Az Európai Parlament 2022 áprilisában megszavazta azt az indítványt, ami az elektronikai cikkek javításához való jogot garantálná a fogyasztóknak.
A lépést egyhangúlag üdvözölték a környezet- és fogyasztóvédők. Mit is jelent a javításhoz való jog, miért akkora jelentőségű újdonság ez, és miért lesz jobb hely ettől a világ? Lássuk a részleteket!
A tervezett elavulás varázsszava
A modern elektronikai cikkek túlnyomórészt bonyolult konstrukciók: egy új mobiltelefon vagy számítógép igazi high-tech eszközök, amelyek tervezése évekig tartó mérnöki munka eredménye. Megint más eszközök viszont csak korlátozottan fejlődtek az elmúlt években, például a hajszárítókat vagy a vízforralókat illetően nehéz lenne felidézni valami igazán nagy, közelmúltbeli technológiai áttörést. Komplexitástól függetlenül azonban van valami közös szinte minden elektronikai cikkben: az, hogy rendszerint pár éven belül elromlanak.
Iparági információk szerint az úgynevezett tervezett elavulás nemcsak mítosz, hanem maga a valóság. Sok gyártó úgy tervezi meg termékeit, hogy azok élettartama a maximálisan lehetségesnél rövidebb legyen, vagyis idő előtt elavuljanak – így lehetőséget adva a gyártónak, hogy a régi készülék cseréjéből újfent profitáljon.
Az eszközök egyes alkatrészeit pedig sokszor úgy rögzítik, hogy azok cseréje nem lehetséges. Más esetekben pedig egyszerűen drágább megjavítani a kütyüt, mint egy újat venni helyette – arról nem is beszélve, hogy sokszor jogilag is problémás lehet a javítás.
Javításhoz való jog: a fogyasztók és a környezet védelmében
A tervezett elavulás tehát kvázi megkárosítja a fogyasztót, aki a vásárlás pillanatában még nem tudja, mennyire tartós terméket vesz. Ráadásul ez a modell jelentősen hozzájárul az elektronikai hulladék egyre növekvő problémájához is, amiről már írtunk itt a blogon.
Az elektronikai eszközök uniós fogyasztóinak preferenciái világosak: az Eurobarométer kutatása szerint az unióban ilyen termékeket vásárlók 77%-a szívesebben javítaná meg régi készülékét, mint hogy újat vegyen helyette. Az is egyértelmű, hogy a kevesebb új termék gyártása segítene visszafogni a természeti erőforrások pazarló felhasználását, alacsonyabb energiafogyasztást eredményezne, és csökkenne a káros anyagok kibocsátása is. Mindezek miatt a javításhoz való jog jól illeszkedik az EU körforgásos gazdaság megvalósítását célzó terveibe.
Ezért indult a Right to Repair (Javításhoz való jog) mozgalom, melynek célja elérni, hogy az EU-ban forgalmazott elektronikai eszközök javítása a jövőben egyáltalán lehetséges, és amennyire lehet, egyszerű legyen.
Mit is takar a javításhoz való jog?
Az EP-képviselők által is támogatott kezdeményezés jónéhány konkrét javaslatban ölt testet, amik mind segíthetnek fejleszteni a javításhoz való jogot. Ilyen például, hogy a termék élettartamára és javíthatóságára vonatkozó információkat a jövőben az eszköz csomagolásán is feltüntessék. A javíthatósági indikátor segítségével vásárláskor magunk dönthetnénk el, hogy könnyebben javítható eszközt szeretnénk-e venni. Ugyanitt azt is ellenőrizhetnék a barkácsoló kedvű fogyasztók, hogy a terméket mekkora kihívás otthon megjavítani, vagy mennyire ajánlott inkább szakszervizbe vinni.
Emellett fontos az is, hogy a gyártók a javításhoz szükséges információk, útmutatók és alkatrészek elérhetőségét is biztosítsák. Franciaországban már tavaly óta érvényben van a jogszabály, ami egy 10 pontos rendszerben értékeli a javíthatóságot a notebookok, okostelefonok, tévék, mosógépek és fűnyírók csomagolásán. A pontrendszer már csak azért is hasznos, mert ösztönzi a gyártókat, hogy a magasabb pontszám reményében otthon is könnyen javítható eszközöket tervezzenek.
Mikortól láthatunk változást a gyakorlatban?
Mint ahogy azt megszokhattuk, az EU malmai lassan őrölnek. A javításhoz való jog ügyében a következő lépés, hogy az Európai Parlament (EP) által megszavazott prioritások alapján az Európai Bizottság (EB) kidolgozza a konkrét törvényjavaslatot. Ennek elfogadása után várható, hogy a gyártókat pár éven belül valóban kötelezik a könnyebben javítható termékek tervezésére és piacra dobására.
Némelyik cég, például az Apple, már elébe is ment a változásoknak: a cég amerikai vásárlói a “Self Service Repair” program keretében már pár hónapja hozzáférhetnek az Apple által gyártott eredeti alkatrészekhez, ezzel is megkönnyítve a készülékek javítását. Bár a program elég korlátozott és egyelőre csak az USA-ban működik, az irány mindenképpen jó – joggal bízhatunk benne, hogy az EU-s szabályozás bevezetése jelentősen fel fogja pörgetni az efféle kezdeményezéseket.
