Régebb óta a piszkozataim között van ez a cikk (és még másik 5), de ez ne tévesszen meg senkit, nem az eszköz, hanem az én, meg az élet hibája: kicsit sok utazás, kicsit sok meló, a blogzorkodás meg háttérbe szorul. No de ne kezdjünk itt marakodni, hogy ki ölt meg kit, inkább csapjunk bele, a Huaweinek pedig köszönjük a tesztkészüléket!.
Mai alanyunk a Huawei alsó-középkaegóriás eszköze, a G510. Volt már nálam korábban gyenge Huawei (G300), ami bár végülis nem botrányos de nem venném meg, aztán volt akkori csúcs-huawei (P1), amit viszont megfelelő áron még ma is megvennék. Most pedig itt van ez, a kettő közé ékelődve, és nekem el kell döntenem, hogy “-nám”-e. (Már ti. hogy vásárolnám-e.)
Pattintsunk hát egy sört, és döntsük! (El.)
A vas
A G510 érdekessége az, hogy nem OMAP vagy Qualcomm proci hajtja, hanem a jóárasított MediaTek MT6517, ami nekem teljesítményben kb. olyannak tűnt, mint a Qualcomm Snapdragon S3 sorozat (mindkettőben két ARMv7 core adja az ívet), tudjátok, ami pl. a HTC Sensation-t hajtotta, amíg.
És bár manapság már szinte mindegy, mi van egy telefonban, a stat pr0n kedvelőinek azért kiemelem az adatlap fontosabb pontjait:
- MediaTek MT6517 2×1,2 GHz-es CPU
- 512 MB RAM, 4 GB ROM, microSD támogatás
- 4,5″-os, 480×854 pixeles felbontású (tehát 218 ppi pixelsűrűségű) IPS TFT kijelző
- 5 Megapixeles hátlapi, 0,3 Megapixeles előlapi kamera
- 1700 mAh akksi
- FM rádió, DLNA, WiFi Direct
Ami tehát a procin kívül még kitűnik: kevés RAM és ROM van benne, cserébe a ROM saját szánk íze szerint bővíthető; van előlapi kamera (a G300 esetében fájó pont volt a hiánya), illetve a méretéhez képest kicsi a felbontása – ilyen eszközhöz legalábbis általában már jár az 540p. Na nem mintha ez zavaró körülmény lett volna teszt közben… de ne szaladjunk előre.
Külsőségek
Nos, amennyire tetszett az Ascend P1, annyira, nos, semmilyen a G510. A képernyő körüli keretek szerintem túl nagyok, ami sutává teszi a telefon előlapját, a kapacitív gombok (3 van belőlük) kicsit olyanok, mint egy kölyökkutya lábai: jó, hogy vannak, de kicsit nagynak tűnnek és bumfordinak. A hátlapra a szappantartó nem a legjobb kifejezés, mert ez annál kopogósabb és recésebb. Adélnak van egy Sylvanian babaháza (tudjátok, ezek a kis állatkák), annak a teteje ilyen, és már ott se tetszik ez az anyag. A rece nyilván azért kellett, hogy az anyagválasztás mellett (illetve ellenére) ne csússzon ki a kezünkből a telefon lépten-nyomon. Ez végülis megvalósul, egyszer se ejtettem el.
Bekapcsolva
A CPU-n kívül a G510 másik érdekessége bekapcsolás után tűnik fel: míg a P1 egy alig módosított stock Android volt (és ezért nagyon szerettem őt), a G510-en a Huawei saját launcher elgondolása ketyeg, Emotion UI névre keresztelve. A launcher mögötti elgondolás:
- nincs app drawer, iOS-szerűen minden az asztalon van (persze widgetek azért maradtak), folderekbe rendezhetően
- az ui-hoz tartoznak alap widgetek, amik grafikailag illeszkednek az Emotion-hoz: időjárás, óra, kontaktok… a szokásos választások
- vannak különböző theme-ek
- van 9 home screen
Kb. ennyi. Sajnos G510-en ez az ui röcög, akadozik. A képernyőváltásoknál manapság elvárható lenne, hogy folyamatos legyen, ez Emotionnal nem sikerült.
Ez azonban csak a launcher, az alatt a készülék egy majdnem stock Android 4.1.1-et futtat, és jól! Így aztán az a paradox helyzet állt elő, hogy én bizony felpattintottam egy Nova Launchert és lecseréltem az Emotion UI-t, és ettől a készülék megtáltosodott, és egy teljesen jól használható cucc lett belőle, ami felhasználói élményben majdnem felveszi a versenyt egy Galaxy Nexus-szal. Nyilván kb. ennyi az, amit elvárhatunk tőle, Nexus 4, vagy Galaxy S3-S4 behozhatatlan, de nem is feladata a G510-nek, illetve tegyük a szívünkre a kezünket: egy Galaxy Nexus szintű készülék ma még teljesen kurrens.
Teljesítmény, akku, kamera, hang
Hogy a fentieket azért megtámogassam valamilyen számokkal is, lefuttattam a szokásos benchmarkjaimat: Quadrant-ot, CF Bench-et, AnTuTu-t. Ahogy várható volt, a Samsung Galaxy SII és a Galaxy Nexus alá, HTC Sensation fölé került.
Akkuidőben a totál átlag alatt kicsivel, bár az AnTuTu Battery Tester valami energiatakarékos üzemmód miatt többször idő előtt elhalálozott, úgyhogy ezt kénytelenek lesztek nekem bemondásra elhinni. Ehhez viszont az kellett, hogy a Huawei-féle akkuidőjavító tweakek be legyenek kapcsolva.
A beépített 5 Megapixeles kamera csodákat nem fog tenni, de fotózni végülis lehet vele. A mai mezőnyben egyértelműen a gyenge kamerák között a helye, az Instagram filtereire erős szükség lesz… Minden ellenszenvem ellenére. Ugyanakkor itt teszem hozzá, hogy a korábbi Galaxy Nexus hasonlat itt is áll: a G510 kamerája kb. azt a szintet hozza. Mínusz PhotoSphere.
A G510 érdekessége még a DTS hangrendszer, aminek legfőbb jellegzetessége a mélyhang-kiemelés. Ettől kb. olyan lesz bármilyen zene, mintha elmenne melletted egy autó, amiben szól a zene. Rendes fülessel ne használd.
És a nagy kérdés: vásárolnám?
Míg a G300 esetében a válasz egyértelmű nem, a P1 esetében pedig egyértelmű igen volt, a G510 esetében nem vagyok meggyőzve egyik irányban sem. A sebessége végülis okés, a képernyőméret, stb. okés, és igazából mindenre elég, amire ma egy okostelefon kell, kivéve persze a durva játékok. A másik oldalon az Emotion UI áll (ami lecserélős), a fényképező (de azzal végülis elvoltam a Galaxy Nexusban is), a szappantartó dizájn (ebben a kategóriában általános). Ezzel együtt azt mondom, hogy ez egy korlátozott “get”, mégpedig a következő okokból:
Egyrészt a közel-AOSP rendszer léte azt jelenti, hogy a launcher lecserélése (pl. Nova-ra) tényleg elegendő, utána egy fasza “Google feel” Android eszközöd van.
Másrészt az ára: a G510 előfizetés nélkül 53 000 forint körül lesz. Ennyi pénzből 4,5″-os kijelzős telefont tudsz venni, de ugyanezt a kategóriát. A “nagyok” készülékei közül inkább a kisebb, belépőszintű eszközök érhetők el ezen az áron – aztán persze kinek-kinek szája íze szerinti döntés, hogy egy kisebb, de adott esetben szebb eszközt vesz, vagy egy nagyobb, de “alapabb” dizájnú darabot.
A válasz a kérdésre tehát nem egyértelmű. Kell a nagyobb kijelző és a két mag? Akkor igen, vásárolnám. Inkább egy minőségibb külső kéne? Akkor mégis marad valami Sony, ami bár nem tud ennyit, de szép.
Az árérzékeny felhasználóknak tehát elég könnyű a választás.
