MojAndroid
(x) hirdetés

Sok beszélgetésben, fórumon és vitában kerül elő a terméktámogatás (szoftverfrissítés stb.), legyen szó akár Androidról, akár Android vs iOS (iPhone) vitáról.
Sok nézőpontot ismertem meg és sokakkal vitatkoztam már a kérdésben, de most úgy éreztem, itt az alkalom megosztani a véleményemet a nagyközönséggel is.

Az Android kapcsán mindig előkerül, hogy jó-jó. Egyre szebb, egyre jobb, egyre stabilabb és egyre inkább minden más rendszernél többet tud. De mi van a terméktámogatással? Miért nincs még a telefonomon Ice Cream Sandwich (Android 4.0), hiszen már bemutatták? És nézd meg, a Gingerbread is kijött már 6 hónapja és egy csomó készülék csak most kapta meg.

Oké. Én is sokszor olyan vagyok, mint egy kisgyerek. Minden azonnal kell. De lehetőleg még tegnapra. A dolgok viszont nem így működnek. Először is mit jelent, ha bemutatnak egy új verziót az operációs rendszerből, ami a telefonunkon van? Azt, hogy elkészült egy új, stabil verzió és ezt a Google rendszeresen be is mutatja az aktuális fejlesztői készüléken, ami jelenleg a Galaxy Nexus. Ezek után elkezdi támogatni a korábbi fejlesztői telefonokat, hiszen a Marketből mégis csak elég szép bevétel csordogál be. Márpedig a fejlesztők nélkül ez nincs. De nem csak bevétel nincs, hanem vonzóerő sem. Tegyük a kezünket a szívünkre, mennyien vásároltunk volna Androidos telefont, ha nincs hozzá alkalmazás oldalon Kánaán? Persze, a geekek igen. És? Ha őszinték vagyunk, ez nagyjából a statisztikai hibahatáron belül mozoghat az összes bevételt nézve.

Ne felejtsük el, hogy a Google csak bejelentette a szoftvert, de – legjobb tudomásom szerint – a forráskód még nem elérhető a nagyközönség számára. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyártók sem kapták meg. Ebben a kérdésben maximum lottózni tudunk, biztos információval a felhasználók nem rendelkeznek. De legyünk derűlátóak és mondjuk azt, hogy amint az ICS be lett jelentve, másnap megkapta az összes gyártó a kódot. Igaz, az SDK – fejlesztői környezet – is csak pár nappal később lett kiadva, de na.

Ekkor a gyártók elkezdhetnek dolgozni az új szoftveren. A költségek ésszerű szinten tartása miatt, adott méretű programozó gárdával. Oké, hogy téged nem érdekel és vegyenek fel 4x annyi embert és égjen a kezük alatt a munka, de a részvényes inkább a részvényárfolyam és az osztalék iránt érdeklődik, mint aziránt, hogy neked van már új Android verziód vagy sem.
Szóval elkezdenek dolgozni az új telefonok szoftverein. Hiszen bármilyen eszköz is jön ki a következő időszakban, az dollár milliókat termel a cégnek. Esetleg ezek mellé kerül az aktuális zászlóshajóra való kódolás, de szerintem inkább mögéjük. Utána következnek az adott évben kiadott telefonok és utána a korábbi zászlóshajó. S ha ez mind meg is van, akkor jöhetnek az olcsóbb készülékek. A saját verziót az összes gyártó testreszabja. Ennek egyrészt örüljetek, mert a legtöbb normál felhasználó megijedne egy Vanilla Androidtól. Higgyétek el nekem. Másrészt ez idő. A saját alkalmazások elkészítése szintén. Majd lehet tesztelni és így tovább. Szóval ha egy gyártó 3 hónappal az adott Android verzió kiadása után elkezd frissíteni, az már nagyon jó eredmény. Maradjunk ennyiben.

Mondhatnátok, hogy de miért a felső kategória az első? Mert a Samsung pl. a Galaxy S-ből adott el 20 milliót eddig és nem a Galaxy Spicaból. Tetszik vagy sem, Magyarország nem mérvadó. New Yorkban több iPhone 4-et adnak el egy negyedévben, mint itthon összesen. A Galaxy S II 10 milliós eladása sem a magyar piacról jött össze, szerintem már akkor is örülhetünk, ha egy 10.000 darabos szettel hozzájárultunk ehhez. Tőlünk nyugatabbra és távol-keletebbre a felső kategóriát adják el nagy darabszámban és nem a közép vagy futottak még kategóriát.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy a felső kategóriás telefonok vásárlása ezeken a területeken nem tétel. Pláne ha azt nézzük, hogy az Egyesült Királyságban pl. egy Galaxy S II-höz ingyen juthatsz hozzá, 2 éves szerződéssel és 8.000Ft-os havidíjjal. Márpedig abba a 25-30 fontos havi kiadásba odaát még egy pizzafutár sem fullad bele. Értjük ugye, hogy mi is a különbség?

Android vonalon több nagy gyártó, köztük a Samsung, LG, HTC stb. aláírt egy szándéknyilatkozatot, hogy 1,5 évig támogatni fogják a készülékeiket Android verzióval, amennyiben lehetséges. A lehetséges szót szeretném kiemelni. Egyetlen gyártó sem tud Gingerbreadet stb. tenni olyan készülékre, amelynek a belső memóriája kevés ehhez. Nem fér el a ROM, pont. Aztán ha a RAM kevés a készülékben, akkor sem tud. Aztán az is lehet, hogy annyira kevés darabot adott el belőle, hogy nem érdekli.
Ennek ellenére a gyártók valóban törekednek arra, hogy frissítsék a készülékeiket. Amelyik nem törekedett – pl. Sony Ericsson – az az eladásain is nagyon szépen érezte ezt. Plusz a hitelét is elveszítette.
A magam részéről leginkább a Samsungot ismerem, annak is a közép és felső kategóriáját. Ezeken pedig nem gondolom, hogy nagy gond lett volna. A Galaxy Spica anno 1.5-el jött ki, majd kapott 1.6-os és végül 2.1-en lett vége. A Galaxy S 2.1-el érkezett, majd kapott 2.0, 2.1 és most megérkezett a 2.3.4 is. Hogy az Ice Cream Sandwich elérhető lesz rá vagy sem, még nem tudni. Viszont a 1,5 éves támogatás most le is járt, hiszen tavaly Májusban jelent meg a készülék. Tehát vagy vagy.
Gomboljuk ide azt is, hogy ha valakinek céges telefonja van, 2 évente azt is szokták cserélni, de az átlagos felhasználó is 1,5-2 évente készüléket vált. Vagy függetlenül vásárol vagy inkább nagyobb számban egy-egy szolgáltató kínálatából választ. Itt fel is merül a kérdés, hogy miért kellene egy gyártónak támogatnia egy olyan telefont, mely a normál életútja végére ért?

Végére hagytam az iOS részt. Mindig az egyik vaskos érv a konkurens termék hívőinek oldaláról, hogy bezzeg ott ha kijön egy új verzió, azt mindenki megkapja és azonnal. Nos, nem mindenki, hiszen folyamatosan pörögnek ki a régebbi telefonok (2G és 3G már jó ideje nem kap semmit) és szerintem a 3GS is csak azért kapott új verziót, mert még árulja az Apple. De nem minden funkció van benne, ami mondjuk a 4S-en működik. Ez már az előző iOS verziónál is így volt.
Az pedig a non plus ultra, hogy hiába vannak támogatva a régi eszközök, ha egyszerűen egyre gyatrább teljesítménnyel futnak az új operációs rendszerrel. Mióta az iOS 5 kijött, nem csak a 3GS tulajdonosok, de még az iPad 1 felhasználók között is sok az elégedetlen hang. Egyszerűen nem a régi eszközökre van tervezve és nem fut rajtuk jól, stabilan. Akkor tulajdonképpen most miért is jó az, hogy megkapják az új rendszert, ha ezzel az eszköz sok tekintetben rosszabban teljesít?
Az azonnal része viszont igaz. Ha kijön egy új iOS verzió, frissítheti mindenki, akinek a készülékén elfut. Ez az egy gyártónál van a szoftver és a hardver egyszerű esete. Ezt csak akkor tudná utolérni az Android ha a magot leválasztanák a gyártókról és egy nagy közös repository-ból dolgoznának. Ebből a Google központilag frissíthetne és a gyártók külön kiadhatnák az alkalmazás/felület frissítéseiket.

Próbáltam bemutatni, hogy van egy másik oldala is a dolognak és azt, hogy a hazai helyzet nem mérvadó. Ettől függetlenül megértem sokak bosszúságát – bár higgyétek el, ti vagytok kevesebben, a többséget egyáltalán nem érdekli az Android verziója. De még iOS oldalon is sokan vannak, akik életükben nem frissítettek telefont – és azt mondom én is, kérem az Ice Cream Sandwichemet. Méghozzá most. De ha lehet már tegnap óta legyen a hűtőben. Remélem nem untátok magatokat halálra az olvasás közben.

2011.10.23.

Ezeket már olvastad?

+