A Samsung hivatalosan is bemutatta az Exynos 2600 rendszerlapkát, és a bejelentés már önmagában történelmi: a cég szerint ez az első 2 nanométeres, GAA (Gate-All-Around) gyártástechnológiára épülő mobilos rendszerchip a piacon. A 2 nm persze nem varázsszó, viszont ebben a generációban nagyon is konkrét üzenete van: a Samsung láthatóan egyszerre akar gyorsabb, takarékosabb és – ami az Exynosoknál az elmúlt években különösen érzékeny pont – stabilabban terhelhető platformot adni.
Miért ekkora ügy a 2 nm?
A csúcskategóriás okostelefonoknál már rég nem az a kérdés, hogy „elég gyors-e”. Az a kérdés, hogy mennyi ideig marad gyors. Egy mai csúcslapka könnyedén megugorja a mindennapi feladatokat, viszont amikor jön a tartós terhelés – játék, 4K/8K videó, kamera, mesterséges intelligencia-funkciók, navigáció, háttérben futó szinkronizálás – akkor számít igazán a gyártástechnológia, a hűtés, a fogyasztás és az, hogy mennyire agresszíven kell visszavenni az órajeleket. A Samsung most azt kommunikálja: a 2 nm-es GAA és a csomagolási/hőelvezetési újítások pont ezt a „hosszú távú tempót” célozzák.
10 magos felépítés, új ARM-magokkal – és egy fontos filozófiaváltás
Az Exynos 2600 központi része egy 10 magos processzorfelépítés, a legfrissebb ARM-architektúrára (ARM v9.3) támaszkodva, új C1-Ultra és C1-Pro magokkal. Ami igazán érdekes, az a hangsúly: a Samsung (és a róla szóló részletek) szerint itt nem a klasszikus „nagy-közepes-kis” felállás a fő sztori, hanem az, hogy a „kicsi” magok szerepét középszintű magok veszik át, hogy a telefon a hétköznapi terheléseknél is kényelmesebben, stabilabban és jobb hatékonysággal dolgozzon. Ez tipikusan annak kedvez, aki sokat „multitaskol”, vagyis sok alkalmazást tart életben, sok a háttérfolyamat, és gyakran ugrál a feladatok között.
A hivatalos kommunikáció alapján a CPU oldalon akár 39%-os számítási teljesítménynövekedést is emlegetnek az elődhöz képest, és külön kiemelik az ARM v9.3-as képességek és az új utasításkészletek szerepét a gépi tanulás jellegű feladatoknál. Fontos: ezek a számok tipikusan belső mérésekből jönnek, a valós felhasználói élmény pedig sok tényezőn múlik – de a cél világos: nem csak „csúcsteljesítményt” akarnak, hanem hatékonyabb, gyorsabban reagáló rendszert.
Grafika: sugárkövetés, új skálázás, és a játékosoknak szóló üzenet
A Samsungnál a grafikus teljesítmény az utóbbi időben különösen fontos lett, mert a játékok és a nagy frissítésű kijelzők mellett a grafika már nem csupán „szép-e a kép” kérdés, hanem fogyasztás és hőtermelés is. Az Exynos 2600 kapcsán több helyen is azt emelik ki, hogy az új grafikus egység jelentős gyorsulást ígér, és kifejezetten a sugárkövetéses (ray tracing) terhelésnél is érezhető előrelépést kommunikálnak. A Samsung ehhez egy új, mesterséges intelligenciára támaszkodó képfelskálázási és képkocka-generálási megközelítést is társít, aminek a lényege: folyékonyabb játék kevesebb fogyasztási büntetéssel.
A gyakorlatban ez azért izgalmas, mert mobilon a „nyers erő” önmagában ritkán elég: ha a grafika gyors, de 10 perc után visszavesz a rendszer, akkor a felhasználó csak annyit érez, hogy „eleinte jó volt, aztán meleg lett és belassult”. A Samsung most láthatóan azt akarja eladni, hogy az Exynos 2600-nál a grafika és a hőkezelés együtt van újratervezve, nem külön-külön.
Mesterséges intelligencia: 113% ugrás és „helyben futó” funkciók
A 2025–2026-os csúcskategóriában már nem lehet úgy csúcslapkát bemutatni, hogy az AI csak mellékszál. Az Exynos 2600-nál ez kifejezetten központi elem: a Samsung szerint az új neurális feldolgozó egység akár 113%-kal erősebb generatív AI-teljesítményt kínál az elődhöz képest. Ez a gyártói értelmezésben azt jelenti, hogy több és nagyobb „helyben futó” modell fér bele, gyorsabban készül el egy képszerkesztés, gyorsabban működik egy asszisztens-funkció, és kisebb lehet a késleltetés.
A „helyben futó” rész azért fontos, mert ez egyszerre szól a kényelemről és a magánszféráról. Minél több feladat marad a telefonon belül, annál kevesebb adatnak kell ki-be utaznia a felhő felé. A Samsung ezen a ponton rá is erősít a biztonsági üzenetre: virtualizációs védelemről és új kriptográfiai megoldásokról beszélnek, kifejezetten jövőállósági célokkal.
Kamera és videó: 320 megapixeles támogatás, okosabb zajcsökkentés, „profi” codec
Az Exynosoknál a képalkotás mindig is erős kártya volt, és az Exynos 2600-nál ezt látványosan tovább tolják. A hivatalos anyag szerint a képfeldolgozó egység (ISP) akár 320 megapixeles érzékelőket is kezelhet, miközben több, AI-alapú trükköt is beépítettek a jobb fotó- és videóminőségért. Ilyen például egy vizuális felismerésre építő rendszer, amely a képen belül finom részleteket is képes azonosítani (akár a pislogást is), és mindezt valós időben próbálja feldolgozni, ráadásul a kommunikáció szerint jelentősen alacsonyabb fogyasztással, mint korábban. Emellett kiemelik a videós zajcsökkentés (különösen gyenge fényben) fejlesztését, és azt is, hogy új videós kódolási megoldásokat is támogatnak a részletesség és a színkezelés javítására.
Magyarra lefordítva: a Samsung azt szeretné, ha a kamera nem csak „nagy számokkal” villogna, hanem a telefon a háttérben okosabban dolgozna, és kevesebb kompromisszummal hozna jobb képet este, mozgásnál, vagy épp HDR-es jelenetekben.
A legérzékenyebb pont: hőkezelés, tartós teljesítmény, kevesebb visszafogás
Ha van egy téma, amivel a Samsung az Exynos név mellett azonnal akar javítani a közérzeten, az a hőtermelés és a tartós teljesítmény. Az Exynos 2600-nál ezért külön fejezetet kap egy új hőelvezetési megközelítés: a Samsung egy olyan megoldást emel ki, amely a csomagolás és az anyaghasználat felől próbálja hatékonyabban „kiterelni” a hőt a lapkából. A hivatalos anyagban akár 16%-kal alacsonyabb hőellenállást is említenek, ami egyszerűen azt jelenti: elvileg gyorsabban jut ki a hő oda, ahol már könnyebben szétoszlatható. Ez nem látványos marketing, hanem az a fajta apró mérnöki előrelépés, ami a valós életben pont abban mutatkozik meg, hogy a telefon kevésbé „fullad be” játék közben.
Mikor és hol láthatjuk először?
A hivatalos bejelentések ilyenkor ritkán mondják ki egyenesen, hogy „ez lesz a következő csúcs Galaxyban”, de a szakmai várakozások szerint az Exynos 2600 a következő generációs csúcskészülékekben kaphat szerepet, legalább bizonyos régiókban. Több beszámoló azt is megemlíti, hogy a lapka már gyártási fázisban van, ami arra utal: a Samsung komolyan gondolja, hogy ez nem csak egy prezentációs dián létező termék, hanem tényleg készül arra, hogy nagy darabszámban megjelenjen.
Az Exynos 2600 bejelentése nem azért izgalmas, mert „kisebb szám van a nanométer mögött”. Azért izgalmas, mert a Samsung ezzel azt jelzi: vissza akarja szerezni az irányítást a saját csúcslapkái felett, és közben egyszerre próbálja megoldani a három legfontosabb csúcskategóriás problémát: tempó, hatékonyság, tartós teljesítmény. Ha a 2 nm-es GAA gyártás, az új CPU-felépítés, az AI-ra hangolt NPU és a hőkezelési újítások együtt valóban hozzák azt, amit ígérnek, akkor az Exynos név újra olyan lehet, amit nem magyarázni kell – hanem választani.
