A Google elindította a Wear OS 6 frissítést a Pixel Watch családra, és ezúttal nem látványos forradalmat, hanem jól érzékelhető finomhangolást kapunk. A terítés a megszokott módon hullámokban zajlik, így nem meglepő, ha valakinek azonnal felugrik az értesítés, másnál pedig csak napokkal később bukkan fel a letöltés lehetősége. A lépcsőzetes kiadás célja, hogy a rendszer esetleges apró mellékhatásait ne mindenkinél egyszerre kelljen kezelni, ezért aki még nem lát frissítést, egyszerűen csak legyen türelmes, és időnként nézzen rá az órán vagy a telefonos Watch alkalmazásban a rendszerfrissítésekre. A Pixel Watch 3 és a Pixel Watch 2 mellett az első generációs modell is sorra kerül, Wi-Fi-s és LTE-s variánsban egyaránt.
Aki felteszi a frissítést, elsőre talán azt érzi majd, hogy „minden ugyanolyan”. A különbség viszont néhány perc után már kézzel fogható. A görgetés könnyedebb, a menük és csempék kerek kijelzőhöz igazított elrendezése következetesebb, és az animációk időzítései pontosabbak. A felület sokkal kevésbé kéri azt, hogy „visszacsípd” a célzott elemet: a gombok aktív zónái és a visszajelző rezgések egyszerre lettek karakteresebbek és elegánsabbak. Ez a fajta finomítás különösen akkor látszik, amikor több apró műveletet végzel egymás után – például leállítod a zenét, elhúzod az értesítést, majd belépsz az időjárás csempébe. Az egész folyamat gördülékenyebbé válik, ami sok kicsi, a háttérben megbújó optimalizáció eredménye.
A csempék világa is átalakul annyiban, hogy az információsűrűség és a tipográfia kéz a kézben finomodott. A Fitnesz, az Időjárás, a Zene és a Naptár csempe úgy ad több hasznos előnézetet, hogy közben nem zsúfolja tele a kis kijelzőt; a tekintet könnyebben találja meg a lényeget. Hasonló a helyzet az értesítésekkel is: a csatornák kiemelése és a betűk ritmusa tisztább lett, kevésbé fordul elő, hogy egy fontos üzenet beleolvad a kevésbé sürgősek közé. Mivel a legtöbben az órát elsődlegesen értesítésfigyelésre használják, ez a változás a hétköznapi kényelemben számít a legtöbbet.
A zenevezérlésnél a Play/Pause, a forrásváltás és a hangerő fizikai-virtuális „tánca” harmonikusabb. A Wear OS 6 alól a mediavezérlés gyorsabban reagál, és kevésbé bizonytalan az a pillanat, amikor felcsuklás után azonnal a tekerőt vagy a gombot érintenéd. Ha futás közben podcastot hallgatsz, vagy edzésen zenét váltasz, azt fogod érezni, hogy az óra nem „akad meg” egy fél pillanatra a gesztus és a visszajelzés között, hanem mintha előre tudná, mire készülsz.
A teljesítmény és az üzemidő oldalán a Google láthatóan az apró ébresztések és a háttérfolyamatok takarékosabb kezelésére helyezte a hangsúlyt. Ennek akkor van igazán jelentősége, amikor az óra egy hosszú nap végén már régóta szinkronizál értesítéseket, időjárást, naptárt és egészségadatokat. A Wear OS 6 alatt ritkább az a láthatatlan „pöccintés”, amely csak azért ébreszti fel a rendszert, hogy egy kerekítésnyi adatot frissítsen. A gyakorlatban ez kiszámíthatóbb merülési görbét jelent, és főleg a Pixel Watch 2 és 3 modelleken érződik markánsabban. Fontos tudni, hogy a frissítés utáni első egy-két napban az óra újraindexeli a tartalmakat és optimalizálja az alkalmazásokat, ezért átmenetileg gyorsabb merülést vagy magasabb hőmérsékletet tapasztalhatsz; ez természetes, egy rövid konszolidációs időszak után visszaáll a megszokott ritmus.
A sport és egészség terén sem a funkciólista nő látványosan, sokkal inkább a minőség és a konzisztencia javul. A futás, séta, kerékpározás automatikus felismerése kevesebb téves riasztással működik, a zónaalapú pulzusvisszajelzés pedig határozottabb rezgéssel különül el a többi értesítéstől, így nem mosódik egybe a zenekezelés vagy a navigáció jelzéseivel. A GPS-jel elvesztésekor – aluljáróban, sűrű házak között – a rendszer ügyesebben interpolál, ezért a megtett távolság és a tempó görbéje kevésbé lesz „fűrészfogas”. A napi aktivitás összesítője szemléletesebb, a lépésszám, az aktív zónák és a kalória közötti arányok értelmezhetőbbé válnak, ami segít abban, hogy ránézésre lásd, hol voltak a nap erősebb szakaszai.
A kapcsolódó ökoszisztéma is nyert néhány apró, de fontos stabilitási ponton. A Bluetooth-kapcsolatok a beszámolók szerint megbízhatóbban tartanak, ritkább az a jelenség, amikor egy fülhallgató vagy pulzusöv megmagyarázhatatlanul leválik, majd csak késéssel csatlakozik vissza. A hangutasítások végrehajtása is gördülékenyebb: az olyan rövid parancsok, mint az időzítő indítása vagy egy edzés kezdése, kevesebb várakozást rejtenek, és kevesebb a félreértett prompt. A Térkép forduló előtti jelzései egy árnyalattal hamarabb érkeznek, ami városban, sűrű kereszteződéseknél hoz sokat, hiszen pont ezt a fél másodpercet szoktuk hiányolni.
Sokakat érdekel, miként érdemes telepíteni egy ilyen frissítést. A recept egyszerű: a legjobb eredményt úgy kapod, ha az órát töltőre teszed, bekapcsolod a Wi-Fi-t, és gondoskodsz róla, hogy a telefon-óra kapcsolat stabil legyen. Jó ötlet még a frissítés előtt a legfontosabb alkalmazásokat – például a Zene, a Térkép, a Naptár és a Fitnesz társait – a Play Áruházból naprakésszé tenni, illetve ellenőrizni, hogy az egészségadatok szinkronban vannak-e a felhővel. Ha a telepítés után azt tapasztalod, hogy valamelyik Bluetooth-kiegészítő furcsán viselkedik, egy tiszta újrapárosítás szinte mindig megoldja a kérdést. Értesítések némasága esetén érdemes ránézni, nem maradt-e bekapcsolva a Fókusz vagy a Ne zavarj mód a telefonon és az órán egyszerre, mert a Wear OS 6 ezeket szorosabban szinkronizálja, így könnyebb véletlenül csendben hagyni az egész rendszert.
Fejlesztői szemszögből a legnagyobb előrelépés az egységesebb számlap- és csempe-API-k felől érkezik. A felhasználó ebből annyit érzékel, hogy a kedvenc watchface komplikációi – az időjárás, a naptárkövetkező eseménye, a pulzus vagy az akkumulátor – tartósabban és pontosabban frissülnek, ritkábban látod a „töltődik” feliratot felcsukláskor. Mivel a harmadik féltől származó számlapok és csempék adják a Wear OS élményének jelentős részét, ez a fajta stabilitás hosszabb távon sok bosszúságtól kímél meg.
A nagy kérdés természetesen az, hogy érdemes-e rögtön frissíteni. A válasz röviden igen. A Wear OS 6 nem egy show-elem, amiről haza lehet vinni a plakátot; inkább olyan láthatatlan luxus, amit néhány nap után már nem szívesen ad vissza az ember. Simább mozdulatok, letisztultabb felület, a fontos értesítések jobb kezelése, stabilabb edzéskövetés, kiszámíthatóbb fogyasztás: ezek együtt adják ki azt a „könnyű” érzést, amiért egy okosóra igazán szerethető lesz. Aki nagyon konzervatív, várhat még egy-két napot a közösségi visszajelzésekre, de összességében ez egy olyan kiadás, amelyik többet hoz, mint amennyi kockázatot rejt.
Ha tehát még nem érkezett meg, ne kapkodj; ha már felkínálja, tedd töltőre az órát, indítsd el a frissítést, és adj neki egy napot, hogy mindent újrahúzzon a háttérben. Utána nagy eséllyel azt fogod érezni, hogy nem történt semmi különös – csak éppen minden egy kicsit pontosabban, egy kicsit simábban és egy kicsit megbízhatóbban működik. És egy csuklón viselt számítógépnél ez a fajta „észrevehetetlen” fejlődés az, ami a mindennapokban a legtöbbet számít.
