A machine to machine (M2M) gépek közti hálózatokról elmondható, hogy sok esetben nagy mennyiségű jeladó eszköz vesz részt a rendszerben, adatforgalmuk és mobilnetes sávszélesség-igényük alacsony – például egy vízszolgáltató vállalat jeladói az ügyfelek mérőóráiban. A tömeges eszközigény miatt fontos szempont egy-egy jeladó egységára. Ezek az eszközök akkor tudnak olcsók maradni, ha nem a legmodernebb, hanem az M2M feladat ellátására „éppen elegendő” képességű alkatrészekből szerelik össze őket, és nem rendelkeznek kihasználatlan képességekkel, haszontalanul növelve az eszköz árát.
Szintén a jellemzőjük, hogy az egyes jeladók helyhez kötötten működnek – például egy mérőóra havi rendszerességgel jelt ad a központi rendszernek. Az M2M rendszerben működő jeladók egy speciális „NB IoT” hálózaton üzemelnek, ami igen alacsony, ~70 kbps sávszélességgel tökéletesen kiszolgálja a gépek közötti kommunikáció igényeit. A Yettel NB IoT lefedettsége korábban a Dunántúlra és Budapestre koncentrálódott, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően azonban már az ország számos pontján, területileg ~70%-án érhető el a szolgáltatás. Ez a lefedettség a hálózatmodernizációs munkálatoknak köszönhetően folyamatosan növekszik, miközben a szolgáltató fejlesztette képességét, hogy felhasználói igény esetén jelenleg nem lefedett területeken bővítse NB IoT hálózatát.
A gépek közötti kommunikációra számos cég fejleszt megoldásokat, a közműszolgáltatás, egészségügy, biztonságtechnika, közlekedésbiztonság, stb. területén. Mára elérhetővé vált az a hálózati képesség, ami kisebb komplexitású, olcsóbb eszközzel teszi lehetővé egyrészt a NB loT-nál nagyobb adatátviteli sebességet, ami akár vizuális tartalom átvitelére is alkalmas, másrészt a teljes mobilitást a gépek közötti kommunikációban. Ezek a korábbinál fejlettebb (így költségesebb) jeladó eszközöket igényelnek, az eszközgyártók pedig továbbra is arra törekednek, hogy a fejlettebb igényeket is az arra „éppen elég” képességű alkatrészekből építsék össze: így született meg a CAT-M elnevezésű szabvány és eszközkategória, valamint mobilhálózati oldalon az azt kiszolgáló LTE-M hálózati képesség.
A NB IoT-hez képest az LTE-M legnagyobb újdonsága azonban, hogy már a kétirányú kommunikációt is lehetővé teszi, azaz egy jeladó nem csupán jelt ad, majd „elalszik”, hanem a központi rendszer az LTE-M hálózaton képes megszólítani az egyes gépeket, végpontokat, immár fejlettebb eszközöket, kamerákat, stb. Az LTE-M bevezetésével megnyílt az SMS-küldés és a hangalapú hívások lehetősége is a gépek közötti kommunikációban, amire korábban NB IoT hálózaton nem volt lehetőség. Ezek a funkciók jelentősen bővítik tehát az új technológia felhasználási lehetőségeit. A Yettel már biztosítja az LTE-M kapcsolódást ügyfelei számára, a folyamatos fejlesztések mellett jelenleg már az ország területének mintegy 60%-án.
Elmondható, hogy mind a NB IoT, mind az LTE-M hosszú távon is releváns hálózati képességet jelentenek, aminek kihasználtsága dinamikusan bővülni fog a jövőben. Felhasználása elsősorban üzleti területen várható, de az LTE-M kompatibilis okoskiegészítők, pl. okosórák révén közvetlen lakossági felhasználásban is erősödő szerepet kaphat.
