Szabadalmak, trollok, és egyéb számottevő meselények

Emlékeztek még a SCO vs. IBM perre? A 21-ik század elején a geek community nem a Barátok köztöt nézte szappanopera gyanánt, hanem ezt. Röviden: 2003-ban a SCO nevű akkor még viszonylag nagyobbacska cég azzal a felkiáltással, hogy a Linux az ő szellemi tulajdonukat képező technológiákat tartalmaz, beperelte az IBM-et (mert ki mást) 1 milliárd dollárra. (Ezt az 1 milliárdot mondjuk Mr. Evil hangsúllyal, hogy viccesebb legyen a cikk felütése.) A pernek nagy visszhangja volt akkor, egyesek a Linux vesztét jósolták, elvégre ki akar olyan platformba fektetni, ami felett Damoklész kardja lebeg, bármikor lecsaphat a bíró és kijelentheti, hogy a Linux (ami persze igazából GNU/Linux) maga az ördög és nincs is benne több(száz)ezer fejlesztő erőfeszítése, valójában a SCO írta az egészet… Long story short: az IBM nem állt neki a SCO-val egyezkedni, bíróságra mentek, amibe nem csak a vád bukott bele, de az egész SCO is eltűnt a történelem pöcegödrében, Darl MacBride CEO-val, a SCO vs. IBM szappanopera Berényi Miklósával együtt – igaz, ez eltartott vagy 7 évig.

Ezt a kis sztorit tartsátok észben, miközben a következő kis szösszenetet olvassátok.

A közelmúltban beindult a szabadalmi gőzhenger (akármi is legyen az), kedvenc Hírhétfő rovatunk hétről-hétre trending topic-ban hozza egy-egy per újabb szaftos fejleményeit. Néha kicsit ovis “mindig eggyel több” szópárbajnak, néha egyenesen tortacsatának tűnik a buli, ráadásul a torta közé néha óhatatlanul keveredik egy kis meghatozhatatlan állagú cuccos is. Több magyar nyelvű cikk is született már a témában (Mobilaréna, HWSW, és nálunk is volt már róla szó), de egyrészt nem láttam leírva szerintem fontos témamondatokat, másrészt gondoltam, hogy ha már (gátlástalan önpromó) ide-s-tova 6-7 éve követem ezt a katyvaszt, amit amerikai szabadalmi rendszernek csúfolnak, hozzáteszek én is a közösségi tudástárhoz.

Lássuk tehát, az egyszerűség kedvéért pontokba szedve.

1. Az amerikai szabadalmi rendszer szar. Readya már kifejtette, és sokan mások is: odaát elég egy körülírt ötlet, és már védettséget kapsz. Nagyobb baj, hogy az amerikai szabadalmi hivatal, a USPTO gyakorlatilag nyakló nélkül ad ki védettséget minden baromságra. Egyenes az út a szabadalmi portfóliók és a szabadalmi trollkodás felé. (Ezt most nem fejtem ki: korábban már megtettem több helyen, és mások is.) A legnagyobb szabadalmi portfólió napjainkban is az IBM kezében van, de erős a Microsoft is, és (főleg a Nortel portfóliójával együtt) az Apple. Ezzel együtt az amerikai szabadalmi rendszer egy jól körülírt törvényi szabályozás, tehát lehet és kell benne játszani a szabályok szerint.
2. Alapvetés, hogy a Google-nak, és általában az Androidos gyártóknak kevés szabadalma, kis portfóliója van. Érdekes dolog ez, leginkább bénaságra tudnék gondolni az ügy hátterében, hiszen a pl. HTC, a Samsung egy ideje karistol már a szakmában, a Google pedig ha mobil iparban nem is, más kulcsfontosságú online területeken gyakorlatilag de facto piacteremtő – ezzel együtt kevesebb, mint 1000 szabadalmuk van egy olyan játszmában, ahol a Microsoft 18000 körülivel, az Apple pedig 4000 körülivel indul, a Nortelt most nem számítva. Ezt mostanában ismerik fel, ezért is volt fájdalmas a Google-nak a Nortel portfólióért vívott csata elvesztése, és ezért várható, hogy elég elszántan fognak küzdeni (persze ha a pletykák igazak) az InterDigital 6000 darabból álló szabadalmi portfóliójáért. Ide 3 megjegyzés:
   1. Emlékezzünk: az amerikai kormányzat abbéli félelmének adott hangot, hogy az Apple szimplán patent trollkodásra használná a Nortel szabadalmi portfóliót. Ennek fényében bicskanyitogató (de legalábbis érdekes), hogy semmiféle versenyhivatal nem akadályozta meg az adásvételt olyan időszakban, amikor az Apple egyértelműen patent trollkodásba kezdett. Sejthető, hogy milyen lobbizás ment a háttérben, és az igazság az, hogy a Google ebben az ügyben az outsider hülyegyerek szerepét kapta, aki nem tudja még, hogy mik az íratlan szabályok.
   2. Az InterDigital (amennyiben tényleg eladó) feltehetően messze áron felül fog elmenni. Nyilván senki sem hülye, a Google-nek soha ekkora szüksége nem volt szabadalmakra csak a portfólió kedvéért, az InterDigital pedig tudja ezt.
   3. Az InterDigital üzlet pikantériája az, hogy pont most éltek szabadalmi panasszal (ebből lesznek a perek) a Nokiával, Huawei-jel és a ZTE-vel szemben. Látszik, hogy ott sem hippik ülnek az igazgatótanácsban!
   4. (Ez persze már 3+1.) Itt jegyezzük meg, hogy a Google jelenleg viszonylag abszolút módon a pozitív, bár megszivatott hős a játékban. Tudni lehet róluk, hogy őszintén (company policy) szinten hisznek a nyílt innovációban, és bár most belerángatták őket egy ilyen szabadalmi csatába, ők még nagyobbacska portfólió birtokában sem fognak nekiállni trollkodni. (Majd meglátjuk persze.)
3. Fontos látni (lásd a cikk előszavát), hogy mi az Apple mögöttes célja (Oracle-ről majd később), miért most jutott eszükbe ez a sok szabadalom. Több ok is van, de mindegyik pofonegyszerű, csak kövessük a pénz útját:
   • Az Android veszélyezteti az Apple piaci részesedését. Kézenfekvő a legsikeresebb Androidos gyártót, a Samsungot perbe fogni, és késleltetni, vagy megakadályozni az eszközeik piacra dobását.
   • Az alkalmazásfejlesztők átpártolnak az Androidhoz. Ez jelenleg persze csak részben igaz (mert alkalmazás téren még nem abszolút győztes az Android), de a tendencia az Apple szemszögéből aggasztó: adott egy nyílt platform, jobb/nyíltabb fejlesztői környezettel és sokkal nagyobb részesedéssel. A tendendia ott kezd igazán rémisztő lenni, amikor fontos alkalmazások előbb jönnek ki Androidra, mint iOS-re, illetve amikor pl. akkora játékgyártó erők, mint a Sony Ericsson, nagyon durván (Xperia Play) beállnak a platform mögé. Nincs mit tenni, eljött az idő egy jó kis FUD kampányra! A fejlesztők nem szeretnek olyan platformba fektetni, aminek a jövője bizonytalan. Ha a hardvergyártók most elkötelezettek is (de arról is mindjárt), egy fejlesztőnek ez máshogy megy, ott HR van, know-how-t kell felépíteni, product lifecycle van, idő kell hozzá. A FUD lényege az lenne, hogy az Android jövője bizonytalan, ergo célszerűbb a győztes csapatban maradni, kivárási célzattal – azaz az Android piaci részesedését a minőségi appok piacával ellensúlyozni.
   • A hardvergyártóknak is nagyon (az Apple szerint túlságosan) alacsonyan lógó gyümölcs az Android. Mivel nyílt, az portolja, buildeli, aki akarja, kézenfekvő, hogy a hardvergyártók, akik eddig Windows licenszdíjakkal szenvedtek, átálljanak. Egy tapasztalt hardvergyártó egy jó mobil operációs rendszerrel pedig elég erős konkurrencia az Apple-nek, még ha náluk meg is van az integrált rendszer előnye. Az Apple-perek ezesetben is FUD-ként értelmezhetők: a HTC per kimenetele fog némi támpontot nyújtani a kérdésben, de nem tudni, kell-e, s ha igen, mekkora készülékenkénti licenszdíjra kell számítani. Sikeres Apple (és hasonló) perek esetén ugyanis nem az Android betiltása a megoldás, hanem egy készülékenkénti pl. 5 dolláros licenszdíj fizetése a szabadalom tulajdonosának. Ez egyrészt drágítja a készülékeket (az USA-ban legalábbis), másrészt, és ez fontosabb: a gyártók napjai bizonytalanságban telnek; nem is amiatt, hogy lesz-e licenszdíj és mekkora, inkább amiatt, hogy vajon random lecsapva beberelgethet-e majd bárkit egy Apple, vagy ha kedve tartja, egy Microsoft, RIM?… Az ilyen bizonytalanságot (amiben a licenszdíjon kívül esetleg szerepel egy egyösszegű kártérítés is) pedig semmilyen gyártó nem szereti, ez elvileg tehát alternatív platform felé terelné őket – esetünkben ilyen alternatív platform lehetne a Windows Phone, ami ugyan zárt, fizetős, de legalább tisztázott a helyzete.
4. Evidens a válasz erre is, de felmerül: miért most jutott eszébe mindenkinek, hogy megindítsák ezeket a pereket? A válasz nagyon egyszerű: most ért el arra a pontra az Android, hogy egy ilyen pereskedésbe ne bukjon bele. Sem az Apple-nek, sem senki másnak nem célja az Androidot kinyírni. A perek mindig gazdasági alapon indulnak: az Androidnak meg kell maradnia, maximum pénzt termel majd az Apple-nek is. (Ugyanez a helyzet egyébként a Lodsys által a nagy játékgyártók ellen (EA, Rovio, stb.) indított perekkel, sőt, az Oracle általi perrel is.) Az Apple nem lenne képes betölteni egy kinyírt Android által keletkezett űrt – sem innovációval, sem gyártási kapacitással, sem válaszokkal a piac igényeire. (Itt jegyzem meg: Eric Schmidtnek igaza van: az Apple átállt abba a csapatba, akik innováció helyett pereskednek. Ez persze valahol szomorú, de logikus; naiv, aki nem készül arra az USA-ban, hogy a platformja egy sikerességi fokon pereket fog a nyakába kapni.) Akár büszkék is lehetnénk a kedvenc platformunkra: az Android felnőttkorba lépett, elég nagy lett ahhoz, hogy cash cow váljék belőle egyes nagyhasú (vagy éppen csontsovány) kapitalisták szemében!

A jelenlegi helyzet tehát gazdasági folyamatokból logikusan levezethető. Érdekes lehet viszont, hogy merre van innen tovább?

• A Google, aki eddig az elefántcsont-toronyból csöndben figyelte az eseményeket, kénytelen lesz besározni magát, minden (egyébként szimpatikus) geekes naivitása ellenére. Ezt ők is látják: az InterDigital pletykált felvásárlása, Eric Schmidt vállalása, hogy beállnak a HTC mögé (aki persze saját hatáskörben már lépett, és felvásárolta az S3-at, majd egyből ellenpert indított az Apple ellen), illetve a hír, hogy szabadalmi jogászokból task force-ot építenek, mind erre enged következtetni. Ez kis eséllyel rövid úton véget vethet a csatározásoknak, de nem béke lesz ez, maximum fegyverszünet. Gesztus szinten viszont fontos, hogy a Google beszálljon a buliba: a gyártóknak látni kell, hogy az Apple által indított FUD kampányban van egy ekkora szövetségesük.
• Paradox módon elképzelhető, hogy az Apple-Google csatározás a Windows Mobile-nak kedvez: elképzelhető, hogy a gyártók kicsit csillogóbb szemmel fognak a Microsoft felé kacsintgatni a pereskedés és a FUD hatására, de ez végülis nem baj: a Windows Mobile alapvetően nem rossz rendszer (bár nem is kimagaslóan jó), a részesedése a piacon minimális, és nagyon sok idő kell(ene), hogy az Android sarkára tudjon lépni. Az viszont, hogy nem 2, hanem 3 “modern” mobil operációs rendszer van a piacon számottevő részesedéssel és számottevő innovációval a háta mögött, végső soron, nekünk, felhasználóknak jó. (Jól látjátok, sem a RIM-et, sem a Nokiát nem tekintem spílernek: piaci részesedésük ugyan van, a dolgok jelenlegi állása szerint viszont ők a “legacy”, lassan csökkenő részesedéssel, és innovációs téren nem rúgnak labdába.)
• A sajtó által esetenként keltett pánikkampány, hogy itt az Android vége, az Android megtorpan, stb., nos ez baromság. Napi 550 ezer Android aktiválás mellett (ami nem mellesleg egy meredeken növekvő tendencia, heti 4-5%-os rátával) minden más, még az iPhone aktiválások is röhejesen alacsony szinten mozognak (mennyi most az iPhone, napi 120 ezer körül?). Most képzeljük el (figyeldoda, gondolatkísérlet!), hogy a fent említett licenszelések miatt valóban “megtorpan” az Android, és nem heti 4,4%-ot, csak heti 2%-ot nő az aktivált eszközök száma. Vegyük észre, itt már feleztem a jelenleg is növekvő tendenciát! Nos, még így is havi szinten majdnem 10%-kal több eszközt aktiválnak, mint az előző hónapban. Még ha 0% lenne a napi aktiválások növekménye, akkor is magasan többet aktiválnak, mint iPhone-ból az elkövetkezendő jópár negyedévben. Mivel pedig az Apple mögött nincs számottevő gyártókapacitás-növelés, az Android mögött viszont meglehetősen nagy (hiszen bármilyen új gyártó beszállhat), az Android nagyjából akármilyen kimenetel esetén domináns platform marad, mert nagyon nagymértékű előnyt halmozott fel nagyon rövid idő alatt. Paradox módon megintcsak a Windows Phone, mint bárki által implementálható (következésképp hasonlóan korlátlan gyártókapacitást maga mögé állítani képes) alternatív platform jelenthet “veszélyt” az Android részesedésére, nem az iPhone. De itt megint bejön a fenti okfejtés: a Windows Phone piaci lemaradása szintén évekre garantálja az Android elsőségét. (Még akkor is, ha a Nokia nevű bohócmanufaktúra tényleg felugrik a Windows vonatra.) Itt helyezzük perspektívába azt a tényt, hogy a világ első-vagy-második legnagyobb mobileszközgyártója jórészt Androidot használ, illetve azt a tényt, hogy a 20 legnépszerűbb okostelefonból 16-on Android fut. Ahogy mondani szokás: szeretnénk mi, hogy a magyar gazdaság torpanjon így meg!
• És ne feledkezzünk meg egy nagyon fontos dologról, mindentől függetlenül: az Android azért van ott, ahol jelenleg van, mert jobb: a fejlesztési modellje a többieké fölött áll, vagy kevésbé fellengzősen: sikeresebb, nem felvásárlásokkal és pereskedéssel szereztek piaci dominanciát, és nem is valamely történelmi pozíció felhasználásával (mint pl. egy Nokia). Emiatt pedig az innováció, és az, hogy az Android a felhasználók nagy részének a legjobb választás, továbbra is garantáltnak látszik. Ezt a momentumot pedig nem nagyon lehet már elvenni holmi szabadalmi perekkel és FUD-kodással.

Vitatkoznál? Egyetérteszt? Kettőt? Mondd el a kommentekben!

Ezeket már olvastad?