1. AIoT
Ha van olyan technológiai újítás, amiről mostanában még az IoT-nél is többször hallunk, az biztosan a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI). Talán nem meglepő, hogy szakértők a kettő kombinációjában látják a jövőt. Ebben a relációban az IoT felel a különféle adatforrások felől jövő adatok szállításáért, az AI pedig az adatok elemzéséért és ez alapján az optimalizált működés kialakításáért – ez volna az AIoT.
Jó példa a két technológia együttműködésére a “vizuális megfigyelés”, vagyis a szemrevételezéses minőségellenőrzés témaköre, ahol a gépi tanuláson alapuló automatizálás kulcsa a sok, jó minőségű adat megléte. Ehhez segít hozzá a dolgok internete és a mesterséges intelligencia együttműködése, így egyre olcsóbbá és gyorsabbá válhat a termékek minőségbiztosítása!
2. IoT a fenntarthatóságért
Bár az IoT használata a környezetvédelemben kézenfekvő, a dolog gyakorlati hasznosítását eddig akadályozták az üzleti megfontolások. Most, amikor a fenntarthatóság egyre fontosabb, az energia pedig minden eddiginél szűkösebb erőforrás lett, elgördülhet az akadály az IoT szélesebb körű “zöld” felhasználása elől.
A dolgok internete elengedhetetlen például a környezeti monitoring területén. Cél lehet többek között az erdőtüzek vagy az áradások megfigyelése és mihamarabbi megfékezése. De az IoT lehetővé teszi az energiafelhasználás nagymértékű optimalizációját is különféle helyzetekben.
3. Edge computing
Izgalmas új fejlődési terület még az edge computing is, amitől szakértők sokat várnak a közeljövőben. Az edge computing leginkább “peremhálózati számítástechnika” -ként fordítható – de többet mond, ha eláruljuk, hogy valójában mikro adatközpontok hálózatát jelenti. A gyakorlatban úgy értelmezhető, hogy az adatok begyűjtésének helyéről azokat nem továbbítjuk rögtön egy központi infrastruktúra felé, hanem helyben dolgozzuk fel, így gyorsítva a rendszert. A feldolgozott adatok kisebb adatmennyiséget jelentenek, amit így gyorsabban lehet eljuttatni a központi egységhez. A közel valós idejű kommunikáció mellett pedig biztonságosabb is lehet az adatcsere.
4. VR és AR az iparban
A virtuális (Virtual Reality, VR) és kiterjesztett (Augmented Reality, AR) valóság szintén évek óta beszédtéma a techszektorban. Amiben most változás várható: a VR és AR betörhet az ipar területére is. Az ipari termelésben a hatékonyság mindenek feletti érték, egyre inkább felértékelődik a folyamatmenedzsment. Ahogy a járványhelyzetben mindennapossá vált a távoli munkavégzés, az ipari termelés optimalizációját a virtuális és kiterjesztett valóságok használata tette lehetővé.
Függetlenül attól, hogy épp merre dolgozunk, VR és AR használatával bármikor benézhetünk egy gyárba a földgolyó túloldalán, és segíthetünk a helyben dolgozó csapatnak megoldani egy problémát. Előrejelzések szerint a következő években mind több ipari szereplő fogja felismerni a virtuális és kiterjesztett valóság használatában rejlő potenciált.
5. Okosotthonok és városok
Hazánkban is egyre népszerűbbek az otthonunkat okosító megoldások. Gondolhatunk itt az Amazon Echo-ra, a minden iPhone-ban ott rejtőző Apple Siri-re vagy a Google Assistant-re, de akár az IKEA itthon is mindennapos okosotthon-megoldásaira. Elemzők szerint az okosotthon-piac a következő időszakban akár évi 25%-kal is nőhet – és még át sem léptünk igazán a következő stádiumba, amikor is az okosotthonok működése egyre inkább automatikussá válik! A nem is túl távoli jövőben természetessé válhat, hogy otthonunk magától beállítja a fényeket, a megfelelő hőmérsékletet, de akár a nyílászárók nyitása vagy zárása is automatikus lehet.
Ugyanez igaz városainkra is: az egyre több, városokban összezsúfolódó ember együttélését nagyban megkönnyíthetik az okos városokra jellemző technológiák, mint például az okos parkoló- vagy forgalomirányítási rendszerek. Arról már nem is beszélve, hogy például a közvilágítás optimalizálásával micsoda energiahatékonysági javulás várható az okos városok működésében!
