokat kívánok a technológia világában, az egész Androidportál szerkesztőség nevében!

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook0Share on Google+16Tweet about this on Twitter
lipilee on Googlelipilee on Instagramlipilee on Twitterlipilee on Wordpress
lipilee
Napközben project manager és architect, azon kívül apa, bringás, zenész, és blogger. Fő lelőhelye Hollandia, illetve Instagram és Twitter.
  • a tabletes langyosvízbe még belemártanám az nVidia SHIELD K1 tabletet, ami a korábbis SHIELD tablet újabb verziója, és – az nVidia nevéhez hűen – elsősorban a játékokra kihegyezve, erős hardverrel, és kiegészítő funkciókkal, mint pl. a game streaming. Igaz, hogy az alapcsomag fapados, mert gyakorlatilag csak a tabletet adják, sem töltő, sem az előző tablethez adott stylus nincs benne, de így olcsóbb :) 200 dodó -> http://shield.nvidia.com/tablet/k1

  • Zsolt Horváth

    Amit én most látok egyre inkább népszerűek a VR fotók (és alkalmazások) mellett az AR dolgok is. Ha sikerül a drónokat olcsóbbá tenni – és ez eléggé úgy néz ki – akkor nagy jövőt látok ebben. Példának okáért itt ez az app, ami ha tényleg így működik, ahogy a demóban, akkor talán úttörő lehet ebben:
    http://www.father.io/

  • István Pi Tóth

    Az AppStore-hoz:
    Az egy dolog, hogy a Google kezében hatalmas információ van: olvassa a leveleinket, látja a böngészésünket, pontosan tudja merre járunk, hova check-in-elünk, mely appokat használjuk, mire keresünk rá. Mégse használja ezt ki. Ha én pl. állandóan traktoros weboldalakat nézek, akkor felajánlhatna pár traktoros appot.
    Ezzel együtt nem az 5 csillagos program helyett kellene, hogy ajánljon nekem egy 4-3 csillagosat. Hiszen az 5 csillagos bevált, azért 5 csillagos. Hanem az 1 csillagos helyett kellene, hogy segítsen.
    Más részről az AppStore szabályait a Google is csak hébe-hóba tartja be. Hányszor láttam olyat egy Google app frissítésnél, hogy az új funkciókat nézd meg a fórumban. Vagy csak annyi van, hogy optimalizálták. Aztán kiderül, hogy van benne 3-4 teljesen új funkció.

    A könyvesboltban pedig nem igaz, hogy senkinek nem jut eszébe, hogy nyelv alapján is lehessen keresni?

    A silók leomlását én is látom, más programoknál is. Ennek nagyon örülök. Legyen 2016 a silók bukásának éve! :)

    • az AppStore helyzete tényleg elég kriminális…a frissítési infók esetlegessége sok esetben felháborító, főleg, hogy maga a Google sem túl alapos ezen a téren. Egyes alkalmazásokhoz pedig egész egyszerűen nincs change log (lásd, Facebook Messenger) :(