MojAndroid
(x) hirdetés

Még mindig tart a TomTop együttműködésünk (lásd még: Andoer 4K sportkamera teszt és promó), ennek keretében most épp egy LEAGOO M5 olcsók ínai okostelefont hajtanak itt a gyerekek mellettem (Dragon Story… ne mondj semmit). A speckók alapján remek alsó-középkategóriás eszköz, és a cikk írásának pillanatában 61 Euróért dobálják utánunk, szállítással együtt, felmerül hát a kérdés: érdemes 61 Euróért kínai okostelefont venni?

Az efféle kérdések megválaszolásához több szempont alapján vezet az út:

  1. az ember megnézi, milyen a hardver, működik-e úgy ahogy kell neki
  2. megnézi, hogy mit tud a gyári ROM
  3. majd annak függvényében hogy ennek az erdményével mennyire elégedett, megnézi, hogy milyen alternatív ROM lehetőségek vannak, és mennyire egyszerű adott esetben váltani

Úgyhogy miután ideteszem az illendő call-to-actiont…

Klikkeljen Ön át a LEAGOO M5 oldalára Ön csakmost!

…és te átklikkeltél, kezdjük el!

A hardver

Miután lecsekkoltuk, hogy működik-e a telefon Európában (Magyarország: OK; Hollandia: OK), nézzük meg, mit is fogunk a kezünkben. Látni fogjuk, hogy az M5 az árához képest kifejezetten jól néz ki.

Relatíve letisztult front, 3 kapacitív gombbal; ezek egyrészt Samsung iskolát követve pont fordítva vannak mint a stock Android on screen vezérlése, másrészt nincsenek kivilágítva, úgyhogy jobb, ha estére megjegyzed, hogy mi-merre. A készülék kerete fém, elegáns, szálcsiszolt (vagy hogy hívják ezt az effektet); a hátlap pedig szappantartóműanyag — ez messziről kevésbé látszik, kézbe fogva evidens. A hátlapon középen ujjlenyomat-leolvasó és LED vakus kamera, jó arányú elhelyezéssel. Szóval végülis rendben van a cucc, de ha esetleg ez nem lenne evidens, a boot képernyőn előzékeny “elegant phone” felirat tudatja a kedves felhasználóval.

Speckókat tekintve is rendben van a cucc:

  • 1,3 GHz-es, négymagos MTK6580A CPU, 2 GB RAM, 16 GB ROM (amely microSD-vel bővíthető)
  • 5″ 720p LCD kijelző
  • Rettenetes minőségű 5 Megapixeles hátlapi, és 8 Megapixeles előlapi kamera (igen, jól olvastad: a selfiecam jobb, mint a főkamera)
  • Dual SIM, viszont csak 3G (4G nincs)
  • 0.19 másodperces ujjlenyomat-leolvasó, ami meglepő módon tényleg gyors; továbbá a hivatalos oldal szerint 360°-os, amiről az isten tudja, mit jelent… talán hogy kör alakú
  • 2300 mAh akku
  • És a kis extrák: duplatappos unlock, barométer, FM rádió, és még pár apróság
  • Ja és: jack dugó!

Mondom, nem a Nexus 6P-m, de nem is nagyon éreztem a 6P hiányát amíg ezt nyomogattam, a készülék mindenre elég, amire ma egy készüléknek elégnek kell lennie… kivéve ha rendesen akarnál fotózni. Úgyértem nem szelfizni (teszed le a selfie sticket!) Fotózni. Paradox módon ugyanis a hátlapi kamera rettenetes, az előlapi viszont egész tűrhető:

Azt egyébként szeretem, hogy ezek a kínai kütyük még a mai napig az összes kiegészítővel jönnek: a csomagban ott van a töltő mellett a fülhallgató is, sőt! gyárilag fel van helyezve a képernyővédő fólia, amiről csak a második réteget kell lehúznod, és használható a készülék, védett képernyővel. Nem tudom a “nagyok” miért nem tudnak erre rászokni.

Az M5 egyik nagy érdekessége az, hogy a brutál fémkeretes tokozás miatt szöget üthetsz valaki fejébe vele, diót törhetsz, esetleg odaütögetheted a kősziklához:

Én nem mertem ezt kipróbálni a kis pacifista egómmal, de ha ez tényleg így van (elég hihetőnek tűnik és a telefon hivatalos oldala is kb. erre van kihegyezve), akkor nem csak kozmetikai célokat szolgál az a bizonyos fémkeret!

No és akkor a szoftver

Hát igen, itt buknak el általában az olcsó import cuccok. És bár a “bukás” kicsit talán erős kifejezés itt, nem erőssége az eszköznek a rátelepített Freeme OS oprendszer. Itt azért gyorsan hozzáteszem, hogy 2016-ban már szerencsére túlléptünk a korai Androidéra használhatatlanul lassú ROM-jairől; és végülis egy konzisztens, Android 6.0 alapú (security patch level: 2016 március 1, viszont saját jogon július 28-án frissítve) vizuális környezetet kapunk, amiben egyértelműen az iOS-t próbálta mímelni a művész. Alapból kapunk Play Store-t és alapvető Google appokat is. Cserébe nincs Android launcher és app drawer, vannak folderek, vektoros színek, lekerekített ikonok, és még egy theme választó is befért. A gond inkább a nyelvi konzisztenciával van: a rendszerben a legváratlanabb helyeken bukkannak fel kínai feliratok, teljesen kínai nyelven felejtett appok. Úgyhogy míg végül is mindent megcsinálsz, amit akarsz (hiszen van Play Store), helyenként kilóg a lóláb. Hogy jobban alátámasszam a jót is és a kevésbé jót is, álljon itt egy képernyőséta:

Érdemes egyébként külön a Freeme OS oldalára is rákukkantani. Ha azt bírod, a telefont is bírni fogod.

Custom ROM az M5-ön

A kínai telefonoknak ideát Európában sokak szerint az a legnagyobb értéke, hogy olcsók, relatíve jók, és hackelhetők, vagyis létezik rájuk valamire való custom ROM. Az M5 esetében konkrétan CyanogenMod. Az XDA-n van saját threadje, ebben pedig egy részletes tutorial for dummies post van, ami alapján a nagymamád is feltelepíti a főzött ROM-ot. Csak neki befőzött ROM lesz.

Ez viszont a következő cikkem tárgya lesz majd — ha esetleg kedvet kaptatok a telefonhoz, és van fölös 61 Eurótok (18 ezer Forint, viccelsz lee?!), erre tessék, aztán nem ráverni a saját ujjadra a kalapáccsal!

(x) hirdetés
2016.09.08.

+