Samsung Galaxy SII 2014-ben: avagy az újabb három éves harcos

Sziasztok! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek az előző cikkemmel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket, amennyiben valaki lemaradt volna róla és esetleg belelesne ők ITT megtalálnak minden fontosat. Remélem irományom pár tulajdonosnak nyújthatott segítséget. Ennek szellemében most folytatással érkezem egy másik telefonnal, melyet az utóbbi időben használtam.

Bemutatandó eszközöm szintén a 2011-es év egyik népszerű képviselője, ám pár hónappal fiatalabb az Optimus 2X-nél. Igen, a cím leleplezi önmagát, mai bemutatómban/tesztemben a Samsung Galaxy SII-ről fogok írni. Ezt a készüléket meglepő módon máig rengeteg tulajdonos használja, valamint népesek tőle még mindig a magyar fórumok. Holott ha jól számolunk ez a telefon is betöltötte harmadik életévét, tehát egyáltalán nem nevezhető fiatalnak ebben a rohanó telekommunikációs világban.

Merülhet fel bennetek a kérdés: miért váltottam a Galaxy SII-re? A válasz nem túl bonyolult: testvérem LG G2-t vett magának, így jutottam hozzá az ő addig használt Samsungjához. Bámulatosan vigyázott rá, sehol egy karc a megjelenítőn, a hátlap is patent állapotban, nyomógombjai úgy működnek mint újkorában. Sosem volt rajta fólia, mégis a Gorilla Glass és a tok megvédte mindenféle karctól a kijelzőt.

A specifikációkat elnézve összevetve az előd LG Optimus 2X-et a Samsunggal nem nehéz sejteni hogy a több RAM (512 MB vs 1 GB) valamint a gyorsabb processzor (1 vs 1.2 Ghz, de architektúrabeli különbségek is jócskán vannak az SII javára) kecsegtető gyorsulást ígért. Hogy mindez mennyiben igazolódik be arra kitérek hamarosan.

Külcsin

Szép dimenziókkal rendelkezik az S2 (125,3 x 66,1 x 8,49 mm), ehhez 4,27 hüvelykes érintőképernyő társul Gorilla Glass védelemmel. Nagyjából ez az a méret amelyet még egy kézzel is bátran használhat bárki. Ha ránézünk a telefonra műanyag túltengést tapasztalhatunk a készülék összetételét tekintve, erre cáfol rá az a tény, hogy az idő nem volt hajlandó fogni rajta. Persze ezt okozhatja a kíméletes használat, nem tudom pontosan. Recsegés ropogás normális mozdulatokkal nem csalható elő belőle. Kiemelendő továbbá a mérethez képest alacsony tömeg. Mindössze 116 grammról beszélünk gyári akkumulátorral, amely ebben a kategóriában több mint bámulatos, és bár sokan lebecsülik, igenis megérezni használat közben a könnyebbséget egy nehezebb és egy hasonló, majdhogynem pehelysúlyú készülék között.

Az előlap nagyját a majdnem 4,3 colos érintőkijelző foglalja el melynek felbontása 480×800 SuperAMOLED technológiával felvértezve. Színei nagyszerűek és élénkek, talán egy kicsit túlságosan is, viszont a fekete megjelenítése felülmúlja a piacon megtalálható egyéb kijelzőtechnológiákat. Ha eleget gyönyörködtünk az elénk táruló élénkségben feltűnik a többi alkotóelem: a panel felett a hangszóró valamint a szenzorok és a két megapixeles másodlagos kamera található. Alatta bal és jobb oldalon érintőgombok sorakoznak, ezek között találjuk a fizikai gombot. Használatuk a rendszert ismerve teljesen magától értetődő.

Hátul nincs tumultus, szép sorrendben mindennek megvan a maga helye. Egy stílusos fémkeretben találjuk a kamerát és a hozzá tartozó vakut. Jobb alsó sarok felé közeledve mindössze a külső hangszórót fedezhetjük fel melynek hangereje megfelelő, hangminősége már annál kevésbé. Oldalakat tekintve a megszokottat kapjuk: bal oldalon hangerő szabályzó gombok, jobb félteken kijelző feloldó/lezáró/bekapcsoló gomb, továbbá felül a jack bemenetet. A microUSB bemenetről se feledkezzünk meg az alsó fertályon, különben a telefon feltöltése bajosan valósulhat meg :)

Szerény véleményem szerint a legszebb készülék az S szériában máig az SII-es modell, az ezt követő telefonok mind inkább a szappantartó formájára emlékeztetnek (bár azért egyre inkább szögletesedik a Samsung is a trendeknek megfelelően).

Hardverezettség

Következzen az okostelefonok egyik sarokköve, a sebesség kérdése. Van itt nekünk egy kétmagos Exynos processzor 1.2 Ghz-en pörgetve, hozzá tartozó jól ismert Mali 400 GPU-val kisegítve, 1 GB-nyi LP-DDR2 RAM-al karöltve. Rendelkezésünkre áll 2GB ROM és nagyjából ~12 GB-nyi tárhely. Minden összetevő adott tehát ahhoz hogy a mindennapokban használható és lassulásoktól mentes rendszersebességben legyen részünk, valamint két telepített alkalmazástól ne fussunk ki a tárhelyből. Szerencsére ez meg is valósul könnyedén, a telefon sebesen hajtja végre felhasználója utasításait, tetteink többsége késlekedés nélkül történik a megfelelő szabad mennyiségű memóriának köszönhetően. Mindössze az úgynevezett “shuttering” szúrhatja a jártasabb felhasználók szemeit. Ez azt jelenti hogy úgynevezett mikro-akadásokra lehetünk figyelmesek miközben a hardver dolgozik a kezünk alatt, utasításokat, animációkat hajt végre így a kép nem lesz teljesen folyamatosan megjelenítve. Multitasking jól működik az 1 GB RAM-nak köszönhetően, nem gyakran fogunk emiatt problémákba futni. A nagy felbontású tartalmak kezelőinek szintén jó hírrel szolgálhatok: az 1080p nem akadály a készüléknek se felvétel se lejátszás során (az már más kérdés hogy egy ekkora kijelzőn ennek mekkora értelme van, de természetesen a lehetőség adott).

Adatkommunikációt tekintve a megszokottat hozza az SII, tehát HDSPA-ra képes, Wifi 802.11 a/b/g/n-t támogató (közepes érzékenységgel), Bluetooth 3.0-át kezelő chip segít nekünk igényeink kielégítésében. GPS-e erős közepesnek értékelhető, sokszor perceket kell várni mire megtalálja a jelet. A legfontosabb két programot lefuttattam a telefonon hogy hozzávetőlegesen be lehessen határolni a teljesítményét. Az Antutu 5-ös verziója 14-15 ezer pontot míg a Quadrant 3000-3500 körüli eredményeket hozott. Manapság ez a középkategória aljára elegendő, ám emiatt mégsem érdemes lebecsülni az eszköz képességeit, az emberek többségének teljességgel elegendő amit nyújt. 2D-s alkalmazásokkal nincs semmi probléma ezek használatára a Mali GPU jó partner, a gondok 3D tájékán kezdődnek. Finoman fogalmazva sem acélos a számítási teljesítmény, a legjobban akkor lepődtem meg mikor az Optimus 2X-hez hasonlítottam a két grafikus vezérlőt és bizony az LG készüléke ebben a tekintetben erősebb. Mindössze OpenGL ES 2.0 támogatást kapunk, a mai játékok alacsony részletességgel azért még eldöcögnek rajta (ki tudja meddig).

Az akkumulátor most egy külön bekezdést kapott ugyanis érdekes helyzet állt elő. Adott volt a gyári, majdnem három éves akksi, megannyi töltési ciklussal. Néha előfordult a telefon lefagyása (amit a koros telep okozott), majd utána hatalmasat esett a töltöttségi százalék. Volt olyan hogy 60 %-ról 20-ra csökkent hirtelen az akkumulátor szintje és bizony van az a helyzet amikor a több szufla jól jönne.. Mivel így a mindennapokban nem bízhattam magam teljesen a telefonra egy új gyári akksi után néztem. Kis gondolkodás után beruháztam szintén Samsung által gyártott, de nagyobb akkumulátorba. Ez már 2000 miliampernek köszönhetően (alapból 1650-es van benne) partner volt a két napos mérsékelt használatok elérésében, 3,5-4 óra kijelzőidőt simán hoz, nagy megelégedésemre. Az alapból beépített áramellátóhoz képest jó 20%-ot lehet nyerni. Ennek ára mindössze a kicsit vaskosabb hátlap és pár grammal megnövekedett súly.

Szoftver

A Samsung meglehetősen sokáig foglalkozott a Galaxy SII frissítésével. A Gingerbread-on (2.3) debütáló okos eszköz először az ICS-vel (4.0.4) majd az első Jelly Bean variánssal (4.1) lett gazdagabb hivatalosan. A gyári szoftverről ez esetben sokat nem tudok elmondani, ugyanis mikor hozzám került már CyanogenMod csücsült rajta és valahogy nem volt meg bennem a késztetés hogy kipróbáljam a kissé koros elődszoftvert.

Minő szerencse napi frissítésekkel abszolút naprakész Galaxy tulajdonosok lehetünk az előbb említett CyanogenMod 11-el. Habár próbáltam SlimKat-et is, messzemenőkig ez vált be a legjobban. Minden mérföldkövet megkap, és a nightlyk is szép számmal jelennek meg, tartalmazva a legfrissebb változtatásokat. Van beépített zenelejátszónk, hangszínszabályzónk, galériánk, sőt saját témákat is letölthetünk, vagy készíthetünk amennyiben meguntuk a jelenlegit. Ha ez nem tetszene széles skálán mozog az elérhető ROM-ok száma, kis hozzáértéssel könnyedén meg lehet találni a nekünk megfelelőt, ebben jó segítséget nyújt az XDA fórum. Ugyanez igaz a kernelekre is, attól függően hogy magasabb akkuidőre vagy netalántán nagyobb teljesítményre vágyunk megvannak azok a módszerek melyekkel +10-20%-ot tornászhatunk a gyári értékeken.

Készítettem egy újabb videót mely szemlélteti milyen sebességgel működőképes jelenleg a telefon. Mindezt összehasonlítás formájában valósítottam meg, az LG Optimus 2X és az SII között, a különbségek egyértelműen magukért beszélnek. Hibával bármilyen meglepően hangzik nem nagyon találkoztam, amit a CM-es srácok megálmodtak az mind üzemképesen és stabilan működik.

[video:https://www.youtube.com/watch?v=x6XU8sHzjDU]

Kamera

Kifejezetten jól sikerült fényképezési képességekről számolhatok be ez esetben, 8 megapixellel gazdálkodhatunk (ami 3264×2448-es felbontást jelent). Autofókusz egyértelműen a kamera képességeit erősíti, és ha a fény kevés lenne a közepesen erős vaku is besegíthet. Az alap beállításokat a CM-es kamerán keresztül elérhetjük, ebben nincs eltérés a többi készülék és e között. A mai mezőnyben kicsit megkopott a dicsfénye, mikor megjelent egyike volt a legjobb fényképezős képességekkel rendelkező telefonoknak. Felvételt FullHD-ben 30 képkocka/ másodperccel képes készíteni. Alant pár rögzített pillanatképet láthattok.

Összegzés

Újabb eszköz mely kiállta a három éves próbát, és még most is, 2014 végén meglehetősen jól bírja a gyűrődést, hála az időt álló tervezésnek! Továbbá nem elhanyagolható a nagy közösség ami a telefon mögött áll, emiatt nagyon szép támogatási karriert futott be az egyedi romoknak, kerneleknek köszönhetően. Amennyiben megjött a kedvetek megválni a gyári rendszertől egy gyorsabb és sallangmentes, ámde Androidra vágytok, a Samsung Galaxy SII örömmel lesz partneretek benne! ;)

Köszönöm hogy elolvastad rövidnek nem tekinthető irományomat, észrevételt, tapasztalatokat örömmel várok kommentben.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , , , , , , , ,