A telefonokba szerelt fényképezőgépek ma már egyáltalán nem csak valamiféle másodrangú pótlékok arra az esetre, ha nincs kéznél “igazi” kamera. Persze az igazán jó képek készítéséhez nem árt néhány trükköt bevetni és ismerni a készülékek fotós beállításait.
A legelső olyan mobiltelefonokat, amelyek valamiféle fényképezési funkciót is kaptak, még valóban csak egyfajta kiegészítőként, extraként látták el fotós lencsével, a néhány megapixeles, gyenge fény- és színkövető tulajdonsággal bíró szenzorok inkább csak játékszernek voltak jók. Ahogy azonban egyre komolyabb hardveres megoldásokra voltak képesek a gyártók, a kamerák és a mögéjük tett háttér is egyre többet tudtak: ma már egy belépő szintű mobillal is simán lehet az egykori turistagépekkel megegyező színvonalú képeket készíteni, a közép- és felsőkategóriában pedig már nagyon sokat tudó fotós tudás rejtőzik.
Persze a telefonokban, többek között felépítésük, formájuk, egyéb funkcióik miatt néha különleges kamerás megoldásokra van szükség, ezért nem árt tudni, miben más a mobilos fotózás a hagyományoshoz képest, milyen funkciókat nem érhetünk el így és mik azok, amik viszont előnyként jelentkeznek. A minőségi és szórakoztató telefonos fényképezéshez következzen 10+1 tipp!
1. Mit jelent a megapixel?
Amikor telefont választasz, és az egyik ok az új készülék beszerzésére épp a fotózás, nézd végig a készülék leírását, a fotós alkotóelemek tulajdonságait. Az egyik fontos (de nem kizárólagos fontosságú) tulajdonság a kamera felbontása, amelyet megapixelekben mérünk. Egy manapság átlagosnak számító, 12 megapixeles kamera hagyományos fényképméretben 4000 x 3000 képpontos felbontással rendelkezik, ami monitoron vagy mobil kijelzőn is bőven elegendő, de normál méretű papírképek készítéséhez is megfelel. A drágább készülékeken már ennek többszöröse is lehet a főkamera felbontása, akár a 100 megapixelt is meghaladva.
2. A megapixeleken túl
A fenti tulajdonság fontos, de ez nem minden. A kész képek minőségét befolyásolja például a képalkotó szenzor mérete, a kamera fényereje, átfogása, valamint a kép készítését végző szoftver tudása. Épp ezért az igazán jó döntéshez érdemes elolvasni és megnézni szakértő oldalak tesztjeit, online fellelhető tesztképeket. A mobilok fotós képességeinek egyik legkomolyabb rangsorolását a www.dxomark.com oldalon találod meg, ahol a filmek vagy zenék toplistájához hasonlóan szerepelnek fényképezési tudásuk alapján a telefonok, és mindegyik modell részletes leírását, tapasztalatait is elérheted.
3. Egy lencse, két lencse, sok lencse
Manapság már az a trend, hogy még az olcsóbb telefonok hátlapján is több kameralencsét találsz. Ez persze nem azt jelenti, hogy a képek készítésekor neked kell külön megmondanod, melyiket használnád, ezt a kameraszoftver automatikusan választja ki az alapján, hogy milyen beállításokkal készíted a képet. A legfontosabb alkotóelem a főkamera, általában ez a legnagyobb felbontású is, és sokszor ez kap extra funkciókat is, mint a követőfókusz vagy az optikai zoom. Emellett gyakran széleslátószögű lencse is kerül a mobilokra, amely nagy átfogású felvételekhez, például tájképekhez ideális. Emellett gyakran előfordul makrókamera, amellyel a mindössze néhány centiméterre található célpontok rajzolódnak ki tisztán, de akadnak olyan lencsék is, amelyek a főkamerát segítik például gyenge fényviszonyok esetén. Az, hogy minél több lencse kerül egy mobilra, nem feltétlenül jelzi, hogy jobb is az összkép, érdemes végignézni, melyik kamera mit tud külön-külön.
4. A szelfikamera trükkjei
Érdemes visszaemlékezni a kamerás mobilok hőskorára, amikor csak hátlapi lencséket használhattunk, ez volt a hírhedt “tükörszelfik” időszaka. Azóta általános gyakorlat, hogy a kijelző oldalán is találunk egy kamerát, amellyel közvetlenül magunkat fotózhatjuk. Általában azért a szelfikamerák gyengébbek a hátlapiaknál, és főleg arra jók, hogy egy gyors önfotót kattintsunk el, illetve ezt használjuk videós csevegés közben – ha igazán jó felbontású és egyéb tulajdonságú képet szeretnénk, inkább a hátlapiakat használjuk. Emellett persze több mobilban már a szelfikamerát is felturbózzák valamelyest, például autofókusszal vagy épp arcfelismeréssel, ezért ha a szelfik fontosak, nézd meg jól az előlapi kamerák képességeit is.
5. Automata és manuális módok
A telefonok beépített fotós appjai alapértelmezésben egy automata üzemmóddal indulnak. Ez azt jelenti, hogy a szoftver igyekszik felismerni a leginkább optimális beállításokat, például a fényerőt és az expozíció hosszát. Ebben a módban nekünk viszonylag kevés beleszólásunk van a végeredménybe, de válthatunk az első és hátsó kamerák között, valamint nagylátószög esetén rábökhetünk egy nagyobb átfogású, makrónál egy szűkebbre vett képre. A legtöbb mobil fényképező szoftvere már felkínál néhány szintén automatikus, de előre beállított további módot, például esti fényekhez optimalizáltat vagy épp sorozatképek készítését. Aki viszont a lehető legtöbb saját beállításra vágyik, használhatja a manuális módot: itt mi magunk adjuk meg a fényviszonyoknak megfelelő ISO értéket, az exponálás időtartamát, a fehéregyensúlyt, vagy akár azt, hogy pontosan hová fókuszáljon a gép. Itt már persze több a hibalehetőség is, de beletanulva, sokat kísérletezve így érhetjük el az igazán profi hatást.
6. A világítás fontossága
A fénykép nevében is benne van, hogy lényegében a felületekről visszaverődő fény információit rögzítjük a képeken, ezért nagyon fontos a megfelelő megvilágítás. Nappali fényben is sok múlik azon, hogy közvetlen napfény vagy részleges felhősödés által szórt fény érkezik, ahogy az sem mindegy, hogy a nap felé próbálunk kattintani, ami gyakran elsötétíti a céltárgyat vagy a modellt. Beltéren sem mindegy, milyen és mennyire erős a fény, más eredményt ad egyetlen lámpakörte, egy több spotlámpás környezet vagy a hideg, villódzó neon. Sötétben pedig igazi kihívás jó képeket készíteni, hiszen a kevés fény miatt elmosódott, “mákos” lehet a fotó, amin a készülékekbe épített, külön bekapcsolható vaku is csak ideig-óráig segíthet. Érdemes tehát kísérletezni különféle megvilágítási módokkal, a fény beesési irányának változtatásával, vagy akár extra fényforrások felhasználásával.
7. A zoom nem feltétlenül megváltás
A hagyományos fényképetőgépeken a zoomot úgy érjük el, hogy a kamera lencséit mozgatjuk el egymáshoz képest. Ez nem torzítja a végeredményt, nem okoz extra képzajt vagy minőségcsökkenést. A belépő és középkategóriás mobilokban a zoom általában csak digitális: ez azt jelenti, hogy a ráközelítést szoftveres trükk segítségével oldják meg, ami sokszor meg is látszik az eredményen, a nagyon bezoomolt képek elnagyoltak, pixelesek lesznek. Ugyan léteznek már olyan segédek, amelyek ilyenkor igyekeznek élesíteni a végeredményen, de ez is csak a trükk után használt újabb trükk. A prémium készülékekben azonban ma már előfordul igazi, úgynevezett optikai zoom, amit ügyesen úgy érnek el, hogy a mozgó lencsetagok a mobilok belsejében találhatók, munkájukat tükrök segítik. Ezt már bátran használhatjuk közelítésre, azonban érdemes tudni, hogy minél nagyobbra zoomolunk, annál jobban beremeghet a kép, ilyenkor érdemes stabil felületre támasztani, vagy akár állványra helyezni a telefont.
8. Csak stabilan!
Apropó, stabilitás: a képek készítése ugyan gyors folyamat, de még a másodperc tört része alatt is beremeghet a kezünk, ahogy az is ronthat a végeredményen, ha séta közben, esetleg haladó járműből kattintgatunk. Egyes készülékek rendelkeznek képstabilizátorral, amelyek épp az ilyen hatásokat küszöbölik ki egy bizonyos szintig. Az alapértelmezett a digitális képstabilizátor, amely a szoftveres zoomhoz hasonlóan utómunkával, a kép széleinek óvatos megnyirbálásával kelt tisztább hatást. Az igazán minőségi az optikai stabilizátor, ilyenkor a külső mozgást a lencséket fizikailag is egyensúlyban tartó rendszer kompenzálja.
9. Kompozíció, avagy ne csak kattintsunk, lássunk is!
Bár sokszor azt gondolnánk, hogy egy mobilos fotó azt adja vissza, amit a szemünkkel is látunk, ez természetesen nem igaz. Akár csak később vehetjük észre, hogy a fotóról lemaradt a tájkép érdekes része, a kép túl nagy részén látszik a modellünk és alig érvényesül a háttér, vagy épp az árnyékok pont a legfontosabb részeket takarják el. Szánjunk tehát időt a képek megkomponálására: néha hatásosabb például, ha a modellünk nem a kép kellős közepén áll, esetleg távolabb megyünk tőle a környezet jobb beillesztéséhez, vagy kicsit arrébb állítjuk az előnyösebb fényekért. Mivel manapság egy mobil háttértára akár több ezer fotó tárolására is elegendő, nyugodtan szánjuk rá az időt és kattintást, a legjobban sikerült képeket később így hatékonyabban kiválaszthatjuk.
10. Egy jó kiegészítő aranyat ér
Ha igazán komolyan gondoljuk a mobilos fotózást, elgondolkodhatunk néhány hasznos kiegészítő beszerzésén. Ahogy már írtuk, egy jó állvány sokszor segít, de itt sem kell feltétlenül hatalmas “háromlábakra” gondolni, könnyen találhatunk apró, asztalra vagy egyéb felületre illeszkedő modelleket vagy épp olyanokat, amelyek hajlékony “csápjait” oszlopokhoz vagy más tereptárgyakhoz rögzíthetjük. A kézben tartható, gömbcsuklós “gimbal” fogantyúk a mobil stabilitásában segítenek, de akadnak a mobil saját lencséi elé illeszthető speciális lencsék is, amelyekkel például halszem-hatást érhetünk el. Portrék, de akár szelfik készítéséhez ideálisak a különféle mobil lámpák, körfények – ezeket is már kifejezetten elérhető áron találjuk meg a boltokban.
+1. Utómunka, avagy digitális ráncfelvarrás
A digitális fotózás egyik nagy előnye, hogy az elkészült képek utólag módosíthatók különféle szoftverekkel. Régebben erre kizárólag PC-s megoldásokat használtak, az egyik legnépszerűbb program, az Adobe Photoshop neve köznevesült is, hiszen a szerkesztett, effektezett képeket gyakran hívjuk úgy, hogy “meg lettek fotosopolva”. Ma már azonban PC-n is nagy a választék, és a mobil alkalmazásboltokban is találhatunk bőven, akár ingyenes appokat is, amelyek különféle utómunkákra képesek. Egyesek a színeket, kontrasztot állítják, mások akár képrészletek eltávolítására, arcok retusálására is alkalmasak, valamint felturbózhatjuk a végeredményt matricákkal, extra elemekkel. Sokszor már a telefonok beépített képnézegető appja is lehetőséget ad szerkesztésre, érdemes kipróbálni ezeket is. A határ itt a csillagos ég, de azért érdemes óvatosan dolgozni, hiszen az agyonretusált képek akár torzak, nevetségesek, túlzóak is lehetnek.
