A Lenovo a CES 2026-ra egy olyan okosszemüveg-koncepciót visz, ami nem a látványos „kibővített valóság” trükkökkel akar hódítani, hanem a mindennapi hasznosságra lő: híváskezelés, zenevezérlés, gyors információk – és egy egészen szürreális extra, a beépített teleprompter, ami szó szerint a szemed elé írja, mit kell mondanod egy prezentáción vagy videóhíváson.
A „okosszemüveg” kifejezésnél sokan még mindig a futurisztikus sisakokra vagy a túlzottan látványos AR-demókra gondolnak, amelyek pár percig menők, de a hétköznapokban ritkán válnak nélkülözhetetlenné. A Lenovo most mintha pont ezt akarná elkerülni. A friss CES-es előzetes alapján a Lenovo AI Glasses Concept nem akar mindenáron mini számítógép lenni a fejeden – inkább egy diszkrét, könnyű viselhető eszköz, ami néhány kulcsfeladatot annyira kényelmessé tesz, hogy egyszer csak azon kapod magad: hiányzik, ha nincs rajtad.
Teleprompter a szem előtt: a „ne felejts el beszélni” mód
A koncepció legizgalmasabb eleme a teleprompter, vagyis az a funkció, ami eddig leginkább tévéstúdiókhoz és profi tartalomgyártáshoz kötődött. Itt viszont a lényeg nem a show, hanem a hétköznapi szituációk megmentése.
Gondolj bele:
egy fontos ügyfélprezentáció, egy élő bejelentkezés, egy online előadás, egy állásinterjú videón – vagy csak az a helyzet, amikor tudod, mit akarsz mondani, de a mondatok a legrosszabb pillanatban ugranak ki a fejedből. A teleprompter ilyenkor nem „csalás”, hanem mankó: segít ritmusban maradni, nem elakadni, és közben végig szemkontaktust tartani, mert nem kell a monitorra vagy papírra pillantgatnod.
A Lenovo ötlete azért ütős, mert ezt a funkciót szemüvegbe teszi, így a szöveg tényleg ott van, ahol a tekinteted amúgy is járna – finoman, a háttérben.
Qira: AI-asszisztens, ami nem a szemüvegben lakik
A koncepció másik kulcsa a Lenovo saját AI-asszisztense, a Qira. A csavar az, hogy a Lenovo nem erőlteti bele a teljes „agyat” a szemüvegbe. A komolyabb számítási feladatokat – például a valós idejű fordítást vagy a képfelismerést – átpasszolja a csatlakoztatott telefonra vagy számítógépre. Ennek nagyon kézzelfogható előnye van: a szemüveg könnyebb maradhat, kevésbé melegszik, és a tervezőknek nem kell egy mini csúcslapkát és nagy akkumulátort belegyömöszölni a keretbe.
Cserébe ez azt is jelenti, hogy a teljes élményhez szükség lesz egy erős „társeszközre”. Magyarán: ez nem egy teljesen önálló kütyü, inkább egy olyan kijelző és vezérlőfelület, ami a telefon/PC képességeit hozza ki új formában.
Mire jó egy ilyen szemüveg a gyakorlatban?
A Lenovo nem titkoltan a „mindennapi” funkciókat tolja előtérbe. A kereten hang- és érintésvezérlés is van, így a szemüveg képes:
- hívásokat fogadni, kezelni,
- zenét vezérelni,
- gyors információkat megjeleníteni,
- és az AI-val megtámogatva értelmezni, amit látsz vagy hallasz.
A „killer feature” viszont az, amikor ezek nem külön-külön léteznek, hanem összeállnak egy folyamatban. Például: reggel felveszed a szemüveget, a rendszer összefoglalja a nap eleji értesítéseket (hogy ne a végtelen görgetéssel induljon a nap), majd meeting előtt feldobja a legfontosabb pontokat, prezentáció közben pedig segít a teleprompter.
A Lenovo ezt az értesítés-összegző funkciót Catch Me Up néven emlegeti: a cél az, hogy átlásd, mi történt a különböző eszközeiden, anélkül, hogy minden alkalmazást külön megnyitnál.
Kamera a kereten: hasznos, de érzékeny kérdés
A koncepcióban van beépített kamera is, ami a képfelismeréshez és bizonyos AI-funkciókhoz kell. Ez technikailag logikus – viszont társadalmilag érzékeny. A szemüveg-kamerák mindig felvetik a „mikor vesz fel?” és a „honnan tudom, hogy felvesz?” kérdéseket, ezért itt két dolog lesz kritikus, ha a Lenovo valaha termékké érleli ezt a koncepciót:
- legyen egyértelmű, látható visszajelzés, amikor aktív a kamera,
- az adatkezelés legyen átlátható (mi marad helyben, mi megy a telefonra, mi kerülhet felhőbe).
A jó hír, hogy a Lenovo által választott „telefon/PC végzi a nehezét” modell elvileg segíthet abban, hogy több minden helyben maradjon – de a végső választ úgyis az adja majd, hogyan valósítják meg.
Kényelem és üzemidő: itt dől el, hogy vicc vagy siker
A Lenovo szerint a szemüveg nagyjából 45 gramm körüli, és akár 8 órás működést céloz meg. Ez a két szám a viselhető eszközöknél mindennél fontosabb: ha nehéz, nyomja az orrot, fárasztja a fület, vagy délutánra lemerül, akkor hiába okos, a fiókban végzi.
A 45 gramm papíron kifejezetten baráti, a 8 óra pedig pont az a lélektani határ, ami egy munkanapot már „értelmessé” tehet – de persze itt még koncepcióról beszélünk, és az üzemidő a fényerőtől, használati módoktól és a kapcsolódó funkcióktól brutálisan tud változni.
Miért pont most kapnak új lendületet az okosszemüvegek?
Mert 2026-ra kezd összeérni három trend:
- Az AI-asszisztensek már nem csak „beszélgetnek”, hanem ténylegesen segítenek: összefoglalnak, fordítanak, értelmeznek.
- A viselhető formátum kényelmesebb lett: könnyebb anyagok, jobb kijelzőmegoldások, ergonomikusabb keretek.
- A telefon–szemüveg párosítás logikája beérett: nem kell mindent a szemüvegbe zsúfolni, elég, ha jó kijelző és jó vezérlés, a számítás mehet a telefonra.
A Lenovo AI-szemüveg-koncepciója pontosan ebbe a hullámba illik: nem akar mindent egyszerre megváltani, inkább egy olyan használható „első lépést” mutat, ami a tartalomgyártóknak, prezentálóknak, sokat videóhívó szakembereknek és akár a nyelvi akadályokkal küzdőknek is érdekes lehet.
A nagy kérdés: koncepcióból lesz-e termék?
A Lenovo egyelőre óvatosan fogalmaz: ez koncepció, vagyis egy CES-es „nézzétek, merre gondolkodunk” üzenet. Az viszont sokat elmond, hogy a cég korábban is kísérletezett AI-szemüveg irányban, tehát nem a semmiből jött ötlet. Ha a CES-en jó fogadtatást kap, és a felhasználói visszajelzések azt mutatják, hogy a teleprompter + valós idejű fordítás + értesítés-összegzés hármas tényleg betalál, akkor könnyen lehet, hogy a Lenovo ráfordul egy kereskedelmi változatra.
És őszintén? A teleprompter funkció annyira „emberi” és annyira praktikus, hogy simán lehet belőle az a szolgáltatás, amit ma még mosolyogva olvasunk, holnap meg már természetesnek érzünk.
