iOS egy droid szemszögéből

Munkahelyemnek köszönhetően kezeim közé került egy iPhone 5S. Elsődleges telefonom egy Note3, ezért a privát számom került az iPhone-ba. Ebben a leírásban a hardverre minimálisan fogok csak kitérni, elsősorban a szoftverről lesz szó.

A beköltözés könnyen ment, mivel már volt Apple ID-m, a névjegyzéket is hamar leszinkronizálta Google fiókból. Felkerült még a Facebook, Messenger, Viber, Whatsapp és az Instagram. Szerencsére Google a barátunk és alkalmazásainak széles tárháza érhető el iOs-re is, gyorsan telepítettem is a legszükségesebbeket: Google+, Hangouts, Naptár, Fotók és Youtube.

Első nekifutásra minden beállítás zökkenőmentesen ment, az ujjlenyomat beállítása volt egy kicsit hosszadalmas, de ez Androidos telefonok esetében is így van. Ez az a funkció, ami elsőre megtetszett. Nem kell bajlódnom a kijelző feloldásával, megnyomom a Home gombot, az ujjamat ott tartom, és máris megjelenik a kezdőképernyő. Egy hét használat után ez nagyon hiányzik a Note3-ból, ezért a következő telefonomban biztos lesz.

Az alkalmazások telepítése nagyjából ugyanúgy zajlik, mint a Play Áruház esetében, kivéve, hogy a telepítéskor nem írja ki, hogy milyen jogosultságokat kér az alkalmazás és nem tudom őket egy kattintással engedélyezni. Miután települt az alkalmazás, az első indítás után jönnek a felugró ablakok, hogy értesítéseket szeretne küldeni, vagy hozzá szeretne férni a kontaktokhoz. Ez egy idő után engem nagyon idegesített. Viszont az ujjlenyomat-olvasó itt is nagy szolgálatot tett, nem kellett minden telepítésnél beírnom a jelszavamat.

A hívásindítás egyszerű, semmi extra, de a hívásfogadásnál szokott csinálni furcsa dolgokat. Alapesetben a jobb oldalon megjelenik a zöld gomb, baloldalon pedig a piros, könnyen fel tudom venni, vagy elutasítani a hívást. Viszont egyes esetekben egy csúszka jelenik meg, bal oldalán a zöld gombbal és nem tudtam elutasítani a hívást, csak némítani a telefon bal oldalán levő fizikai gombbal. Ezt nem sokszor csinálta, de rendszert eddig nem fedeztem fel benne.

Ha már hívás, akkor gondoltam, hogy jó lenne valami csengőhangot beállítani. Az alap hangok nem tetszettek és azt már tudtam, hogy mp3-at csak úgy a telefonra nem tudok rakni. Éljen az iTunes (erről még lesz szó bővebben)! Egyik ismerős iPhone telefonján találkoztam a Zedge alkalmazással. Meg is örültem, mert ott találtam pár jó csengőhangot a Note3-ra is. Gyorsan le is töltöttem, kiválasztottam egy csengőhangot, letöltöttem és ekkor jött a fekete leves. Kiírta, hogy a telefont csatlakoztassam egy számítógéphez, majd ott indítsam el az iTunes alkalmazást. Az iTunes alkalmazásban keressem meg a telefonban a Zedge alkalmazást, abból szinkronizáljam át számítógépre a letöltött csengőhangot, majd szinkronizáljam vissza a telefonra iTunes-on keresztül. Na, itt lett elegem az egészből és maradt az alap csengőhang.

Az Apple kedvenc alkalmazása szerintem az iTunes. Anélkül szinte semmit sem lehet csinálni a telefonnal. Számítógépről, illetve számítógépre szinte csak ezen keresztül lehet bármit is szinkronizálni. Ha valaki nem akar ezzel szórakozni, akkor marad a felhő, vagy e-mailben elküldi magának. Nem rossz program az iTunes és elég jól is működik a szinkronizáció, de Android után ilyen kompromisszumokba nem vagyok hajlandó belemenni. Viszont a biztonsági mentés és visszaállítás funkció jobb, mint amit vártam. Egyes gyártók ezen a téren csak tanulhatnának az Apple-től.

A Beállítások menü aránylag logikusan van felépítve. A főbb funkciók könnyen megtalálhatóak, de egyes dolgokat, pl. PIN kód csere, vagy kontaktok importálása SIM kártyáról, elég jól el vannak rejtve. Nem voltam annyira elveszve, mint amikor az első Windows8-as telefonban kellett a Beállításokban eligazodnom, de még lehetne rajta finomítani.

A Google alkalmazások kérdés nélkül teszik a dolgukat. Egy két dolog nem a megszokott helyen van, de hamar hozzá lehet szokni. Igazából a nagyobb fejlesztők alkalmazásaira sem lehet rosszat mondani. Instagram-ot például többször is az iPhone-on néztem meg. Az általam telepített összes alkalmazás hozta a kötelezően elvártat.

A személyre szabhatóság és pl. a Nova Launcher nagyon hiányoztak, míg nálam volt a telefon. Több funkció és alkalmazást gesztusokkal szoktam elindítani és többször is belefutottam, hogy az iPhone nem reagál a dupla érintésre. Több widgetet is használok a kezdőképernyőn, amire szintén nincs lehetőség.

Két hétig volt nálam a telefon, de meggyőzött abban, hogy nem fogok iPhone-t vásárolni. Megbízható és jól működő rendszer, de a sok megkötés elvette a kedvem az egésztől. Az egyik kolléganőm fogalmazta meg jól: az iPhone azoknak való, akik nem akarnak gondolkozni, a telefon megteszi helyettük.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Share on Google+
Google+
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , , ,

About dongoarpad

Kocka vagyok és büszkre rá. Telekom üzletben dolgozom, ahol ki tudom élni szinte minden technológiával kapcsolatos perverz hajlamom :)
View all posts by dongoarpad →