Úgy látszik a kínaiak már a spájzban vannak (akarom mondani One), legalábbis a telefonok terén elborította kicsiny portálunkat a kínai jelenlét. Esküszöm, hogy nem beszéltünk össze Kobakkal és Lipileevel, tőlük teljesen függetlenül esett választásom írásom témájaként az Oneplus első termékére. Az, hogy Kínában legyártják bárminek a másolatát, talán már senki számára nem hír. A márkás ruháktól elkezdve a szórakoztatóipari eszközökig rengeteg másolatot láthattunk már, és vannak közöttük jobban sikerült termékek, és kevésbé jól sikerültek. Arról már ritkábban hallunk, hogy egy olyan kisvállalkozás indul be, aminek célja a minőségi saját termék létrehozása. Azért is írok jó szívvel erről a telefonról, mert a saját telefonomról van szó, amit nemrég vásároltam meg. És minderről a 4G tehet. De ne vágjunk a dolgok közepébe!
Ráhangolódás
Az Oneplus cég azt a célt tűzte ki maga elé, hogy olyan androidos eszközöket akar a piacra vinni, ahol a minőség és az olcsó ár együtt járnak. Ezért is van a címben a “kicsi” szó, mert a Huaweihez és a Xiaomihez képest ők az ismeretlenségből indultak. Első termékük az One nyár elején jelent meg, és ~300 dolláros árával és alkatrészeinek listájával abszolút teljesíti a kitűzött célokat. Tovább növelheti érdeklődésünket, ha megtudjuk, hogy a nemzetközi piacra szánt telefonokon – az OPPO telefonjaihoz hasonlóan – a CyanogenMod méltán híres Android változata van telepítve gyárilag (Cyanogenmod 11s), amit erre a készülékre (is) optimalizálnak a fejlesztők. Szintén furcsa utat választottak a nemzetközi terjesztés tekintetében. Megjelenésekor csak sorsolás útján lehetett a készülékhez jutni, amit később meghívós rendszerre alakítottak át. Kínában viszont nincs ez a hercehurca, ott bárki megveheti a boltokban, korlátozás nélkül. A két kiadású telefon között csupán három különbség van:
– Más az operációs rendszer (kínai: Color OS, nemzetközi: Cyanogen Mod),
– A nemzetközi változat hátulján szerepel a Cyanogen felirat is,
– A kínai változat nem kezel néhány mobilhálózati frekvenciát (band 4, band 17). Ez leginkább az amerikai használók életét befolyásolja, Európában ezek nem használatosak.
Apró érdekesség, hogy itthon az Extreme Digital is forgalmazza, mégpedig a kínai változatot lehet náluk megvenni, de CyanogenModdal.
Az én történetem ott kezdődött, hogy a Google képes volt tényleg egy batár nagy telefont kiadni, ami nagyon elkeserített. Ehhez adódott még hozzá a Telekom 4G akciója, ami a telefoncserére vonatkozó igényemet felerősítette, és végül utánajárva a dolgoknak esett a választásom erre a telefonra. De ilyen sok bevezető szöveg után lássuk mi volt a dobozban!
Kidoboz, tartozékok
A telefon nagyon szép piros-fehér (Hajrá DVTK!) csomagolásban érkezett, a telefontól külön dobozolva a töltőt. Már maga a doboz érzékelteti, hogy nem egy olcsó alkatrészekből összetákolt valamit kapunk a kezünkbe, hanem már a doboz is a termék része. Tartozékként csak egy adatkábelt, egy SIM tálca nyitót és egy nano SIM átalakítót kapunk. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ugyan kevés tartozékot kaptunk, de azok kialakítása is teljesen egyedi. Az USB kábel lapos kialakítású, a SIM tálca nyitójához kapunk egy kulcskarikára fűzhető gumitokot, a töltőfej pedig egy a telefon hátlapjával harmonizálóan fehér színű, kocka formájú csoda.
A telefon ívelt, fehér színű hátlapja műanyag, összeszerelése minőségi (az enyém fehér színű, de létezik még gránitszürke és bambusz hátlap is) . A telefon nem nyikorog, nem mozog. A kijelzőt a prémium telefonoknál megszokott Gorilla Glass védi, abból is a 3. generációs. Kicsit furcsa érzés volt Nexus 4 után megfogni. Egyrészt a lekerekített képernyőélek nagyon kellemesek voltak a Nexuson, itt viszont van egy kis apró perem, ami nagyon szokatlan nekem az N4 után. A műanyag hátlap viszont kényelmesebb, mint számítottam rá, ja és nem gyűjti az ujjlenyomatokat. Viszont egy kézben már ez is nagy, inkább két kezes használat javallott. Mindezek ellenére a fogása kényelmes, és kis gyakorlással az egykezes használat is megszokható.
A hardver és a szoftverek
A készülék 152.9 x 75.9 x 8.9 mm méretű, 162 gramm súlyú, műanyag házas tokozású. A képernyő 5.5 hüvelykes, a felbontása Full HD: 1080 x 1920 pixel (401 ppi). A kijelző nagyon jól olvasható minden oldalról és látószögből, még napfényben is. A színei nagyon szépek, nem éreztem etéren semmi romlást a Nexus 4-hez képest. De végül is egy IPS kijelzőtől (sőt LTPS IPS) ez elvárható.
A telefon mérete az általam korábban használt Nexus 4-hez képest jól látszik a fenti képen. A képernyő felső részén, középen található a telefonos hangszóró, mellette balra a szenzorok, majd az állapotjelző LED, és az előlapi kamera. A képernyő alsó részén az érintő billentyűzet található, tehát a kijelző méretéből nem vesz el helyet a szoftveres billentyűzet (mivel nincs). Számomra furcsa volt megszokni, hogy a gombok sorrendje teljesen más logikát követ, mint az alap Android elrendezés, ugyanis jobb oldalra került a “vissza” gomb, bal oldalra pedig egy “menü” gomb került, amit ha hosszan nyomunk, akkor kapjuk meg a jól megszokott “gyakori programok” képernyőt. Használat közben kiderült, hogy jobbkezeseknek ez egy előnyös változtatás, mert így könnyebben tudjuk használni az egyik leggyakoribb funkciót, a túloldali billentyű elérése ugyanis csak ujjtorna után lehetséges.
A készülék jobb oldalán található a bekapcsoló gomb, bal oldalt pedig a hangerő vezérlő gombok, a SIM tálcával. A korábban kipróbált nagyképernyős Huawei Ascend Mate-hez képest sokkal jobban kézreálltak a gombok használat közben, nem nyomtam meg véletlenül egyiket sem. A tetején van a fülhallgató aljzat, és egy mikrofon. Alul pedig az androidos telefonoknál jól megszokott micro USB aljzat található két kihangosító hangszóró között, valamint egy mikrofon. A hátoldalon van egy kamera a dupla ledes villantóval közös egységben, tőlük jobbra pedig egy mikrofon (összesen három van a telefonban).
A telefon belső felszereltségre sem lehet panasz. A készülék a Qualcomm Snapdragon 801 (MSM8974AC) lapkakészletét kapta. A processzora egy négymagos (2,5 GHz órajelű) Krait 400, amit egy Adreno 330 grafikus gyorsító támogat. A 3 GB méretű belső memóriájára sem lehet panasz, ami mellé 16, vagy 64 GB tárhelyet kap a felhasználó. Ez a kombináció ma a piacon az egyik legerősebb. Ebből kifolyólag teljesítményre nem lehet panasz.
Néhány teszt program eredménye:
- Antutu: 46331 pont
- CFBench: 41154/38173/39365
- Linpack: 401.116 MF/629.353 MF
- Quadrant: 23661 pont
- 3DMark Ice Storm: 18582 pont (Unlimited)
- Basemark X 1.0 (on screen): 23719 pont
- GFXBench 2.7 T-Rex HD (on screen):1600 / 28.6fps
- Epic Citadel (FPS): 57.3 (fullHD felbontáson)
- Octane: 3028 pont
- SunSpider (ms): 2216.0ms +/- 82.1%
- Kraken: 8434.4 +/- 30.9%
Említettem már, hogy kétféle operációs rendszerrel árulják a telefont. Nekem a kínai változathoz volt szerencsém, amiből következik, hogy Color OS volt gyárilag telepítve rá. Hogy egész pontos legyek, a Color OS-nek van egy nemzetközivé tett változata is, amiben minden angolul van, és telepíthető rá a Google Play is. Na ez nem olyan. Ebben választható ugyan az angol nyelv, de csak kb 4/5 részben vannak lefordítva a dolgok, ami érthető, hiszen a kínai piacra szánták, nem nekünk. De szerencsére nem azért készítették el a Cyanogenmodot, hogy ne lehetne telepíteni rá 10 perc alatt.
Kamera, GPS, egyéb
A hátlapi kamera elég minőségi, 13 megapixeles, F2.0 optikával, és a Sony Exmor szenzorával felvértezve. A vele készített fotók láthatóan jobb minőségűek, mint amit a Nexus 4 tudott. Az az igazság, hogy nem vagyok egy fotó fenomén, de a Nexus képeit a fakó színek miatt nem annyira kedveltem, itt viszont számomra is kielégítő minőséget adnak a képek, kompakt gépre tuti nem lesz már szükség emellett. A videó felvétel itt már 4K-ban megy, ami már jóval meghaladja az én használati igényemet.Megelégszem a Full HD 60fps felvételekkel. Az az igazság, hogy az előlapi kamera se az a “tegyünkbelevalamiolcsótvackot” kategória. A felbontása 5 megapixel, videófelvételt 720p méretben tud rögzíteni.
A GPS-re se kell panaszkodni, köszönhetően a GLONASS támogatásnak gyorsan talál jelet, és pontosan mutatja a pozicíót.
A hangszóró és mikrofon(ok) hangminőségére nem volt panaszom, amikor használtam, mindig tisztán hallottam a másik felet, és ő is jól hallott engem. Nem recsegett a vonal és engem is zavarmentesen hallottak.
A telefonban relatíve nagy, 3100 mAh-s polimer akkumulátor van, ami a napi használatra bőven elég volt még akkor is, ha sokat interneteztem. Átlagos használat mellett én a 2-3 napot is elérhetőnek tartom a telefonnal.
A telefonban van NFC is, Bluetoothból 4.1-es verziót tettek bele, a wifi az ac szabványig bezárólag ismer mindent, és az USB csatlakozó támogatja az OTG funkciót.
Összefoglalva
A telefont olyanoknak fejleszthették, akiknek fontos, hogy gyors legyen telefon, de nem akarnak egy kocsi árát rákölteni. A gyorsaság mellett örülhetünk a jó kamerának, és a további minőségi alkatrészeknek. Abszolút úgy gondolom, hogy erős versenytársa a jelenleg kapható csúcstelefonoknak, már csak a telefon terjesztését kellene átgondolniuk, mert ez a meghívós rendszer a legnagyobb akadálya, hogy a telefon még népszerűbb legyen.
Color OS album: [link]
Kicsomagolás album: [link]
Néhány tesztkép: [link]
