Android-x86 és az Intel Atom netbook – 2. rész: hétköznapok (videóval!)

Az előző rész tartalmából…

Android-x86 mini cikksorozatunk előző részében eljutottunk onnan, hogy van egy kirohadt Intel Atomos netbookunk amivel a teraszra tévedő mókusokat dobáljuk odáig, hogy van egy 2x1,6 GHz-es, 2 GB RAM-os, 40 GB háttértárral rendelkező, Ice Cream Sandwich-et futtató, és 95%-ban állat eszközünk, amitől szerzőnk olyannyira fellelkesedik, hogy említett eszközt – úgymond’ – elsődleges itthoni eszközévé lépteti elő:

…annyira gyors, hogy a gépen egyébként meglevő Ubuntu partíciókat azóta sem volt érkezésem betenni a GRUB configba (mert minek), és a kis Androidos netbookot az elsődleges itthoni eszközömmé léptetem elő.

(Mondtam.)

Lássuk hát, hogy mire jutott a fenti vállalás, hogy üzemel egy MSI Wind, rajta az Android-x86 ICS build, hétköznapi használatban!


Mindennapok Android-x86 alatt

A mindennapok röviden: jók. Nézem a netet, emailjeimet, Twitteremet, RSS-eimet, Youtube-ot, nagynéha Facebookot (szigorúan weben), írom a kis dolgaimat, nézem az új appokat. De azért nem árt pár részletesebb gondolatot ejteni a témában, mert bár elsőre triviálisnak tűnik, azért vannak apró trükkök az Android, mint elsődleges számítógép témakörben.

Először is, a billentyűzet, hiszen nem on-screen megoldásról beszélünk; de erről beszéltem az első részben, az External Keyboard Helper Pro kemény 2,36 dollár ellenében megoldotta ezt a problémát helyettem.

Ha már előző rész, szintén említettem a képernyőelforgatás problémáját, és a megoldást, a Set Orientation appot. Pipa.

Aztán szövegszerkesztés. Atom ide, 2×1,6 GHz oda, a Google Docs (akarom mondani Drive) bitang lassú így is. Aki ilyen gépre adja a fejét, készüljön rá, hogy kelleni fog egy (tipikusan fizetős) office csomag. Nekem erre nincs is annyira szükségem, mint inkább egy fejlett szövegszerkesztőre. A személyes blogom WordPress, annak van remek Android alkalmazása, ami ezzel a megoldással még sokkal jobban használható; a komplexitást inkább az Appvasárnap és a Hírhétfő adja, amiket Dropboxon tárolt txt fileokban szerkesztek több helyről (pontosabban: mikor honnan), a szerkesztési folyamat végén pedig egy sor Find&Replace és egyéb műveleteket kell végrehajtani rajtuk. Erre az ultimate megoldásnak a DroidEdit Pro tűnik, ami egy remek fejlesztői text editor, olyasmi mint a Notepad++ vagy a GEdit más rendszereken – pont, amire szükségem van. Tud egy sor billentyűkombinációt, Find&Replace-t, és közvetlenül tudja használni a Dropboxot filerendszerként, vagyis mindenféle extra körök nélkül tudom menteni és megnyitni a file-jaimat. (Nota bene: ez a cikk is ilyen megoldással készül.) Mondanom sem kell, hogy maga a webes cikk editálás sem probléma, a beépített böngésző bár nem Chrome, azért elég gyors, problémám nem volt vele. Szövegszerkesztés, cikkírás tehát részemről pipa.

Aztán szokni kell azért. Android persze, ismerem (“beporoszkáltam e hon minden zegét-zugát”), de azért kicsit más. Nincs érintőképernyő, viszont van egér. Nincs multitouch, de vannak billentyűkombinációk (amiket technikai infóként ideteszek majd a cikk végére, mert sehol nincsenek látszólag ledokumentálva). Van Alt+Tab, de az első célablak mindig az éppen aktív, vagyis minimum Alt+TabTab-nak kéne hívni, és erre mindig konzekvensen második próbálkozásra jövök csak rá. Nincs alt+vissza a böngészőben, az Esc gomb viszont sokkal több helyen, több mindenre használható. Hasonló nüansznyi különbségek – meg kell szokni, mert napi használatú gépről beszélünk, nem egy teszteszközről, gyorsan, folyamatosan kell tudnom használni.

Hiszem ha látom!

Nos, ha tényleg csak akkor, akkor nézd meg az alábbi videót. Kicsit blurry, kicsit dinamikus fényerejű, de a mienk, és a lényeg látszik belőle: az akadásmentes taskváltás, az eképesztően gyors app install és indulás, a rendszer általános teljesítménye. Mindezt Bach zenéjére, mert egyrészt nagyon illenek ide a toccaták és a fugák, másrészt az volt kb. olyan hosszú, mint a videó maga:

[video:http://www.youtube.com/watch?v=Kb5AuNSOeuY]

Túl a mindennapokon: az örökkévalóság

Ha az nem is, mindazonáltal… Nos, megható, egyszerűen csak megható. Hogy egy 2008-ban vásárolt számítógép kapott még egy esélyt, ráadásul hirtelen olyan erőgépnek számít, amilyennek sosem, piacra dobásakor sem számított – ez az, ami megható, és ez Android nélkül sosem történhetett volna meg, se Linuxszal (sem SELinuxszal), sem Windows-zal, semmivel.

Ahogy egy másik platform evangelistája fogalmazna: függöny.


Cikksorozatunk első részében egy adag fotót is találhattok, illetve a telepítéssel kapcsolatban értékes kommentfolyam alakult ki.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , , , , , , , , ,

About lipilee

Napközben project manager és architect, azon kívül apa, bringás, zenész, és blogger. Fő lelőhelye Hollandia, illetve Instagram és Twitter.
View all posts by lipilee →