Régi olvasóinknak ismerős lehet a Pushbullet neve. Megjelenésekor írtam már róla itt a portálon, és én azóta is lelkesen használom. Azóta már sok új funkcióval kibővült, és már nem csak telefon és számítógép közötti információcserére használható, hanem barátinknak is küldözgethetünk okosságokat, továbbá Ifttt szabályokkal kombinálva ezer más dologra is hasznos lehet.
Ma egy újabb szolgáltatást indítottak el a fiúk, “Pushbullet Chanels” néven. Ennek a lényege, hogy a tartalmat már nem csak úgy tudjuk valakinek küldözgetni, hogy közvetlenül neki címzünk egy üzenetet, hanem létrehozhatunk egy csatornát, amibe mi szolgáltatjuk a tartalmat, és arra bárki feliratkozhat. Aki pedig feliratkozik a csatornára, az a frissüléseket azonnal megkapja.
De természetesen vannak kiemelt csatornák is, amik itt érhetőek el: https://www.pushbullet.com/channels
Akit érdekel, az Androidportál csatornájára itt lehet feliratkozni:
http://pushbullet.com/channel?tag=androidportal
Ha nem telepítetted még a mobil alkalmazást, a lenti linken megteheted.
Nem (csak) szoftveres hír, hogy a héten fontos évfordulót ültünk… Csütörtökön volt 6 éve, hogy a HTC bemutatta az első Androidot futtató telefonját – ez volt a HTC Dream, vagy T-Mobile G1, ki hogy ismerte. Persze tudjuk, hogy nem csak a HTC első Android kütyüje volt ez, hanem az első Android eszköz. Ős-Dream userként elmorzsolok egy könnycseppet, és mivel az eszköz még mindig megvan, hamarosan előkapom és játszom vele egy kicsit majd. Ha minden igaz, Cyanogen 6.1 van rajta néhány e2fs hackkel megtoldva, és fogadok, hogy a billentyűzete még mindig tökéletesen működik – azóta se csinált senki ilyen jó billentyűzetet.
Bullseye
Mondanám, hogy az eheti Appvasárnapot a Bullseye támogatta, de majdnem pont az ellenkezője igaz: ez a kis IQ játék majdnem pont azt érte el, hogy egyáltalán ne írjak Appvasárnapot. Egy játék után 24-ik 11-ik vagyok az alltime high score listán, de mindjárt nekiesek megint, mert vétettem pár idegesítő hibát… Ja, a játék egyébként egy más ismert sémán alapszik, Google Maps-en kell különböző tippek alapján belőni, hogy mely országról/városról van szó. Gyertek, irigykedjünk egymás általános műveltségére!
Firefox OS-esedik az Android?
Egyrészt mi ez a szenzációhajhász hír, másrészt amikor egy cikk (jelen esetben egy bekezdés) címe kérdőjellel végződik, köztudomásúan általában “nem” a válasz… így van ez most is.
Mégis: a Chrome Apps for Mobile bemutató olvasása közben erős deja vu-m volt, mintha láttam már ilyet valahol… Chrome alapú web appok, személyazonosság- és cloud messaging API-k, “gazdag” notifikációk, hogy a web app a lehető legjobban hasonlítson egy natív appra és bármilyen eszközön fusson… hogy a web legyen a platform?… Na, szóval a Mozilla is pont ezt csinálja egy ideje. Nagy kérdés (a válasz: vélhetően nem) hogy a Google hajlandó-e nyílt szabványok mentén tényleg a webet használni platformnak, vagy a (-z egyébként open source) Chromiumot nonstandard fícsörökkel felturbózva igazából kreálni egy újabb támadási felületet az Apple-lel szemben… Gondolom inkább ez utóbbi, sajnos.
Mindenesetre már van is egy bemutató app, a Topeka. Play Store-ból telepíthető, WebView-ban fut, materiálosan dizájnos.
Ha nincs Rumcajsz, ma is hülyén ébredtem volna, de mivel van, mindannyian örülhetünk, hogy egy év (sőt, talán több is az) hallgatás után a Play Store-ba kerül a Wizard of Wor Android verziója. Hogy ezt értékeld, ahhoz nagyon öregiskolásnak kell lenni, de megfordítva: ha öregiskolás vagy, ezt értékelni fogod!
Érkeznek a mission-ök Ingressre! Syck erről biztos sokkal szabatosabban tud írni, mint én, mindenesetre a nagy újdonság az, hogy a Niantic által adott küldetések mellett a felhasználók is létrehozhatnak ilyeneket, vagyis a játékkészítők sikeresen outsource-olták… a játékkészítést. Az új funkció már kint van Androidon, iOS-re majd valamikor a közeljövőben érkezik.
Emlékszel még a múlt heti Appvasárnapra? Szerepelt a hír, miszerint a ChromeOS már Android appokat is tud futtatni, és hogy mindez egy kis hack segítségével már Chrome-ra is elérhető. Nos, a kis hackhez hamarosan jött egy másik kis hack egy Android app képében, aminek segítségével könnyedén csomagolhatsz meglevő Android appokat Chrome alatt futtatható appokká. Play Store-ban itt keresd, a kapcsolódó XDA fórumot meg itt.
Samsung Galaxy SIII-ad van? Dühöngsz, hogy a te verziód (vélhetően 1 GB RAM-mal) nem kapott hivatalos KitKat frissítést a Samsungtól? Akkor irány az xda, ahol a koreai (3 GB RAM, mit akarnak ezzel kompenzálni?) verzióra kiadott KitKat verziót portolták nemzetközire is. Mondjuk nem világos, hogy ha már rootolsz-flashelsz, akkor miért ne egy Cyanogen-t flashelnél a bloatware hegy hivatalos helyet…
Talán emlékeztek még rá, hogy nyár elején írtam egy új, magyar fejlesztésű tárcsázó programról, a Readyről. A program tegnap elérkezett egy fontos mérföldkőhöz, ugyanis publikus lett, és most már mindenki letöltheti, és telepítheti a Playből. Én többé-kevésbé folyamatosan használom a beta megjelenése óta, és teljesen elégedett vagyok vele. Nem akar több lenni, mint egy jól átlátható, és egyszerűen kezelhető tárcsázót, és ezt valóban jól csinálja.
Egy nagyon rövid bemutató azok kedvéért, akik még nem hallottak róla. A program alapértelmezett indulása a gyakran hívott partnereink listája, amik csillagozás és hívás gyakoriság alapján lesznek rendezve. Ha az összes kapcsolatunk között szeretnénk keresni, akkor jobbra húzzuk a képernyőt (swipe), és máris ott egy egyedi, forgótárcsás kereső, amit tovább gyorsíthatunk a kezdőbetű megadásával.
Hívás érkezésekor nem csak a hívó felet látjuk, hanem a legutóbbi kommunikációs információkat is megmutatja a program (legutóbbi email, SMS, hívások, stb.). A hívás végén pedig egy kapcsolati összefoglaló képernyőt kapunk arról, akivel beszélgettünk.
Az egyetlen furcsa dolog a programmal kapcsolatosan, hogy bár magyar fejlesztésű, egyelőre nem beszél magyarul. De a fejlesztő elmondása alapján, ez hamarosan változik, szóval a magyar programokat használóktól egy kis türelmet kérnek.
A program maga ingyenes, de egyes funkciói (T9 tárcsázás, témák, csengőhangok, reklámmentesség )csak pénzért vásárolhatóak meg.
Samsung Gear 2 Neo. A “Neo” név nem azért került a 2 szám után, mert Neon sárga az óra (kapható más szinekben is), bár az is lehetne. A Samsung eredeti Galaxy Gear órája után megjelent a Gear 2, Fit, s a 2 Neo (kicsit később a Gear Live is). Az Apple Watch kapcsán az okosóra fogalom újra előkerült. Persze az eredeti Gear kapcsán is ezt írtam. Ha nem is lett sikertermék az eredeti Gear, bekerült a köztudatba az okosóra fogalma. A Pebble a geekek játéka volt. És többnyire mostanáig is az. Egy Samsung méretű játékos kellett ahhoz, hogy beszélni kezdjen mindenki az okosórákról. Bár a Sony se ma kezdte az okosóra gyártást, de ők valahogy nem marketingelték meg a terméket eléggé, hogy beszédtéma legyen.
A Samsung Magyarország lepett meg bennünket egy Gear 2 Neoval. Mivel volt nálam egy az originál Gear szériából, így egymás mellett láthatjátok őket a lenti videóban.
A Gear 2 Neo Tizen operációs rendszerrel érkezik. Érdekes, hogy ez a termékoldalon a specifikációknál sem jelenik meg. Ez az átlagfelhasználó számára annyit jelent, hogy sokat gyorsult a rendszer. Egyébként elérhető a Tizen frissítés az eredeti Gear-re is. Persze ha Tizen, akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy mit keres itt az Androidportálon!? Hát azt, hogy jelenleg csak Android telefonnal használható. Abból is csak Samsung telefonokkal, s ott sem mindegyikkel.
Azt gondolom, hogy ez egy zsákutca, s az Android Wear ezt hivatott megoldani. Azonban a Neo a Samsung Gear Manager alkalmazásával kompatibilis csak. Természetesen vannak egyéb trükkök és megoldások, aminek segítségével egyéb eszközökkel is összeköthető az óra.
Két telefonnal használtam az órát. Egy S5 és egy Note 3 készülékkel. Mindkettővel tökéletesen együttműködött. Érdekesség, hogy az S Health alkalmazás a Note 3 telefonon nem tudta lekezelni az órából érkező adatokat, így szükség volt a Fitness with Gear alkalmazás extra telepítésére. Az S5 másr fel volt készítve a Neo teljes kezelésére.
Nagyjából egy hétig hordtam és használtam az órát. Levettem, s nem hiányzik. Nem sikerült bennem kialakulni egy olyan kötődéshez, mint a telefonomhoz. Amikor kilépek az ajtón, ellenőrzöm, hogy nálam van-e a kulcs, s a telefon. Bármelyik hiánya, igen kellemetlenül érintene. Ez a telefonnal se volt mindig így. Azonban mára kialakult a függőség. Lehet, hogy a jövőben lesz majd olyan (okos)óra, amivel szintén ilyen viszonyban leszünk.
Ezalatt az egy hét alatt azért egyszer megtörtént a mobiltelefónia legfuturisztikusabb élménye. A céges telefonomra (ami valahol töltőn figyelt) érkező hívás pushbullet segítségével jelezte azt a másiknak, amelyikre rá volt kötve a Gear 2 Neo, s a Gear 2 jelezte, hogy hívásom van. Így még épp elértem a hívást. Azt hiszem azonban, hogy ez semennyire sem a tipikus eset.
A Gear egyébként jelez minden értesítést. Ez nagyon jó, de az esetek többségében karnyújtásnyira van a telefon (nemúgy, mint az előző példában), így nem kényelmes a kis kijelzőn megnézni az értesítéseket. Egyszerűbb általában elővenni a telefont.
És akkor vicces ennek kapcsán betenni ide a Note 4 kreatív reklámjainak az Apple Watch-ra vonatkozó epizódját:
A Gear S valóban nem igényel már majd telefont, de a Gear 2 széria még igen. Persze a Gear 2 Neo már működik telefon nélküli mp3 lejátszóként, s vannak itt is lépések a telefon nélküli működés felé. Azonban egyelőre még “csak” egy kiegészítő a telefon mellé.
pozitív
Sokkal órább a Gear 2 Neo, mint az elődje. A rengeteg fitness extra feleslegessé teszi a fitness karkötők (fitbit, Jawbone UP, Nike Fuelband, stb.) használatát. Az óra mindent tud, amit azok, sőt még többet is. Gyors, soha nem volt problémám a sebességgel, akadással. Víz és porálló.
2 napot simán végigcsinált nálam egy töltéssel.
negatív
Nem sikerült felkelteni az igényt bennem, hogy egy ilyen (okos)órára vágyjak. Samsung világán kívül nem működik (hivatalosan).
Epilógus
Több pozitív tulajdonságát tudtam felsorolni az órának, mint negatívat. Szinte aránytalanul több dolog szerepel ott. És mégis. Egyelőre az “erre vágyom érzés” még hiányzik. Várom, hogy legyen Android Wear változat, esetleg megnéznék egy Gear Live órát. Az Android Wear meg tudja-e hozni a kedvemet az okosórákhoz.
Kinek ajánlanám a Gear 2 Neot? Mindenkinek, akinek Samsung telefonja van, s fontos számára a sport, s a mozgás. A Gear 2 Neo szerintem sokkal elegánsabb, (s jobb is,) mint a Gear Fit. Tökéletesen integrálódik a Samsung S health ökoszisztémájába (annak ellenére is, hogy esetleg egy-egy extra alkalmazást kell telepíteni).
A Samsung is elindult/továbbhaladt azon az úton, hogy egy saját belső rendszert építsen ki. A Samsung TV beszél az órával, az a telefonnal, s nemsokára az okosóra jelzi majd, hogy elkészült a mosogatás, s ideje lenne teregetni is, mert már nincs sok idő hátra, hogy a sütő elérje a pizza sütéshez ideális hőfokot. Kérdés, hogy ez a Google Android világába hogyan fog integrálódni, szeretne-e integrálódni.
Az LG ismét szeretett volna nagyot robbantani a piacon a legújabb innovációjával, jelenleg ez a QHD, azaz 2560*1440 felbontású kijelzők bevezetése. Annak idején arról is nagy vita volt, hogy egyáltalán a FHD felbontás kell-e az okotelefonok kis kijelzőjébe. A trend azt mutatta, hogy bizony van rá igény és, azért 5 colos érzékelhető a különbség a FHD és HD között.
Most viszont már a QHD-ról van szó, ill ennek a létjogosultságáról, márpedig egy FHD kijelzőn sem igazán lehet mondjuk 5.5 colon pixelt találni. Rengeteget lehet olvasni a kijelzőről, a magam részéről mindenképpen kíváncsi voltam, mit is tud, és szeretném megosztani a tapasztalataimat, amennyire lehet részletesen ,de nem hosszan vagy túlbonyolítva. Az egyik legfontosabb dolog, hogy egy kijelző minőségét nem a felbontás határozza meg! Az egy nagyon fontos mutató, de nem lehet kiragadni és a többit elhanyagolni. Sajnos amikor ugrunk nagyobb felbontásra ez történik, majd idővel áll be a többi részlet olyan szintre mint a korábbi kisebb felontású kijelzőknél.
Pixelmámor
A szép kis 5.5 colos kijelzőnk esetében a QHD felbontás 538-as ppi értéket mutat. Összehasonlításképpen, egy 5 colos FHD 441-es értéket nyújt, de az új Iphone 6 megmaradt a pont retina kijelzőnek számító (az ő megállapításuk szerint, amit minden erővel kíván az LG cáfolni) 326-os értéknél. Ez összesen 3.5 millió pixelt jelent amit meg is kell hajtani, ás nem csak a hardverről van szó, hanem az egész kijelző panel technológiájáról. Márpedig, elég hamar észrevettem, hogy bizony a képfrissítés néhol láthatóan lassan megy, pl ha kilépek a böngészőből a főmenüre idő kell, mire eltűnik, de jó, ez kevésbé zavaró jelenség. Az élességről természetesen csak is szuperlatívuszokban lehet mesélni, viszont ez nem igazán a QHD érdeme! Korábbi telefonjaikon (pl G2, G Flex) 4.4-es frissítés után egy igen erős élesítő algoritmus került be, ami a G3-nál is megtalálható.
Ez tényleg olyan szintű, hogy kisebb betűknél olyan érzés mintha mélyen bele lenne karcolva a kijelzőbe olyan éles, de ha ezt félre tesszük, semmivel sem tűnik élesebbnek, mint a G2 kijelzője, max nagyon közelről kevésbé látszódnak a pixelek, ha épp hunyorítunk, de mivel ilyet senki nem csinál, ezért ez nem számít előnynek. Viszont, elismerem, amikor nagyfelbontású képeket mutat a kiejlző azért érezni az elképesztő részletességet, de közel sem oly mértékben látszik a különbség, hogy az áldozatokat igazolja. Viszont szerencsére kisebb felbontású videóknál (amiket ugyebár sokszorosára kell nagyítani, még egy HD videó esetében is), semmivel sem rosszabb, mint egy FHD kijelző, hiába kell jobban nagyítani. Viszont az én telefonomon, sajnos észrevettem a kijelzőben nagyon halvány csíkokat, fehér alapon nagyon halvány fekete, míg színek esetében, csak világosabb, mint a többi ott. Nem tudom mire vélni, de az összes általam látott T-nél kiállított darabnál láttam néhol gyengébben, néhol erősebben, de csak minimálisan észrevehető, aki alaposan ellenőrzi, az láthatja. Mindent egybevetve, semmi gyakorlati hasznát nem láttam az extra pixeleknek, a nagyobb baj a fogyasztás még, a G3 bizony durván csak a 2/3-adát adja a G2 üzemidejének, ami bizony nagy áldozat máris.
Fényerő, kontraszt, színek
A G2-nek meglehetősen jó fényereje volt, akár 600 nitet is képes elérni, míg a G3 inkább 450 körül mozog. Ez speciel alig több mint a Galaxy S5 Super Amoled kijelzőjének a kb 400 nites fényereje, mely amúgy képes a 650 nitet is elérni automata módban! Sajnos a 100%-os fényerőt ritkán élvezhetjük, nagyon hamar jön az üzenet, ohgy csökkenteni kell mert túlmelegszik, ilyenkor lemegy 90%-ra, ami viszont kicsit csalfa, olyankor már olyan 290 nites a fényerő. Az éresítő sávban külön lehet állítani automata és a sima fényerőt, de nem kezeli külön őket! Például, alapból 50%-on van, automatán viszont az még kicsit sötét lehet, feltesszük maxra mondjuk. Ha kikapcsoljuk az automata fényerő szabályozást, akkor 100%-os lesz a fényerő, míg a Samsungnál marad a korábbi 50%. Napi többszöri átállítási kényszer esetén már zavaró lehet. Egyéb fontos dolog kültéri olvashatóság tekintetében a kijelző tükröződése, melyben viszont érezhető a fejlődés, a G3 kijelzője sokkal kevésbé csillog, mint a G2-é, viszont jócskán el van maradva a Samoled kijelzőktől. A 3. fontos tényező a kontraszt, ami bizony a G3-nál, nos, szégyenletes.
A G2 1 éve egy igencsak baráti 1300:1-es kontrasztarányt virított, ami igen tisztességes LCD körökben, olyan 1000 a lélektani határ, amitől jónak számít az érték (persze nem is versenyezhet a Samoledek végtelen kontrasztjával és a mélyfeketével). Sajnos a G3 jó esetben 750:1-es kontraszt ad, a fekete jobban hasonlít egy sötétszürkére. Sajnos az LG kicsit belenyúlt a gammába, hogy mesterségesen csökkentse a kontrasztot, minden trend ellen cselekedve. Az egyetlen értelmes magyarázat az lehet, hogy ezzel még jobban ki szeretnék hangsúlyozni, hogy a kijelző mennyi részletet tud megjeleníteni. Gyakorlatilag a már sötét, fekete részleteket világosítják és tényleg olyan dolgok bukkannak videóknál is akár elő, amiket más készülékeken szinte alig látni, bár nagy valószínűséggel nem is lenne nagy szükség rá. A gyenge kontraszt másik oka az alpixelekben rejlik. A szokásos RGB eloszlást kapjuk, semmi pentile, viszont a pixelek alig 60%-át teszik ki az alpixelek, a G2 70%-ához képest, míg a többi, nagy feketeség gyakorlatilag, mely kontrasztcsökkentő hatású. Emiatt nem igazán tűnik a kijelző élénknek, bár fakónak sem.
Márpedig a színvilág ismeretében némiképp meglepő. A kiejlzők kapcsán sokat hallani, olvasni, ohgy az IPS-ek természetes színeket nyújtanak, a Samoledek meg túlszaturáltak. Ez igaz volt pár éve még, most viszont teljesen kifordult a világ magából. Míg a Samoled kijelzők nyújtanak, olyan kijelző módokat melyek gyakorlatilag mellőzik a túlszaturáltságot, és nagyon jó színhűséggel rendelkeznek. (Tesztek alapján az Galaxy S4 óta a legjobbak ilyen téren a film módban), addig az LCD-ket kénytelenek túlszaturálni, hogy felvegyék a versenyt. A G3 kijelzője jó példa arra, hogy mi is folyik itt, nagyon erős túlszaturáltság jellemzi, a mellékelt képen jól látható, hogy igen messze van az ideálistól. Gyakorlatilag akkor lenne tökéletes a megjelenített kép színei, ha minden kör a megfelelő kockában lenne, amiből fő színeknél (Piros, kék, zöld) 5-5 db van. A G3-nál, a 4. kör, már az 5. kockánál van, tehát a 80%-os szaturáció a G3-nál már 100%-ot jelent. A Samsung talán a Galaxy S2-nél alkalmazott ilyen erős túlszaturálást. A színek maguk nem rosszak, ugyebár a gyenge kontraszt miatt kevésbé érződik, hogy itt valami nem stimmel. A piros szín némiképp alul van prezentálva, mint a legtöbb LCD kijelzőnél (kivétel például az Xperia Z2, melynél a piros van kiemelve), viszont a kéknek már nincs olyan dominanciája, mint korábban, a zölddel egyenlő szinten van, emiatt bőven kiegyensúlyozottnak tűnik. Lényeg a lényeg, színhelyes megjelenítésről itt nem lehet beszélni!
Apróság, de a betekintési szögek picit javultak, a G2-nél kicsit erősebb volt a sötétedés, illetve ott volt némi elszíneződés, míg ilyen a G3-nál nincs, kb egy HTC One szinten van most ami teljesen jó
Összegzés
Nem örömmel, de azt kell hogy írjam, sajnos a G3 nem hozta az elvárásokat. Az extra pixelek, nem teszik érezhetően élesebbé, szebbé a kijelzőt, cserébe viszont az általános képminőség a G2-höz képest romlott! Megfeleződött kontraszt, alacsonyabb fényerő, (furcsa halvány csíkok), élettelenebb színek, és persze a közel sem visszafogott fogyasztás, amin nem segít, hogy statikus megjelenítésnél (pl kép hosszabb nézése) jelentősen csökken a fogyasztás. Az irány nem rossz, előbb-utóbb lesz rá tartalom, és kiforr a technológia is, de most még ilyen formában sajnos kevés manapság.
Míg a Samsung csúcskategóriája az S betűt kapta, az LG esetében a G sorozat a csúcsminőség megfelelője. Aki azonban nem szeretne nagyon mélyen a zsebébe nyúlni, azokra is gondolt mindkét gyártó. Az LG számukra az L szériát hozta létre.
Az L széria legkisebb tagja az L40. Szinte megmosolyogtatóan kicsi a 3,5″ kijelző (lásd L40 és Note 3 egymás mellett a galériában) akkor, amikor jelenleg a 6″ a zászlóshajók mérete. Azonban az L40 nem azon a fronton száll harcba. Egyre izgalmasabb a low-end, vagyis olcsó(bb) eszközök piaca. Ezt a Mozilla jól felismerte, s a Google is harcba küldte az Android One készülékét Indiában.
Mivel itthon nincs sem a Firefox OS-t futtató Intex telefon, sem pedig Android One, így egyéb készülékek válnak izgalmassá ezen a vonalon. A már említett y330-as Huawei is itt próbál labdába rúgni.
Rövid kitekintés után nézzünk mit tud az LG L40-es készüléke!
3,5″ kijelző
3 Mpx kamera
320×480 px felbontás
4.4 Kit Kat Android verzió
Knock code
Dual-Core 1,2 GHz
512 MB RAM
4 GB belső tárhely
MicroSD bővíthetőség
A 3,5″ kijelző adja azt a lehetőséget, hogy a telefon mellé helyezzünk egy iPhone-t. hiszen a 4s szériáig ez a képernyőméret volt, amivel Cupertinoban is operáltak. Itt az összehasonlítás az Apple iPhone 4s és az L40 között. A másik apropó a már bemutatott iPhone 6 és Nexus 4 összehasonlítás. Ott is egy Apple és egy LG telefon került egymás mellé. Ott is egy mai és egy régebbi készülék szerepelt a képen.
Látható, hogy hardverben sok vonalon egy 3 éves készülék is jobb, mint a nemrég megjelent telefon. Az összehasonlítás természetesen ugyanúgy sántít itt is, mint a híres Nexus 4 és iPhone 6 esetében. Ráadásul egy leharcolt, használt iPhone 4s még mindig drágább, mint az új L40. Az viszont kétségtelen előnye a koreai gyártó legkisebb telefonjának, hogy az L40 a legfrissebb Android verziót futtatja. Bohócság lenne részletekbe menni ezen összehasonlításban. Inkább csak a sok párhuzam miatt merült fel a gondolata!
És az LG beletett olyan funkciókat is az L40-be, amik a G sorozatban kerültek először a felhasználók kezébe. Ezáltal nem érzi azt a vásárló, hogy ő csak egy lesajnált alsó kategóriás telefont kapott. A “felkoppintás” egy nagyon kellemes kényelmi funkció. A G2, s G3 telefonoknál ez szinte szükséges volt. Hiszen a hátsó gombok egy kihangosítóban nem elérhetőek. Így szükséges egy másik feloldási mód a készülék életre keltéséhez. Az L40 esetében a Knock Code inkább egy kellemes extra, s hasznos védelmi funkció tud lenni.
A Huawei telefonnál, itt is, s sok más mostani telefonnál is mosolyt csal az arcomra, amikor látom, hogy egy kis(ebb) telefon normál SIM kártyát használ, míg a hatalmas péklapát méretű készülékekbe micro, illetve nano SIM kell, hogy kerüljön.
Fontos, hogy az L40-be nem csak egy SIM kártya kerülhet, hanem MicroSD memóriakártya is. Ez azért fontos, mert a 4 GB belső tárhely pillanatok alatt megtelik. A MicroSD kártya viszont ideális lehetőség ennek bővítésére.
Aki az L40-et választja, két dologban kell, hogy talán a kelleténél nagyobb kompromisszumot kössön:
Kamera
Felbontás
A kamera csak a hátlapon van jelen, s a 3 megapixeles képrögzítő sok csúcs telefon előlapi kamerájához képest sem teljesít jól. Azonban arra alkalmas, ha csak egy gyors képet, dokumentumot szeretnénk elraktározni későbbiekre.
A 3,5″ méret tulajdonképpen elegendő is lenne, azonban a 320×480 felbontás már sokszor kevés. Ma amikor már az LG QHD felbontást tesz a G3-ba, akkor ide is elfért volna egy picit jobb felbontású kijelző.
Végszó
Az L40 remek választás első telefonnak. A legfrissebb Android mindenképpen kiemeli a készüléket a mezőnyből. Reméljük az LG nem felejti majd el az L40-et, amikor új Android verzió érkezik. Aki meg tud barátkozni a kijelző és a kamera nem túl erős mivoltával, az nem tud mellényúlni az L40 megvásárlásával.
A telefont az LG Magyarország biztosította a számunkra.
De közhelyszótár helyett csapjunk a lecsóba egy kis food for thought felütéssel:
Titeket nem idegesít vérbe az új Hangouts app?
A múltkor pont lamentáltam, hogy hol tart, és hol nem tart még a material design, és a legeklatánsabb példát nem említettem a kiforratlanságra: a Hangouts Google app, pár verzió óta material design, és szerintem konkrétan visszalépés. Ami legjobban idegesít (és miközben írom, talán eszembe jutnak a többiek) az a bal swipe-in menü eltűnése. Ez az új verzióban már csak a kontaktlista nézetben érhető el, a chat nézetben már nem – tudod, mert ott értelme is lenne. Így ha egy chatben benne vagyok (és általában benne vagyok – te benne vagy?), és egy másikban is benne lennék (és általában benne lennék – te benne lennél?), a korábbi bal swipe -> tappantás -> kész user journey helyett most bal felső sarokba tappantás megpróbálás -> realizálás hogy a telefon nagy -> nagy nehezen mégis bel felső sarok elérés, de közben telefon majdnem elejtés -> főnézetből a másik kontaktra tappantás -> kész a teendők rövid listája. Sőt, mintha régen chatek (óppárdon, Hangoutok) között mintha szimpla jobbra-balra swipe-pal is lehetett volna navigálni mintha, most meg!… Szóval #köszorbán, ezt is jól elintézted nekünk. (Ahelyett, hogy végre integrálnák az SMS funkcionalitást a desktop Hangoutsba, aminek még értelme is lenne.)
No de kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit1, mert van egy csomó érdekes(-ebb) dolog is.
Meg azért se, mert a fenti inkonzisztenciákon/sorjás széleken nyilván folyamatosan dolgoznak a megfelelő ux-sorja-lereszelő szakemberek, és még azért se, mert mindez egyáltalán nem gátolta meg a 2014-es UX Award zsűrijét abban, hogy a material design-nak ne ítéljenek meg egy aranyérmet (gold prize-t, pontosabban), “BEST CONTRIBUTION TO UX” kategóriában.
Szóval haladjunk tovább.
Hacked App
Kezdem például azzal, hogy lehet, hogy Joaquim Vergés (Twitter, Play Store) nem azért nem abandonware-esítette (tulajdonképpen) a Falcon Pro-t, mert ööö, csak, vagy mert nincs már a Play Store-on, vagy mert a Twitterre már csak külön hackkel lehet 3rd party app-ból belogolni, tudjátok, olyasmi top hack-ekkel, mint ami anno a Swordfish-ben volt, ilyen 3D-ben mászkáló digitális kukacokkal, miközben Hale Berry… na de hagyjuk, szóval nem azért, hanem mert máson dolgozik: ezen. Ez nem tudjuk még, hogy micsoda, de majd 48 órán belül egyszercsak megtudjuk, hogy micsoda ez.
ChromeOS és az Android appok
A hét nagy híre volt más körökben, hogy a ChromeOS mostantól Android appokat tud futtatni. Nos, nem kellett sok idő ahhoz, hogy a ChromeOS megoldását áthekkeljék mezei Chrome-ra is, úgyhogy bár bugos és kressel, de létezik: Android appokat lehet futtatni asztali gépen. Infók itt, itt, meg egy kicsit itt, de mint rendesen, ha a releváns infót akarod, akkor olvasd el a Slashdot cikk alatti kommenteket.
Kishírek a Google Play háza tájáról
Szeptember 30-tól azok a fejlesztők, akik pénzt kérnek a Play Store-ban, kötelesek lesznek megadni a “physical address”-t, vagyis valós (lak-)címet. Ez látszólag egy fontos és felhasználót védő lépés, mégis nagy a felhördülés, elvégre az ilyen fejlesztők a legritkább esetben tudnak megadni valami irodai corporate elérhetőséget… az otthonit meg én se szívesen adnám.
Ami viszont fasza: ugyanígy 30-ától a Play Store-on nem csak az appok ára, hanem az in-app purchase-ek árai is megjelennek.
THAW
Na jó, még egy rövidke editorial, aztán tényleg jön a szokásos frissült/új/érdekes app lista.
Szóval THAW. Az MIT-n fejlesztik, egyfajta “kiterjesztett képernyő” funkcionalitás, de tegyük a szívünkre a kezünket, erre várunk már mióta: hogy a telefon és a számítógép, pontosabban a rajtuk levő állományok viselkedjenek úgy együtt, lépjenek úgy kölcsönhatásba, mintha a fizikai világban léteznének. Ehhez minden adott, nem kell új hardvert fejleszteni, csak ötlet kell, meg, ezek szerint, egy MIT. Szerintem tök állat.
App hírek
Ingyenes lett az Instapaper, bár szerintem too little, too late… Ja igen, és mostantól cserébe a premium pack havi 3 dodó lett, ami ugye eleve sokaknak el fogja venni a kedvét. Marad a Pocket.
Trello és Todoist integrációt (egész kiterjedtet) kapott a Sunrise, ami egyébként nettó egészen szép naptár app. Részletek itt.
A Chrome mostantól már a javasolt keresésekben (Instant, vagy mi ennek a neve) is megválaszol kérdéseket. Itt van mit kell tenned és hol, jó lesz neked:
Ha gyors vagy, még elcsípheted a Leo’s Fortune-t 40%-os árengedménnyel! Nálunk a családban a “szőrmókos” játék az egyik kedvenc (volt, mert már végigjátszottuk a gyerekekkel), nekem nagyon tetszett a (mondjuk ki) tökéletes megvalósítás, a gyerekeknek a figurák… tényleg nagyon megéri azt a 3 dodót!
Lássunk egy kis crowdsourcingot: az Android Authority írt egy összefoglalót a 9 legjobb Facebook appról… Volna ezt valakinek kedve átnyálazni és megírni kommentben az 1 legjobb Facebook appot? Azért kérdezem ezt ilyen kendőzetlenül, mert szerintem a legjobb Facebook app ez… ugyebár.
Iparági hírek, vagy mik
Sajnos akkora főnökök még nem vagyunk, hogy a Hírhétfő is újrainduljon (Sycko, Szöges, Rumcájsz, Kobak urak felkészülnek), de ha lenne, akkor megírtuk volna hogy bejelentették az Android One-t, ami a Firefox OS-t saját pályán próbálja majd leigázni és behúzni a következő 5 milliárd okostelefon felhasználót. (Én, egy lábbal itt, egy lábbal meg a Mozilla Manifesto mögött, őszintén remélem, hogy kiegyenlített küzdelem lesz, ami mindkét platformnak sikeres.) Nos, a hardver mellé egészen hamar megérkezett a forráskód is, így kell ezt csinálni.
Az Android One érdekessége egyébként az (is), hogy nem a Qualcomm, vagy a Samsung gyártja a CPU-kat bele, hanem a Mediatek – biztos rengetegen vágjátok, ez az a kínai gyártó, akik négy-, meg nyolcmagos procikat gyártanak, amik aztán egy kétmagos Qualcomm teljesítményét hozzák. Ezt a legkevésbé sem kritikaként mondom, hiszen árban is konzisztensek. No de a lényeg nem ez, hanem hogy étel-ital meglegyen az Opera sikeresen megállapodott velük, hogy az Opera Max technológiájukat (leegyszerűsítve egy kőkemény adattömörítő-adatforgalomoptimalizáló megoldás) hardveresen támogassák – ez nagy win az Operának, akikről egy ideje már nem nagyon hallottam, most viszont betaláltak: az Android One piacok vélhetően meglehetősen érzékenyek a felhasznált sávszélességre.
Mindeközben pedig csöndben kijött a CyanogenMod 11.0 M10, tele új fícsörökkel, Galaxy S5 Sprint változat supporttal, cserébe kikerült a obake, a toro, és a toroplus (igen, ez sajnos többek között a Samsung Galaxy Nexus-t is jelenti, pedig hogy szerettem!…)
Kihagytam valamit? Elhallgatom az információt? Hülye vagyok? Okos vagyok? Nem tudok magyarul? TL;DR? Van valami szaftos bennfentes infód? Írd meg kommentben!
Az okostelefonok néhány évvel ezelőtti megjelenésükkel teljesen új irányt nyitottak az informatika világában. Ezt az új lehetőséget felismerve az Óbudai Egyetem az informatikus képzésében fokozatosan egyre nagyobb teret biztosít az egyes mobil megoldások oktatásának. Ennek már eredménye is van: több mobilverseny győztese az Egyetemről került ki. Most hogy már az Android, az iPhone, a Windows Phone, mellett a Firefox OS is a képzés részévé vált, elérkezett az idő, hogy az OE a Mozillával közösen létrehozzon egy ingyenes mobil konferenciát. A rendezvény célja, hogy félévenként egy-egy aktuális téma köré csoportosuló előadásokon mutassa be az újdonságokat, friss, aktuális szakmai információval lássa el a mobil platformok iránt érdeklődőket.
Az Óbudai Egyetem Mobilkonferencia 1.0 szeptember 27-én szombaton reggel 9.30 kor nyitja meg a kapuit. A rendezvénysorozat első állomásán a Mozilla alig egy éves mobil operációs rendszerét a Firefox OS-et vetik össze kizárólag szakmai alapokon a Google piacvezető megoldásával az Androiddal. A program rövid bevezetővel indul, de a hangsúly a szakmai kérdéseken lesz. Az egyes előadások egy-egy fejlesztési probléma köré épülnek: az előadók gyakorlati alkalmazások segítségével mutatják be, hogyan lehet mind a két rendszerben létrehozni úgy egy GUI-t, hogy az ne essen össze a ráépített funkciók „súlya” alatt. Kiderül, hogyan lehet mindkét rendszerben egyszerűen használni néhány beépített szenzort, hogyan használhatunk különböző adattárolókat. Az előadók segítségével könnyen pénzre is válthatod a tudásod, Auth Gábor és Szmozsánszky István részletesen bemutatja azokat a megoldásokat, melyekkel különböző módokon jelentős bevételhez is juthatsz. Zárásként röviden áttekintjük, merre tartanak a platformok, és egy kötetlen megbeszélés keretin belül az előadók megválaszolnak minden a konferencia témájához tartozó nyitott kérdést.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztráció és bővebb információk: http://androidvsfirefoxos.eventbrite.com/
Végre megjelent az első OPPO által fejlesztett KitKatre épülő ColorOS, ami jelenleg félig-meddig publikus tesztelési folyamatban van Find 7 és 7a készülékekre és nemsokárva várhatóan meg fog jelenni Find 5 és N1 telefonokra is. Íme a bemutató videóm:
Hogy kezd az ember egy rovatot majdnem egy évnyi kimaradás után? Talán a legjobban úgy, ha csak belevág.
Az Android Authority tolt egy ilyen buzzfeed-es cikket, hogy a 15 legjobb Material Design app. Jól átnyálaztam, hátha van benne valami érdekes, amire fel lehet fűzni valami érdekes gondolatot, horribile dictu még ide is beférne egy alkalmazás belőle, de… nem. Az érdekesség talán az, hogy mennyire nem lehet felfűzni egy cikket “legjobb Material Design implementációk” témára, ami nem tudom, hogy pozitívum vagy negatívum – elvégre egy design guideline-nak pont az lenne a feladata, hogy háttérben maradjon és egyszerűen csak szép és konzisztens legyen tőle a júáj, meg a júeksz, ilyen értelemben tehát akkor sikeres a Material.
Másrészről nyugodtan mondjatok ellent, de nekem úgy tűnik, hogy előrelépésnek még nem tekinthető a dolog, a material designos appok ugyanolyan, vagy rosszabb élményt nyújtanak, mint a régi design. Gyerekcipő ez még, a fejlesztőknek is szokni kell, és maguknak az irányelveknek is fejlődniük kell.
Appok
A hét alkalmazásötlete mindenképpen az Ignore No More: gyermek telefonjára telepítve bizonyos idő után lockolja a telefont – az unlock egyetlen módja az, ha felhívaj anyát/apát az utód. Más kérdés, hogy mennyi idő cirkumveniálni… de ha hackelésre sarkallja a fiatalokat, már megérte az egész.
VenueSpot, az Y generáció wardriving alkalmazása: utazás/emigrálás előtt elindítod, a célváros wifi hotspotjaihoz Foursquare-ről begyűjti és offline letárolja a jelszavakat, kiutazol, ingyenwifi mindenhol, menőség. És még Foursquare account se kell hozzá, persze az kinek nincs.
ringtext messenger: ingyenes sms külföldről, bárhova, bárkinek. Az app a nem fogadott hívások funkciót hackeli meg némileg, az ötlet bővebb leírása itt található. Nem látom benne az üzleti modellt (következésképpen nem gondolom hogy hosszú távon fenntartható a mögé szükséges szolgáltatás), de tetszenek az ilyen kis dirthackek.
Droid Protector: ügyes kis app a telefonod (lehetőségekhez képest) biztonságossá tételére. Custom lockscreen, app lock, fotók elrejtése, kb. ezek fogtak meg benne. Nem titkosít, szóval ez csak látszat, de mint tudjuk az esetek 80%-ában ez is elég. A fejlesztő fordítókat keres, úgyhogy hajrá!
Egyebek
Xperia Z3 háttérképek: gyönyörűek, mint minden amit mostanában a Sony csinál. (Nem, nem fizettek ezért a mondatért.)
Még egy Sony, kijött az Android 4.4.4 frissítés az Xperia Z sorozatra (Z, ZL, ZR, Tablet Z) – érdekes módon Z Ultra nincs a listán.
Ennyi fért bele erre a hétre, jövő héten újra (bele)jövök, so long!
A HTC talán az egyik legfurább gyártó az Android világban. Nagyon erősen indultak, illetve nem egy kezdő csapat az okostelefon piacon. Az Android univerzumban a Magic, Hero, majd később rengeteg jó telefonnal sokak szívébe belopták magukat. A Sense felület megosztotta a kezdetektől az Android világot. Sokan átkozták, s még többen vannak azok, akik a mai napig nem tudják elképzelni a telefonjukat a Sense adta rengeteg extra nélkül.
Azóta többek temették a céget, de az új One szériával új erőre kapott.
Azonban az IFA halk volt HTC szempontból. A Desire 820 bemutatásra került.
Akik nem cserélik most azonnal Desire 820-ra vagy M8-ra a telefonjukat, azoknak is ad valamit a taiwani cég. Tegnaptól bárki letöltheti, akinek HTC telefonja van a legújabb telefonokkal érkezett Lock Screent. A HTC egyre több dolgot tesz fel ingyenesen elérhető módon a Play Store-ba. Így a rendszer karbantartása, frissítése nagyon egyszerűen megoldott. Sok panasz volt régen a szoftver frissítésekre. Reméljük ez is egy jele, hogy ezen változtatni kíván a cég.
Azonban ennél sokkal több van még a csőben. Október 8 lesz a nagy nap, amikor sokmindent meglátunk.
Aki tegnap esetleg nem követte az eseményeket, az Apple bejelentett 2 új iPhone-t, s egy okosórát nem iWatch, hanem Apple Watch néven.
Az Android blogok tele vannak összehasonlító elemzésekkel, képekkel. A fenti képet Ron Amadeo készítette. Azóta bejárta a 9gag-et, s az Internet majd’ minden részét. A kép sántít, s sarkít. Az Apple A8 processzora bár nem 8 magos, azért egy mini erőmű.
Viszont azt hiszem kimondhatjuk, hogy az Apple úgy tűnik hardverben már nem iránymutató, hanem a piaci igényeket követi.
Persze a megnövekedett telefonméret kapcsán hirtelen előkerült az Internet emlékezetéből Steve Jobs, s az a kijelentés, miszerint senki nem fog nagy telefont venni.
Sajnos lett nagyobb méret. Nem gondolom, hogy ne lenne eladható, viszont azt sem, hogy ez jó lenne. Szerintem az iPhone 5[x] mérete az ideális. (Annak ellenére, hogy egy LG G3-mat használok jelenleg, ami annál jóval nagyobb.)
Tartok tőle, hogy megindulhat egy én tudok nagyobb telefont gyártani, mint az Apple című verseny. IFA, 6 feletti telefonok… Ebből pedig sajnos mi nem jövünk ki jól, akik a telefont a zsebünkben tartanánk, nem pedig külön hátizsákban. Persze látom a felcsillanó szemeket a táskagyártó cégeknél: Telefon szállító hátizsák. Speciálisan x telefonhoz készítve…
Egy érdekes apró változás a készülékházon. A méretből adódóan lekerült a bekapcsológomb a készülék tetejéről. A “Samsung helyre”.
És tényleg berakták a Samsung kedvenc helyére a kikapcsoló gombot. Hát én elmegyek inkább péknek.
Ezzel semmi gond. A méret nagyobb lett, s így logikusan le kellett kerülnie a bekapcsoló gombnak a készülékház tetejéről. Persze lehet ezt úgy interpretálni, hogy az Apple másolja az Androidot (hiszen a legtöbb tepsi telefonnál ez így van). Nem erről van szó. Így logikus. Ennyi.
Android telefonokat rengetegszer x mag, megapixel, RAM és egyéb paraméterekkel hirdetnek. Nem számít a hardver. Azt gondolom, hogy míg az Android vonal elment abba az irányba, hogy kinek van már 8 magos, meg 64 bites telefonja, addig az Apple nem a processzor magokkal adja el a telefonjait. Görgessétek lefelé az oldalt. Csak valahol a hatodik helyen szerepel, hogy ebben Apple A8 chip van. Persze 64 bit. De sehol nem szerepelnek olyan adatok, hogy hány magos, mega/giga hertz, RAM méret, stb (a részletes specifikációnál megtekinthető). Ezek egy átlag felhasználó számára nem fontos adatok. Nekik még talán az se kell, hogy az Apple legújabb chipje van benne. Működik, szép, jó. Ennyi elég.
Viszont ha már hardver, akkor azért a kijelző egy izgalmas pont. Erre vesztegessünk egy kis időt.
Eddig a retina volt a varázsszó. Illetve a ppi, vagyis a pixelsűrűséggel versenyzett mindenki. Az Apple kiszállt ebből a kategóriából. Az LG G3 1440×2560 felbontása 538 ppi, míg az iPhone 6 750×1334, azaz “csak” 326 ppi. Tegyük hozzá, hogy ez minden földi halandó számára több, mint elég. Természetesen a 6 plus nagyobb felbontással érkezik, de a nagyobb kijelző miatt a pixelsűrűség itt is “csak” 401 ppi. Akkor ez most szar? Nem az. Csak elképzelhető, hogy amikor mikroszkóppal keressük a pixeleket, akkor meglátjuk azokat. Ti már néztétek mikroszkóppal a telefonotok kijelzőjét?
Ami szerintem a legnagyobb lépés, az az NFC bekerülése a telefonba. Ismételjük. eNeFCé. Hosszú évek óta megy a huza-vona. Lesz NFC, nem lesz NFC. A Nexus S óta szinte már minden Android telefonban ott az NFC. Most végre megtört a varázs. Bekerült az NFC chip az iPhone-ba is.
Bejelentették már, hogy a mobiltárca szövetség része lesz az Apple is? ;) #WWDChu
A fenti kérdés azért a tréfa mellett érdekes is lehet, mert ha az iPhone-ok is alkalmasak lesznek a mobil fizetésre, az talán elmozdítja majd a Mobiltárcát a jelenlegi “lesz is, nem is” állapotból. Reménykedjünk!
És akkor zárszóként az új iPhone érkezésére. Drága barátaim! Izmolhatunk, hogy a mi Android telefonunk sokkal több maggal rendelkezik. Még a ppi-nk is jobb. És nézzünk fel a bejegyzés feletti képre. 2012-tes hardver? Nem az. De ha az lenne, akkor kap még egy plusz pontot az Apple marketing csapat. (A marketing csapat egyik nagy trükkje a készülékház kapcsán.) És nem csak a marketing csapat, hanem a szoftveres csapat is ügyes. Mert ezek a most bemutatott készülékek, s a tavalyi iPhone 5s/c is tökéletesen futtatják majd a legújabb iOS 8-at.
Nem tetszik, hogy nagyobb, nem érzem innovatívnak, üdvözlom az NFC-t, s kiváncsian várom a végleges iOS 8-at, s kiváncsi vagyok, hogy az eladások kit fognak igazolni. Remélem az olcsóbb 5s fog fogyni, s mindenki rájön, hogy egy telefon nem nőhet túl a nadrágzseb méreten. ;)
És az óra. Appe Watch.
Valószínűleg már két éve az első felröppenő pletykák idején befoglalta mindenki az iWatch domaineket. Reménykedtek, hogy itt a milliós üzlet lehetősége, s az Apple és/vagy a rajongók jól megveszik majd azokat. Azonban az Apple simán túljárt a domain üzérek eszén, s Apple Watch-nak nevezte az órát. Vagy nem. Mindenesetre meglepő, hogy az eddigi iNévadás megváltozott.
Az iménti video bár paródiának készült, de tulajdonképpen tökéletesen összefoglalja azt, amit gondolok az Apple órájáról.
Nem tetszik. Elsőre se tetszett. És azóta se tetszik. Nagy, s a koncepció jobban emlékeztet az első Galaxy Gear-re, mint az Android Wear órákéra. Az első Gear még mindent tartalmazott. Fényképezőgép is van benne! Fényképezőgép! Azonban már a Gear 2 is sokat elhagyott az 1 funkcionalitásából, s letisztult, egyszerűbb lett.
Tekerő. Korona. Komolyan?! Tényleg tekergetni fogja azt akárki is? Majd meg lehet ismerni ki használt a férfi társadalomban Apple Watch-ot. Az órás kezén egy részen hiányozni fog a szőr. Erre nem gondolt mindenki Johnny Ive-ja? :) A formavilágban azonban továbbra sem ezt tartom a legnagyobb problémának. Míg az IFÁn bemutatott Android Wear órák elegánsak, kicsik, s sokfélék, addig az Apple egyedül a szíjjal tud a külső megjelenésen változtatni. Tudom, két méret van. Bumm.
Ráadásul a 350 dollár nagyon sok! Szerintem túl sok.
Az okosóra vonalon két irányt látok:
Android Wear – az okosóra kiegészítő. Nem kell rajta semmit csinálni. Ez egy gyorsan elérhető “távoli kijelző”. Szól, ha hívás van, üzenet jött, azokat igen/nem módon tudjuk fogadni vagy épp elutasítani. Nincs szükség Facebookra, vagy kép nézegetésre. Minek?! Miért nézzük azokat mini kijelzőn, amikor ott van valahol egy “bluetoothnyi” távolságra a tepsi méretű telefonunk?
Gear S – az órában külön SIM kártya, kvázi egy standalone szerkezet. Strandra lemehetek, hogy a telefon marad otthon, az órára bejönnek a hívások, sms, bármi, ami fontos lehet.
Az Apple valahová a kettő közé pozícionálta az Apple Watch-t. Nagyon szép a UI, de nem látom, hogy ki használná ki azt. Fényképeket nézni vagy Twitter üzeneteket ki fog olvasgatni az órán, amikor ott a telefon? A zene irányítás talán a legkevésbé elvetemült gondolat.
Összességében azt gondolom, hogy az Apple második órája izgalmas és jó termék lesz. Ez most az a termék, amit ki kellett hozni a piacra, mert a részvényesek Tim Cookot valószínűleg nem hagyták már élni.
Az IFA egy érdekes kiállítás. Mindigis az volt. Viszont sose volt ennyire eseménydús a mi szempontunkból. A MWC, Google I/O, na azok a nyálcsorgató igazi Androidos nagy események. Esetleg még az egyes gyártók külön bejelentései (pl. Samsung Unpacked).
Az IFA eddig nem volt része ennek a felsorolásnak. Idén viszont szinte mindenki megoldotta, hogy nagy figyelemmel kövessük mi történik Berlinben.
Elsőnek a Samsung fogta, s rendezte itt az Unpacked, Note 4 eseményét. Aztán sorban mindenki más is fontos bejelentéseket tett. Olyan termékek kerültek leleplezésre, amiket már sokan vártak. Illetve akadt egy-két meglepetés is.
Lássuk miket foghattak kézbe, akik az elmúlt héten Berlinben jártak.
Telefon
Érkeznek a telefonok. Legyen miből válogatni, mit kértek a mikulástól, angyaloktól vagy anyuéktól! ;)
Motorola Moto X – itt a Motorola csúcstelefonjának a legújabb verziója. Nem lett sokkal nagyobb. Azért sajnos nőtt itt is a méret. Cserébe belekerült minden, amitől mégjobb lett. A legjobb feature a bootloader unlockolható, s 0. napi frissítéseket igér a Motorola. Video. [link]
Motorola Moto G – az első G a cég legnagyobb sikerű telefonja volt. Most itt a folytatás. 180 dollár körül az induló ár. Ez olcsóbb, mint az okosórák többsége. [link]
Sony Xperia Z3 – vízálló, nagy (nem Note nagy, csak simán nagy), szép. És a videóban kis időre szerep jut a SmartWatch 3-nak is. [video]
Sony Xperia Z3 Compact – 4,6-os méretben is lehet igényes és jó telefont csinálni. Követendő példa! [link]
Huawei Ascend Mate 7 – 6 colos phablet. 2 4 magos processzorral (4 Cortex-A15 1.8GHz és 4 Cortex-A7 1.3GHz). Ujjlenyomat olvasó, és egy 4100mAh akku, amit még ki kell emelni a telefon ismertetőjéből. [link]
Alcatel Hero 2 – 6-os tepsi, ceruza. A kínai-francia mobilgyártó egyszerre veszi fel a kesztyűt a Samsunggal és a Huawei-jel. Már az első Hero is impozáns darab volt. [link]
Lenovo Vibe X2 – Durvulnak a kínaiak. 8 mag, lapos és szép darab. Még szeptemberben a boltokba kerülhet. video [link]
Tablet
Az IFA nem volt túl erős tablet vonalon. Bár a 6 colos Huawei, s Alcatel telefon már-már tabletnek is betudható.
Samsung Galaxy Tab Active – por, ütés, víz, minden álló tablet a Samsungtól. [link]
Alcatel Hero 8 – 8-as tabletet mutatott be a Hero családban az Alcatel. [link]
Okosóra
Android Wear. Az új varázsszó.
Motorola Moto 360 – A Motorola várva várt kerek órája. 250 dollárért már elfogyott a Motorola.com és a Play Store kínálatából is. Azonban aki nagyon szeretne a Best Buy üzletek még tartják magukat, s gondolom az e-bay is lassan megtelik picit drágább termékekből pár haszonleső jóvoltából. [link], persze akinek nem elég egy sima Moto 360, az vehet fém verziót 299 dollárért.[], unboxing video erre van.
LG G Watch R – kerek, óraszerű. Október 14. Kiváncsi vagyok rá. [link]
Sony SmartWatch 3 – A Sony harmadik próbálkozása az okosóra piacon. Most már Android Wear mutatja ezen is az időt. Nekem inkább sport/játékórának tűnik, mint elegáns kiegészítőnek. [link]
Asus ZenWatch – akármit mondtok, az Asus csendben csinált egy nagyon kellemesen kinéző órát. 200 dollár vagy Euro. Attól függően ki a világ melyik részén született. Vagy rendelkezik ismerőssel. ;) video. [link]
Samsung Gear S – Bár Tizen, s nem Android Wear, azért kapjon helyet a felsorolásban. [link]
Alcatel Smartwatch – Alcatel is beszáll a kerek okosóra buliba. Persze nem is akárhogy. 100 Euro alatt kerek okosóra! Köszönöm Varga Szabolcsnak a kiegészítést. [link]
Egyebek
HTC 100 GB Google Drive tárhelyet ad ingyen [link]. Az ajándék azoknak jár, akik a HTC újabb telefonjainak valamelyikét birtokolja: HTC One M8, HTC One Max, HTC One Remix, HTC Desire 816, HTC Desire 610.
A Samsung Android hajtotta nyomtatója is megérkezett. [link]
Azt hiszem nem panaszkodhatunk. A technika, s kütyük iránt fogékony embereknek pedig érdekes lesz követni a holnapi Apple bejelentéseket is.
