Sony Xperia U. Társ a mindennapokban.

2011 májusában volt szerencsém egy Sony-Ericsson Xperia X8 készülékkel nekem is belépni az okostelefonok, s egyben az Android világába. Akkor frissében hatalmas élmény volt ez nekem, ám idővel engem is egyre inkább kezdett kikészíteni az a jelenség, amivel sok más ember is szembesült, akik (többek között) ilyen telefont vásároltak maguknak. Az X8 anno 1.6-tal érkezett a boltokba, amire hamarosan meg is érkezett a 2.1, ám itt meg is állt a történet, a gyártó nem támogatta tovább a telefont. Ez egy darabig engem személyesen nem zavart, ám idővel én is kezdtem kinőni a verziószámot. Különböző főzött ROM-okkal kísérleteztem, de nekem ahelyett, hogy felgyorsult volna, egyenesen meglassult a telefonom, ami teljesen ellehetetlenítette a helyzetet. Így végül gyakorlatilag használhatatlanná vált a készülékem, hiszen főzött ROM-mal nagyon nem ment, a gyári 2.1 pedig sok, általam mindennap használt alkalmazás újabb és újabb frissítéseinek volt már kevés. Nem volt mit tenni, elkezdtem új barát után nézelődni. Nem volt evidens, hogy marad az Android, mert hiába szerettem meg, a sok, főleg kényszerű hackelés elvette a kedvemet kicsit a rendszertől, és féltem, ha újra bevállalnék egy ilyet, megint kezdődik majd minden elölről.
Amikor aztán megjelent, azonnal megtetszett a mobilpiacon immár újra önállóvá váló Sony vadonatúj, NXT sorozata, olyannyira, hogy úgy döntöttem, még egy próbát megér talán nekem ez az egész. Tulajdonképpen új dimenzióba csöppentem e döntésemmel. Végre megtudtam, milyen az, amikor egy telefon azonnal végrehajtja, amit kérek tőle, és amit továbbra is támogat annak gyártója.

Az NXT széria kezdetben három készüléket foglalt magába, melyek S, P illetve U betűjelzést kaptak. Azóta bővült a paletta, ám egyik újdonság se nyűgözött le annyira, mint a három első, így végül ezek maradtak csak versenyben, s egyedül azért győzött az U, mert méreteit nézve ez a legkisebb, én pedig elég apró tenyerekkel vagyok megáldva, így a nagy kijelző számomra nagyon kényelmetlen is tud lenni.

Bár a tizenakárhány évvel ezelőtti Sony mobiltelefonokkal kapcsolatban egyáltalán nem őrzök pozitív emlékeket, mégis hatalmas élmény volt kibontani a szokatlan formájú lapos dobozt.



Már a külső is meglepően komoly megjelenést kölcsönöz, felnyitás után pedig rögtön a készülék fogad minket. Megjelenése szintén komoly, jóleső érzés kiemelni és teljes valójában kézbe fogni. Bár a teljes ház műanyag, a kiváló összeszerelésnek köszönhetően ez egyáltalán nem zavaró, és egyáltalán nem kell szégyenkeznünk akkor sem, ha fémvázzal rendelkező készülék mellé tesszük le.

Tartozékokból sok mindent nem kapunk. A hálózati töltőfej és a microUSB adatkábel mellé csupán egy gumiharangos sztereó headset jár, illetve a telefon aljára felhelyezhető színes kupakok, merthogy az alja cserélhető. Ezek a bizonyos kupakok fekete, fehér, sárga és rózsaszín változatban léteznek.
Memóriakártyát kár is keresni, az Xperia U memóriája ugyanis nem bővíthető – erről lentebb még szót ejtek -,illetve adnak még egy SIM-átalakítót is, ugyanis ez az egyetlen készülék a sorozatból, amihez még nem micro SIM kell, cserébe viszont lehetővé teszik, hogy a micro SIM-et az adapterbe becsúsztatva bárki használhassa.

A készülék a maga 112 x 54 x 12 mm-es kiterjedésével, úgy gondolom, általánosan ideális méret, hiszen kis kezek is kényelmesen kezelik, de nagy tenyerekben sem vész el. A kellemes fogást a gumírozott hatású hátlap is elősegíti, melynek köszönhetően a telefon nehezen csúszik ki a kézből. Az oldalvezetés felső részén található a 3.5 mm-es jack kimenet, baloldalt a microUSB csatlakozó, jobbra pedig ki-/bekapcsolás, a hangerőszabályzás és a kamera fizikai gombja érhető el.
Az előlap nagy részét a 3.5 hüvelykes, LED megvilágítású, Sony Mobile BRAVIA Engine-nel megtámogatott kapacitív TFT-LCD érintőkijelző foglalja el. Ez 16 millió színű, 480 x 854 pixeles felbontású, a pixelsűrűség pedig 280 ppi – ez önmagában gyönyörű képet biztosít. Nem állítom, hogy nincs a piacon ennél élesebb és élénkebb színű darab (hiszen bőven van), de használat közben teljesen rendben van minden. A betekintési szöggel sincs semmi probléma, napfényes időben is nyugodtan használható. A kijelző alatt a megszokott három vezérlőgomb (vissza, home, menü), melyek érintésérzékenyek, még lentebb pedig egy, már-már az új sorozat védjegyévé váló vékony átlátszó sáv. A vezérlőgombok funkciójának piktogramja is ebbe a csíkba van belegravírozva (tapogatni azonban a sáv fölött kell), és külön látványossága, hogy különböző színekben világít is. A színskála szegényes ugyan, de a meglévő árnyalatok kellemesek. Alaphelyzetben a beállított téma uralkodó színvilágához illeszkedő színt ölt magára, ha azonban a Galériában nézegetjük a képeket, beállított témától függetlenül az éppen aktuálisan megjelenített fotó színvilágához legközelebbi árnyalatra vált. Eleinte fura, de összességében nagyon látványos, szerintem nem veszt a megjelenés komolyságából sem emiatt.

E sáv alatt pedig már csupán a korábban is említett levehető és cserélhető díszkupak található.

Az 1 GHz-es, kétmagos processzor 99%-ban zökkenőmentesen hajtja meg az egyébként érezhetően remekül optimalizált rendszert. Pici lassúságot csak az internet ki-/bekapcsolásakor, valamint a nagyobb képek nagyításakor tapasztalni. Első alkalommal, ha az ember nincs rá felkészülve, hajlamos újból ráküldeni a parancsra ugyanazt a műveletet, amitől konkrétan be is szaggat látványosan a telefon, ám erre a kevés gyenge pontra hamar rá lehet érezni, és akkor nincsen gond.
Ha már rendszer, akkor első bekapcsoláskor az Androidnak a 2.3.7-es verziója fogad minket, érdemes viszont rögtön frissítések után keresni, ugyanis egy ideje már elérhető a 4.0.4 is. (Itt megjegyzem, hogy a telefon beépített frissítéskeresője állította, a készüléken a legfrissebb verzió fut már, amikor azonban rádugtam számítógépre, a PC Companion rögtön értesített az újdonságról.)

A kezelőfelületet a Sony teljesen átszabta. A régebbről megszokott stílus méltó utódja ez, hiszen egyszerre emlékeztet a még Ericsson nevet is viselő időszak felhasználói élményére, s nyújt közben mégis valami teljesen újat. Esztétikai szempontból egyébként gondolkodás nélkül a Sony mellett tenném le voksomat, ugyanis egyéb gyártótól származó Androidos készülékeknél egyik komoly problémám, hogy egyszerűen nem tetszik a felület, nem esik jól a képernyőt feloldani és szimplán csak ránézni az aktív kijelzőre. Sokszor találkozom fantáziátlan, kevéssé kidolgozott ikonokkal, widgetekkel és egyéb megoldásokkal. Ezekkel ellentétben a Sony megjelenése (és már a Sony-Ericsson felülete is) letisztult, látványos, és egyszerre szól több generációhoz és társadalmi csoporthoz. Példának okáért egy komoly üzletember kezében is jól mutat, de a tinédzserek sem érzik feszélyezve magukat használat közben.

A Sony felülete immár témázható is, hét előre beállított színvilág közül választhatunk (szürke, türkiz, smaragd, tengerkékebb jellegű, sárga, pirosas-rózsaszínes illetve lila), így elég jó eséllyel lehet személyre szabni ilyen téren is a megjelenést.
Aki igényli, akár az alsó műanyag kupak színét is összehangolhatja a témával.

Multimédiás szempontból sincs ok igazából a panaszra. A zenelejátszó felülete nagyon látványos, az ID3 tag mellett albumborítót is mutat, illetve megtalálható az Ericssonos időszakban állandóvá vált ún. infinite funkció is. Zeneszámainkat listákba is rendezhetjük, hallgathatjuk őket véletlenszerű sorrendben is, és a beállítások között található hangszínszabályzó. Van FM-rádió is, melytől nagy dolgokat nem kell várni, arra képes, amire a neve is utal, de RDS van benne.
A tartozék fülhallgató nem csúcskategória, de egyébként szépen szól, nyugodtan használható, nem feltétlenül szükséges minőségibb darabot beszerezni zenéléshez, legalábbis ebből a gumiharangos agyba dugós változatból semmiképp sem.

A zenelejátszó a 4.x frissítéstől kezdődően egyébként WALKMAN névre hallgat, hozzám hasonló, Ericsson-mániás, nosztalgiára erősen hajlamos emberek lelkét ez egyértelműen simogatja, ezen túl pedig számomra egyfajta garancia is ez a minőségre, hiszen annak idején a Sony-Ericsson Walkman mobilok zenében rendre verhetetlenek voltak.

A kamera alapjáraton 5 megapixeles képeket készít, munkáját LED-villanó segíti. Elég sok beállítási lehetőséget kapunk, a teljesség igénye nélkül a néhány előre beállított motívumprogram mellett szabályozhatjuk a vaku működését, van mosolyfelismerés, állítható önkioldó, geotag, arcfelismerés, a fókuszt állíthatjuk automatára, de érintőfókusz is van, sőt, még az ISO mértékét is szabályozhatjuk. Átválthatunk előlapi kamerára is, de annak nem túl jó a minősége. A hátlapi kamera azonban képes 4:3 és 16:9 arányban egyaránt képeket készíteni, ám arra érdemes figyelni, 16:9-ben legfeljebb 3MP-es végeredmény produkálható, az 5MP kizárólag normál, 4:3-as arányok mellett használható ki.

A képminőség egyébként természetesen meg se közelíti a mai csúcs-fényképezőgépek által készített fotók állapotát, színvonalasabb hobbifotózáshoz viszont tökéletesen alkalmas. Sötétben elég zajos képek születnek, de ezen kívül teljesen korrekt az egész. Van gyorsfotó funkció is, ami annyit tesz, hogy teljesen lezárt, nyugalmi állapotban, ha hosszan lenyomjuk a kamera fizikai gombját, a telefon feloldja saját magát, fókuszál, és már fotóz is. Ezzel 2-3 másodperc alatt a semmiből készíthetünk egy képet.
Videofelvételre is van lehetőség, HD minőségben, maximum 720p-s felbontásban.
Mint már szóba került, másodlagos kamerát is kapott a készülék, ami fotózásra eléggé alkalmatlan, de videótelefonáláshoz abszolút megfelel.
Jöjjön néhány tesztfotó (a hátlapi kamerával), videót sajnos nem tudok mutatni.

Gyári alkalmazásokból akad bőven, persze a szokásos Telefonkönyv, Üzenetkezelő, Naptár stb. mellett. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül: Feljegyzések, Evernote, Facebook, Google+, Google Chrome böngésző a megszokott fapados böngésző mellett (csak a 4.x frissítéssel érkezik a Chrome, lévén, 2.3-mal még nem kompatibilis), Google Csevegő, Adatfigyelő, hírolvasó, PlayNow, és természetesen a Timescape is megtalálható, ahogyan a különféle biztonsági mentések és a navigáció is.

A Play áruházból persze sok egyéb alkalmazás is letölthető, s itt jegyzem meg a játékos kedvű olvasók kedvéért, a telefon szaggatás nélkül birkózik meg a legnépszerűbb játékokkal is.

Az alkalmazások letöltési helye véges, lévén, a belső memória nem bővíthető. A beépített tárhely összességében 8GB, melyből durván kettőt elfoglal a rendszer, újabb kettőn pedig az alkalmazásokkal garázdálkodhatunk – ennyinek elégnek kell lennie. Sokaknak a fennmaradó 4GB okozhat gondot, ide fotóz ugyanis a kamera, és ide kerülnek a saját zenéink is. Ez azoknak egyértelműen gondot jelent, akik az összes kedvenc zenekaruk rengeteg lemezből álló diszkográfiáit óhajtanák magukkal cipelni, de úgy tapasztalom, normális körülmények mellett is többórányi muzsikát lehet tárolni úgy, hogy nem silány tömörítést használtunk, mégis marad még egy csomó szabad helyünk más egyebeknek.

Adatkapcsolati téren mindent hoz, ami manapság elvárható. Négynormás GSM-modul, Wi-Fi, GPRS, EDGE, HSPA, UMTS, Bluetooth 2.1.
A telefonálás kellemes, a hangminőség mindkét telefonáló irányában kiváló.

A telefon üzemidejéért egy 1290 mAh-s akkumulátor a felelős. Normál használat mellett (kevés netezéssel) két napot tisztán kibír, állandó adatkapcsolat és folyamatos tapogatás mellett azonban meglehet, hogy nap végén töltőre kell tenni.

Kártyafüggetlenül jelenleg 60-65.000 Ft körül vásárolható meg, szolgáltatófüggően valamivel olcsóbb.
Összességében úgy gondolom, megéri az árát, hiszen a kétmagos processzorral rendelkező telefonok ennél többe szoktak kerülni. Emellett kapunk egy letisztult, elegáns formatervet, gyors, egészen naprakész operációs rendszerrel (amihez elvileg valamikor a 4.1-es, Jelly Bean elnevezésű, legújabb verzió is meg fog érkezni), könnyen használható, gyönyörű kezelőfelületet. A számos beépített és a Play Áruházból letölthető alkalmazás sem lassítja a működést, így egy igazán megbízható és mindentudó társunk lehet a mindennapokban. Garantáltan jó választás, illetve jó az irányvonal is, amerre jelenleg a Sony tart.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , , , , , ,