Még mindig tart a TomTop együttműködésünk (lásd még: Andoer 4K sportkamera teszt és promó), ennek keretében most épp egy LEAGOO M5 olcsók ínai okostelefont hajtanak itt a gyerekek mellettem (Dragon Story… ne mondj semmit). A speckók alapján remek alsó-középkategóriás eszköz, és a cikk írásának pillanatában 61 Euróért dobálják utánunk, szállítással együtt, felmerül hát a kérdés: érdemes 61 Euróért kínai okostelefont venni?
Az efféle kérdések megválaszolásához több szempont alapján vezet az út:
- az ember megnézi, milyen a hardver, működik-e úgy ahogy kell neki
- megnézi, hogy mit tud a gyári ROM
- majd annak függvényében hogy ennek az erdményével mennyire elégedett, megnézi, hogy milyen alternatív ROM lehetőségek vannak, és mennyire egyszerű adott esetben váltani
Úgyhogy miután ideteszem az illendő call-to-actiont…
Klikkeljen Ön át a LEAGOO M5 oldalára Ön csakmost!
…és te átklikkeltél, kezdjük el!
A hardver
Miután lecsekkoltuk, hogy működik-e a telefon Európában (Magyarország: OK; Hollandia: OK), nézzük meg, mit is fogunk a kezünkben. Látni fogjuk, hogy az M5 az árához képest kifejezetten jól néz ki.
Relatíve letisztult front, 3 kapacitív gombbal; ezek egyrészt Samsung iskolát követve pont fordítva vannak mint a stock Android on screen vezérlése, másrészt nincsenek kivilágítva, úgyhogy jobb, ha estére megjegyzed, hogy mi-merre. A készülék kerete fém, elegáns, szálcsiszolt (vagy hogy hívják ezt az effektet); a hátlap pedig szappantartóműanyag — ez messziről kevésbé látszik, kézbe fogva evidens. A hátlapon középen ujjlenyomat-leolvasó és LED vakus kamera, jó arányú elhelyezéssel. Szóval végülis rendben van a cucc, de ha esetleg ez nem lenne evidens, a boot képernyőn előzékeny “elegant phone” felirat tudatja a kedves felhasználóval.
Speckókat tekintve is rendben van a cucc:
- 1,3 GHz-es, négymagos MTK6580A CPU, 2 GB RAM, 16 GB ROM (amely microSD-vel bővíthető)
- 5″ 720p LCD kijelző
- Rettenetes minőségű 5 Megapixeles hátlapi, és 8 Megapixeles előlapi kamera (igen, jól olvastad: a selfiecam jobb, mint a főkamera)
- Dual SIM, viszont csak 3G (4G nincs)
- 0.19 másodperces ujjlenyomat-leolvasó, ami meglepő módon tényleg gyors; továbbá a hivatalos oldal szerint 360°-os, amiről az isten tudja, mit jelent… talán hogy kör alakú
- 2300 mAh akku
- És a kis extrák: duplatappos unlock, barométer, FM rádió, és még pár apróság
- Ja és: jack dugó!
Mondom, nem a Nexus 6P-m, de nem is nagyon éreztem a 6P hiányát amíg ezt nyomogattam, a készülék mindenre elég, amire ma egy készüléknek elégnek kell lennie… kivéve ha rendesen akarnál fotózni. Úgyértem nem szelfizni (teszed le a selfie sticket!) Fotózni. Paradox módon ugyanis a hátlapi kamera rettenetes, az előlapi viszont egész tűrhető:
Azt egyébként szeretem, hogy ezek a kínai kütyük még a mai napig az összes kiegészítővel jönnek: a csomagban ott van a töltő mellett a fülhallgató is, sőt! gyárilag fel van helyezve a képernyővédő fólia, amiről csak a második réteget kell lehúznod, és használható a készülék, védett képernyővel. Nem tudom a “nagyok” miért nem tudnak erre rászokni.
Az M5 egyik nagy érdekessége az, hogy a brutál fémkeretes tokozás miatt szöget üthetsz valaki fejébe vele, diót törhetsz, esetleg odaütögetheted a kősziklához:
Én nem mertem ezt kipróbálni a kis pacifista egómmal, de ha ez tényleg így van (elég hihetőnek tűnik és a telefon hivatalos oldala is kb. erre van kihegyezve), akkor nem csak kozmetikai célokat szolgál az a bizonyos fémkeret!
No és akkor a szoftver
Hát igen, itt buknak el általában az olcsó import cuccok. És bár a “bukás” kicsit talán erős kifejezés itt, nem erőssége az eszköznek a rátelepített Freeme OS oprendszer. Itt azért gyorsan hozzáteszem, hogy 2016-ban már szerencsére túlléptünk a korai Androidéra használhatatlanul lassú ROM-jairől; és végülis egy konzisztens, Android 6.0 alapú (security patch level: 2016 március 1, viszont saját jogon július 28-án frissítve) vizuális környezetet kapunk, amiben egyértelműen az iOS-t próbálta mímelni a művész. Alapból kapunk Play Store-t és alapvető Google appokat is. Cserébe nincs Android launcher és app drawer, vannak folderek, vektoros színek, lekerekített ikonok, és még egy theme választó is befért. A gond inkább a nyelvi konzisztenciával van: a rendszerben a legváratlanabb helyeken bukkannak fel kínai feliratok, teljesen kínai nyelven felejtett appok. Úgyhogy míg végül is mindent megcsinálsz, amit akarsz (hiszen van Play Store), helyenként kilóg a lóláb. Hogy jobban alátámasszam a jót is és a kevésbé jót is, álljon itt egy képernyőséta:
Érdemes egyébként külön a Freeme OS oldalára is rákukkantani. Ha azt bírod, a telefont is bírni fogod.
Custom ROM az M5-ön
A kínai telefonoknak ideát Európában sokak szerint az a legnagyobb értéke, hogy olcsók, relatíve jók, és hackelhetők, vagyis létezik rájuk valamire való custom ROM. Az M5 esetében konkrétan CyanogenMod. Az XDA-n van saját threadje, ebben pedig egy részletes tutorial for dummies post van, ami alapján a nagymamád is feltelepíti a főzött ROM-ot. Csak neki befőzött ROM lesz.
Ez viszont a következő cikkem tárgya lesz majd — ha esetleg kedvet kaptatok a telefonhoz, és van fölös 61 Eurótok (18 ezer Forint, viccelsz lee?!), erre tessék, aztán nem ráverni a saját ujjadra a kalapáccsal!
