Eljött az év vége, mi pedig, hogy ne maradjatok olvasnivaló nélkül az újév első napjaira, egy mini cikksorozatban végigböngésszük a Hírhétfő rovatokat a 2011-es év fontosabb trendjeit kutatva a sok apró hír és a napi ROM-, app-, és eszköz-upgrade hír között. Íme tehát, az Android 2011-es éve!
Trollok harca: a szabadalmi világháború
(A sorozat korábbi részei erre találhatók: 1. rész, 2. rész.)
Az év másik jellegzetes hírvonulata volt, és a Hírhétfők állandó rovatává vált a különféle tankönyvi és újdonsült patent trollok által indított szabadalmi és formaoltalmi panaszok, perek, keménykedések sora. A leglátványosabban az Apple ugrott fejest a sárba (leglátványosabb hadjárata a Samsung ellen áprilisban indult) és rántotta magával a Samsungot, HTC-t, Amazont, gyakorlatilag mindenkit, aki bármennyire is logikus alakú és funnkcionalitású eszközt vagy szolgáltatást gyártott az évben. Emellett a Microsoft sem tétlenkedett, bár hosszú évek tapasztalatára támaszkodva ők csöndben, diszkréten sarcolták egyik Androidos gyártót a másik után, olyan szintre fejlesztve a tökélyt, hogy az Androidból nagyobb bevételük származik (licenszekből), mint a saját mobil oprendszerükből. És volt egy epizódszerepe az Oracle-nek, akik jó bohóc módjára 132-szeres szabadalomsértéssel vádolták a Google-t – szinte bizonyosan teljesen sikertelenül. Hiába, minden sztoriba kell egy komikus karakter.
Az első komolyabb perek indulása után aztán a tech sajtó annak rendje és módja szerint gyorsab el is temette fejben a védtelen Androidot és a naív Google-t – és ez őszintén szólva szánalmas (vagy röhejes; nem tudom melyik a jobb szó). Az androidportal.hu olvasói még júliusban olvashattak Readya-tól és tőlem is cikket a témában, amiben megmagyarázom az előző állítást; és bár a konkrét perek folyamában azóta sok víz (és vér és veríték és könnyek) lefolyt, a cikk állításai nem változtak, sőt, hisszük vagy nem, az Android növekedése azóta is töretlen és nem döglött meg a piac. (A perek tartalma, vagyis a konkrét lopás/szabadalomsértés pedig 99%-ban butaság: a tech iparban nem lop senki senkitől, illetve mindenki lop mindenkitől.)
Ráadásul a Google, és később a Samsung, HTC (sőt, a Microsoft ellen a Barnes & Noble!) is ellentámadásba lendült. A Google először az (egyébként bűncselekményszagúan dilettáns vezetésének köszönhetően) idén teljesen becsődölt Nortel hatalmas és nagyon erős, 6000 szabadalomból álló portfólióját próbálta meg megszerezni. Az eredetileg 900 millió dollárról induló licitet (ahol egy ponton ugyebár előfordult ama bizonyos “pi milliárd dolláros” összeg is) végül a Google elvesztette: egy több cégből álló konzorcium óriási, 4,5 milliárd dolláros összegért elhappolta előlük a portfóliót. (A konzorciumban, ha emlékszünk, olyan cégek voltak, mint az Apple, Microsoft, Sony, Ericsson, RIM, és az EMC. Szóval nem egy Vargáné és Tsa Bt.) Ez persze nem szegte a Google kedvét, és két “kisebb” (1030, majd 1024 darabos) portfóliószelet IBM-től való megvásárlása után augusztusban robbant az év híre: a Google 12,5 milliárd dollárért felvásárolja a Motorola Mobility-t, és annak 17000 darabból álló szabadalmi portfólióját. A portfólió “jóságáról” (meg hogy egyáltalán kinek állt ez érdekében) azóta is fel-fellándolnak a viták, mindenesetre tudható, hogy segítségével a (még független) Motorola pert nyert a Microsoft és az Apple ellen is, és hogy elvileg (lévén a Motorola az első mobilgyártó a világon, ráadásul öreg róka az amerikai szabadalmi rendszerben) elég alapvető mobiltelefónia technológiai szabadalmak találhatók benne. A jövő kérdése, hogy mennyire tudja valóban használni a Google ezt az eszközt az Android, és gyártói partnerei védelmében. Mint ahogy maga a felvásárlás is egyébként: a Motorola részvényeseinek 99%-os támogatása mellett-után az EU versenyhivatalának még jóvá kell hagynia az üzletet.
A szabadalmi perekről magukról nincs értelme konkrétan, perenként beszélni – hétről hétre változik a front (a Reuters még augusztusban megpróbálta lerajzolni az akkor állapotot), de sok kárt mi, felhasználók nem érzünk (minden korábbi “temetés” ellenére): a Németországban betiltott Samsung már nincs betiltva (és vélhetően többé nem is lesz), Ausztráli dettó, az Amerikában épp pár hete betiltott HTC eszközök eladásában még megakadás sem lesz, mert a HTC már most tudja, hogyan fogja kijátszani a tiltást. A Motorola ugyebár jelenleg azt várja, hogy végképp betiltatják-e az Apple nagyjából összes fontos eszközét egy régi Motorola szabadalom folyományaként (ami azért vicces lenne), a Microsoft, miután sikeresen sarcolt valószínűleg jórészt érvénytelen szadabalmak segítségével Androidos gyártókat, most azt várja, hogy a Barnes & Noble panasza folytán a bíróság hány szabadalmukat érvénytelenítteti, és hogy ezután a most licensz-szerződött gyártói “partnerek” hogy reagálnak. Összefoglalva: 2012-ben sem maradunk szabadalmi világháborús hírek nélkül, de ahogy a dolgok állnak, az innovációt szerencsére nem befolyásolta negatívan a 2011-ben felerősödött purparlé.
Bezárul az Android?
Kevésbé maradt meg a fejekben (konkrétan én se emlékeztem már rá), de volt egy jó kis pár hetes FUD kampány azzal kapcsolatban is, hogy a Google be akarná zárni az Android forrását, meg a platformot úgy általában. Nos, természetesen nem így történt, de egy elemzősebb/rantelősebb cikket azért megért a dolog.
Adatgyűjtés
A 2011-es év, ha úgy tetszik, az adatgyűjtési botrányok éve is volt. Először az Apple és a Google kapott némi feketelevest a nyakába, amikor a felhasználók rájöttek, hogy az okostelefonokra oly jellemző funkciók használatakor bizony adatok kerülnek róluk a gyártókhoz – geolokáció, hálózati információk, stb. Ebből nagy riadalom lett eleinte, de aztán lecsöndesedett a botrány, egyes országokban született néhány új szabályozás. A Google-nek is, Apple-nek is adjuk meg, hogy nem akartak ők rosszat. Az ügy érdekességeit és hogy miért nem olyan komoly ügy az egész, nálunk egy összefoglalóban olvashattátok.
A fenti adatgyűjtési parát simán elhomályosítja a közelmúlt ügye, a Carrier IQ, amelyről szintén hosszabb elemzés jelent meg nálunk. Ez már valóban egy komoly aggodalomra okot adó illegális adatgyűjtési botránynak tűnik konkrét adatbiztonsági következményekkel (hogy csak egy példát hozzak: az eredetileg SSL-csatornába szánt adatok titkosítatlan tárolása és küldése), ami amellett, hogy komoly, meglehetősen undorító is. Nem véletlen, hogy az ügyben jelenleg az amerikai szenátus is vizsgálódik, a belekeveredett cégek pedig “class action” pereket kaptak a nyakukba. Természetesen az ügy még folyamatban, a 2012-es év első negyedében-felében várható, hogy valami érdemi büntetés történik – ha el nem sikálják az egészet mondjuk valami FBI adatgyűjtési érdekeltség miatt. De ez már a konteó kategória!
