A Samsung, amikor nemrég bemutatta, akkor még nem hittem, hogy hamarosan kézbefoghatom, s nem csak egy “pórázon” tartott telefont lesz szerencsém nyomkodni. Meghozta a futár, betettem a kártyámat, s indult a játék. Pár napig egy Samsung Galaxy S II volt az elsődleges telefonom. És akkor a nagy kérdés: Lecserélném-e a telefonomat egy S II-re? Vegyes érzelmekkel viseltetek a telefon irányába. Nem tudom egyértelműen azt mondani, hogy igen. És hamarosan kifejtem, hogy mi ennek az oka.
Sajnos, vagy sem, a Samsung hardverben megint jóval megelőzte a szoftvert. Tapasztaltuk ezt egyébként már a konkurens kóreai gyártó 2X telefonjánál is, s ugyanez volt az érzésem anno, amikor a Galaxy Tab a kezembe került. A hardver adott, de az oprendszer, az alkalmazások még mintha nem lennének felkészülve, hogy kihozzák mindazt, ami a telefonban rejlik. És kicsit elkalandozva felteszem a kérdést a kedves “egymagos olvasóknak”: éreztétek már, hogy átlagos hétköznapi használat mellett a telefon nem bírta tartani az iramot? Természetesen nem arra gondolok, hogy full HD videót vetítetek ki a félszobányi tévétekre. Mert nekem még nem volt ilyen problémám. És ezen a ponton érdemes belegondolni, hogy a Galaxy S II egyik processzormagja is gyorsabb, mint az én telefonom teljes cpu-ja.
Hihetetlen távlatok vannak előttünk, de még nem vagyunk ott. Lecserélném-e a telefonomat egy S II-re? Még nem, mert a nálam levő telefon se végleges szoftverrel érkezett még (külön köszönet a Samsungnak, hogy ilyen hamar kipróbálhattuk a telefont). Pár hónap, vagy egy fél év múlva talán lesznek már olyan alkalmazások, amik kihasználják majd a két processzormagot, nem fog rebootolni a launcher, s egy érdekes új világ kezdődik.
Mindenesetre térjünk vissza az S II tulajdonságaira. Az S II annak ellenére, hogy a Samsung legmagasabb kategóriájú Androidos telefonja, tiszta műanyag. Ezt a konkurens gyártók általában nem engedik meg maguknak, fémet, üveget, stb. helyeznek a házba, ezzel is kiemelve az exkluzivitást. A Samsung ezzel nem sokat törődött, viszont a telefon elképesztően vékony (8.5 mm), s hihetetlen könnyű (116g). Annak ellenére, hogy méretes kijelzővel gyártották (4.3″, Gorilla Glass, amit nem mertem kipróbálni :)) a Nexus One egy féltéglának hat mellette. Sokszor féltem is, hogy kicsúszik a kezemből.
Még a kezdetekkor sok kritika érte az Androidos telefonokat, hogy sok a “felesleges” gomb rajtuk. Emlékeszem, az első Samsung Galaxy telefonomon mindenre akadt külön gomb. A Samsung szakított az S II esetén még azzal a megszokott hagyományával is, hogy legyen dedikált kamera gomb. Ennél azonban sokkal jobban idegesített, hogy lemaradt a keresés gomb. Tudom, előcsalható a menüből, kitehetek egy keresés widgetet a home screenre, de ez nekem bizony sok keserű pillanatot szerzett a telefonhasználat közben. Ami még érdekes, hogy az Apple telefonjaihoz hasonlóan a Galaxy S II kapott egy hatalmas Home gombot, ami nem trackpad, pedig meg lett volna a lehetőség rá, hogy az legyen, hiszen elég nagy, s kiválóan alkalmas lenne rá. Így semmi más lehetőségünk nincs a szövegben való pozicionálásra, mint a virsli ujjunkkal jól célozni. Ez sajnos nem az általam preferált irány.
Ami nagyon érdekes volt, hogy továbbra is a kisebb kijelzőket preferálom, ennek ellenére a Galaxy S II nem volt zavaróan nagy. Ez főleg azért furcsa, mert tényleg hatalmas a kijelzője. A kijelző méret felső határa nálam az, hogy egy kézben tartva a hüvelyk ujjammal beérjem a teljes kijelzőt. Ez éppen adott az S II esetében.
A szoftverről nehéz nyilatkozni, mert a telefonon lévő rom még messze nem a teljesen végleges változat. Minden flottul működött az eszközön, eltekintve pár már fent is említett furcsaságot. Naponta kétszer újraindult a gyári launcher a telefonon. Viszont mindezt olyan gyorsan tette, hogy tulajdonképpen nem volt zavaró. A telefon ki-be kapcsolási ideje versenyre kel az anno egekbe magasztalt htc Desire Z/HD telefonokéval.
A Samsung igyekezett hozzátenni az alap Androidhoz. Azt már a bemutató kapcsán is leírtuk, hogy a Galaxy S széria legújabb darabja eddig nem látott üzleti alkalmazásokat tartalmaz, azt azonban nem, hogy a fiatalokat se hagyja pihenni. A Samsung négy csokorba ún. Hubba szervezte az életünket, ezek a Game Hub, a Music Hub, a Social Hub és a Readers Hub. Mind a négy arra hivatott, hogy egy helyen kezelje a gyüjteményeinket, legyenek azok játékok, vagy zenék, esetleg olvasnivalók, vagy a barátaink adatai, üzenetei (akármilyen csatornán).
Nagyon érdekes volt, hogy a Samsung a megszokott Call logot is átalakította, s nem csak a telefonhívások, de az sms üzenetek is egyben láthatók minden embernél. Ez nekem kicsit fura volt, de szerethető ötlet.
A Samsung az elsők között bevezette, hogy egyszerűen — az iOS-en már megszokott módon — a ki/bekapcsoló gomb és a Home egyszerre történő lenyomásával rootolás nélkül is lehet screenshotot csinálni. Ez még nem tökéletes, legalábbis nem egyszer előfordult, hogy képernyőkép nélkül sikerrel kinyomtam a kijelzőt, vagy elküldtem pihenni az alkalmazást, mert nem voltam teljesen szinkronban a két gomb lenyomásával. :)
A végére hagytam a telefon kameráját. A Samsung Galaxy S II kiváló fényképeket készít, s FullHD videókat rögzít. A Samsung az alap kamera beállításokat kicsit felturbózta, a telefonon nem a megszokott Android gyári kamera alkalmazás fut. Ennek ellenére a Picplz, vagy a UStream alkalmazások tökéletesen működnek a telefonnal. A telefonon videovágó, s több multimédiás alkalmazás is helyet kapott.
A Galaxy S II Gingerbreaddel érkezik, s reményeink szerint lesz még rá majd több rom frissítés is. Az S II az a telefon, amit a vásárlás után évekig lehet boldogan használni, s nem fogja az érezni a tulajdonos, hogy régi, vagy lassú készüléke van. Várhatóan június elejétől lesz kapható a telefon.
Köszönjük a Samsung Magyarországnak, hogy kipróbálhattuk a telefont.
