A 200 megapixeles kamerák eddig gyakorlatilag Samsung-birodalomnak számítottak a mobilpiacon. Most azonban beszáll a játékba az a szereplő, akinek a nevét a legtöbb csúcs-Android hátlapján látjuk viszont: a Sony. A vállalat bemutatta első, kifejezetten okostelefonokhoz tervezett 200 MP-es szenzorát, a LYTIA LYT-901-et, amely nemcsak felbontásban, hanem fizikai méretben is rálicitál a koreai riválisra. 1/1,12 hüvelykes lapka, 0,7 mikrométeres pixelek, 4× „veszteségmentes” zoom és szenzorba épített MI – ha ez így kerül a következő generációs csúcsmodellekbe, 2026 nagyon izgalmas év lesz mobilfotózás szempontjából.
Nagyobb, mint a Samsung 200 MP-ese – miért számít ez?
A LYT-901 az első 200 MP-es Sony-szenzor, amit kifejezetten mobilokhoz készítettek. 1/1,12″-es optikai formátumú, a natív képpontméret pedig 0,7 μm. Ez első látásra talán csak számhalmaz, de ha mellé tesszük a Samsung jelenlegi csúcs 200 MP-es megoldását, az ISOCELL HP2-t (Galaxy S25 Ultra), már látszik a lényeg: az koreai lapka 1/1,3″ méretű, a pixelek pedig 0,6 μm körüliek.
Minél nagyobb a szenzor és a pixel, annál több fény jut egy-egy képpontra. 200 MP-nél már egészen parányiak az alappixelek, ezért minden apró növekedés számít: jobb fénygyűjtés, kevesebb zaj, több részlet gyenge fényben és nagy dinamikájú jeleneteknél. A Sony a LYT-901-nél a pixelstruktúrát és a színszűrők kialakítását is úgy módosította, hogy nőjön a telítési szint, vagyis javuljon a dinamikatartomány – egyszerűbben: ne égjen ki olyan könnyen az égbolt, miközben az árnyékokban is marad részlet.
200 MP papíron, 12,5 MP a gyakorlatban – mit jelent a QQBC és a 16× binning?
A LYT-901 természetesen nem arra van kitalálva, hogy minden fotót natív 200 megapixelen készítsen a telefon. A trükk a Quad-Quad Bayer Coding (QQBC) elrendezés és a 16-os pixel-binning. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy 16 szomszédos képpont adatait egyetlen „szuperpixelbe” gyűjti össze, így lesz a 200 MP-ből a hétköznapokban 12,5 MP-es fotó.
Ez önmagában nem újdonság, de itt több dolog is összeáll:
- a nagyobb pixelméret miatt már a kiindulási pont is jobb,
- a QQBC mintázatból egy dedikált, hardveres remosaic ágon „áll elő” a klasszikus 2×2 Bayer,
- a szenzor saját AI-alapú feldolgozó áramkört is kap, ami segít a részletek rekonstrukciójában, különösen zoomnál és gyenge fényben.
A végeredmény: 12,5 MP-es fotók, amelyek papíron jóval több fényt, információt tartalmaznak, mint egy átlagos 12 MP-es mobilkép, miközben a fájlméret és a feldolgozási idő nem száll el.
4× in-sensor zoom – „digitális” nagyítás, ami már nagyon nem az
A Sony kommunikációjának központi eleme, hogy a LYT-901 a monokuláris kamerákon (egy főkamera) is képes 4×-es, gyakorlatilag veszteségmentes zoomot kínálni – méghozzá nem csak fotónál, hanem 4K videó esetén is.
Ez úgy lehetséges, hogy a szenzor natív felbontása óriási tartalékot ad a kivágáshoz: 200 MP-ről bőven le lehet vágni a kép közepéből úgy, hogy 4K-nak megfelelő részletesség maradjon, miközben a szenzor teljes fizikai méretéből adódó fénygyűjtés is érvényesül. A Sony ehhez teszi hozzá a saját, MI-alapú részlet-rekonstrukciós algoritmusait, így zoomnál kevésbé mosódnak el a finom textúrák, mint egy klasszikus, szoftveres nagyításnál.
Érdekesség, hogy ez a megközelítés hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy kevesebb hátlapi kamerára lesz szükség: egy nagy szenzoros fő modul akár több gyújtótávolságot is lefedhet elfogadható minőségromlás nélkül, legalább az 1×–4× tartományban.
Autofókusz minden pixelre, gyors kiolvasás, jobb dinamika
A LYT-901 egyik nagy ütőkártyája, hogy gyakorlatilag minden pixel részt vesz az autofókuszban. Ez segít a gyenge fényben történő fókuszálásnál, a mozgó témák követésénél, és csökkenti azokat a helyzeteket, amikor a telefon „pumpálja” a fókuszt, mert nem találja a témát.
A szenzor emellett két modern HDR-technológiát is egyesít:
- Dual Conversion Gain HDR (DCG-HDR) – ugyanazon expozíción belül külön kezeli a sötét és világos részek jelét, így egyetlen képkockában nő a dinamikatartomány;
- Hybrid Frame-HDR (HF-HDR) – több rövidebb expozíciót kombinál az előbbi DCG adataival, így 100 dB fölötti dinamikát tud elérni, azaz a nagyon világos és nagyon sötét részek egyszerre kapnak részletet, miközben a mozgási elmosódás (ghosting) minimális marad.
Egyszerűbben: nappali, ellenfényes jelenetnél kevésbé égnek ki az égbolt csúcsfényei, esti városi fotónál pedig nem kell választani a világító kirakat és a részletekkel teli környezet között – mindkettőből többet mutat a szenzor.
MI a szenzorban – nem csak marketingfogás
A Sony nem állt meg a „nyers” fotonfizikánál. A LYT-901-be dedikált, MI-alapú kép-feldolgozó blokkot is integráltak, amely a szenzorról érkező óriási adatfolyamot részben már helyben előkészíti, mielőtt a telefon fő ISP-jéhez kerülne.
Ez több szempontból is fontos:
- gyorsabb feldolgozás, rövidebb várakozás HDR- és éjszakai fotóknál,
- jobb zajszűrés, textúramegőrzés és színtartás, különösen zoomnál és gyenge fényben,
- kisebb terhelés a fő processzoron, így adott esetben alacsonyabb fogyasztás, kevesebb melegedés hosszabb fotózás vagy videózás közben.
Mivel a Sony az IMX-széria révén már régóta a mobilpiac egyik legfontosabb szenzorgyártója, könnyen elképzelhető, hogy ezt a beépített MI-blokkot később más, kisebb felbontású LYTIA szenzorok is megkapják, így lassan új alapértelmezett szint lesz a szenzorszintű AI-feldolgozás.
Mikor és melyik mobilokban láthatjuk először?
A hivatalos bejelentés szerint a LYT-901 2025 novemberétől tömegtermelésben van, és már most úton van a nagyobb gyártók felé. A szivárgások alapján elsőként a kínai prémium csucsmobilok kaphatják meg: név szerint gyakran merül fel a Vivo X300 Ultra és az Oppo Find X9 Ultra, mindkettőnél főkameraként számítanak rá.
Más források Xiaomi és Honor zászlóshajókat is emlegetnek 2026-os időzítéssel, de konkrét típusnevek egyelőre nincsenek. A nagy kérdés persze az, hogy a globális (európai) verziók is megkapják-e majd ezt a szenzort, vagy első körben csak a kínai piacra szánt variánsok használják.
Annyi biztosnak tűnik, hogy Samsung és Apple rövid távon nem áll át Sony-s 200 MP-re: a koreai gyártó értelemszerűen a saját ISOCELL vonalát tolja tovább, az Apple pedig eddig is tudatosan ragaszkodott a jóval alacsonyabb megapixelszámhoz és a nagyobb pixelekhez.
Mit jelent mindez a „mobilkamerás fegyverkezési versenyben”?
Az elmúlt években a 200 MP inkább jól hangzó marketing szám volt a legtöbb csúcsmobilnál, mint valódi minőségi ugrás. A gond nem is a felbontással volt, hanem azzal, hogy kicsi szenzoron, apró pixelekkel próbálták kihozni belőle a csodát. A Sony most pont ott lép be, ahol a legtöbbet lehet nyerni: nagyobb lapka, jobb dinamika, okosabb HDR és szenzorba épített MI.
Ha a gyártók tényleg kihasználják a LYT-901 lehetőségeit, a felhasználó számára ez így nézhet ki a mindennapokban:
- kevesebb kompromisszum gyenge fényben – tisztább éjszakai fotók, részletgazdagabb esti városképek,
- használhatóbb „digitális” zoom 2–4× tartományban, külön teleobjektív nélkül is,
- megbízhatóbb autofókusz mozgó témáknál, gyerekeknél, állatoknál,
- jobb dinamika nappali, kontrasztos jeleneteknél, kevesebb kiégés, több részlet árnyékban.
A valódi különbséget persze majd az első olyan mobilok mutatják meg, amelyek köré a gyártó jó optikát, stabil szoftvert és rendesen hangolt képfeldolgozást tesz. A Sony LYT-901 egy nagyon erős alap, de továbbra is igaz: a kamera nem csak a szenzorból áll.
A Sony végre tényleg asztalra csapott
A LYTIA LYT-901-gyel a Sony egyértelmű jelzést küldött a piacnak: nem hagyja át teljesen a 200 MP-es ligát a Samsungnak. A nagyobb szenzorméret, a komoly HDR-megoldások, a 4× in-sensor zoom és a beépített MI-feldolgozás mind abba az irányba mutatnak, hogy 2026-tól a csúcskamerás Android-mobilok mezőnye látványosan kettéválik: lesznek a Samsung saját ISOCELL-es megoldásai, és velük szemben a LYTIA-s, Sony-s szenzorokra építő kínai–japán front.
Hogy ebből a felhasználó mit érez majd? Ideális esetben annyit, hogy hirtelen minden csúcskategóriás mobil „brutál jól fotóz”, és a gyártók végre nem csak a megapixel-versenyt, hanem a valódi képminőséget, dinamikát, zoomot és éjszakai teljesítményt kezdik el a gyakorlatban is felmutatni. A LYT-901 ehhez nagyon ígéretes rajtpisztoly.
