GearBesttel belevágtunk egy közös kis projektbe. Ők küldenek eszközt, mi írunk róla. Ennek keretében érkezett egy Android 5.1 + Windows 10-et futtató remek tablet. Mivel egy leírás, hogy a tablet ilyen, meg olyan tulajdonságokkal rendelkezik, stb. nem érdekes. Ha ebbe bárki mélyebbel elmerülne, akkor ugorjon a GearBest oldalára, s olvassa el a részletesebb specifikációt. Mi csak a lényeget emeljük itt ki:
- CPU: Intel Atom x5-Z8300 64bit (Intel Cherry Trail Z8300) Quad Core 1.44GHz (up to 1.84GHz)
- GPU: Intel HD Graphics Gen 8 processor
- 2GB RAM+ 32GB tárhely (- a 2 rendszer által foglalt terület!)
- 8.0 inch screen: 1280 x 800 WXGA IPS screen
- Windows 10 + Android 5.1 system
- 3.7V 3300mAh Battery
Természetesen a Dual boot Windows és Android között izgalmas. És amellett se menjünk el szó nélkül, hogy Intel processzor van a tabletben. Erről a tegnapi podcastban is megemlékeztünk. A területet alapvetően az ARM által gyártott processzorral szerelt készülékek uralják. A tablet melegedésének is lehet ez az egyik oka. De ne rohanjunk ennyire előre!
Hagyományos és unalmas adatok elemzése helyett arra gondoltam, hogy odaadom a tabletet egy kedves ismerősnek, akinek még sose volt tablet a kezében (igen, léteznek ilyen emberek is még), s megkérem, hogy használja. Aztán pedig írja le a véleményét.
A véleménye itt olvasható:
Minek nekem tablet?
Milyen hülye kérdés ez? Hogyhogy minek? Hát mert kell. Hogy mire fogom használni? Hát MINDENRE. Így fojtottam el magamban csírájában a kétkedő kérdéseket két héttel ezelőtt, amikor meghoztam a döntést: márpedig veszek egy tabletet. Soha nem volt még SAJÁT tabletem, de természetesen már vettem kézbe a haverok eszközeit. Ilyenkor nagyon erősen éreztem, hogy nekem is szükségem van egy tabletre. És egyáltalán nem tartottam magam zöldfülűnek az okosvilágban, hiszen én már számítógépen nőttem fel (hoppá, azt jelenleg már nem is használja senki…), és még okostelefonom is van. Meghoztam a döntést, és amint beléptem a boltba, mégiscsak hülyén éreztem magam.
Milyen tabletet szeretnék? Androidosat vagy Ipadet? Vagy Windowsosat? És mekkorát? Kicsit vagy nagyot? És milyet? Drágát vagy olcsót? Miben tud többet a drágább, amit én is érzékelni fogok esetleg… ő ő ő… zöldfülüként? Tettem fel a tétova kérdést az eladónak. És érkezett is a segítő kérdés: „Mire fogod használni?” Hát igen. Magamnak könnyen megválaszoltam a kérdést, de az eladó az más. Őt nem lehet becsapni. Mire is? Hát amire szoktam… Általában netezgetni szoktam, videókat nézegetni, de időnként használom a wordot és az excelt is. Dióhéjban ez jutott az eszembe. De honnan kéne tudnom, hogy mire fogom használni, ha sosem volt még tabletem??? (Persze ezt csak gondolatban kérdeztem vissza – valahol belül éreztem, hogy jogos a kérdés.) Nem is igazán emlékszem az eladóval történt beszélgetésre, aki próbált kedvesen eligazítani a teljes ismeretlenség és tanácstalanság világában, valami nagyon drága kihajtogatható szétszedhető laptopszerű hibridre próbált rábeszélni… én pedig értelmesen bólogattam és igyekeztem olyan kérdéseket feltenni, amivel bebizonyíthatom neki, hogy jóval okosabb vagyok, mint a nagyszüleim, akiknek az érintőképes telefon működését próbáltam elmagyarázni a minap. Negyvenhatodszorra. Végül valahogy sikerült kioldalognom az üzletből, és persze megfogadtam, hogy legalább fél évig nem jövök ide, nehogy kiröhögjenek, ha újra meglátnak, annyira ciki volt.
(…)
Aztán úgy alakult, hogy megkaptam ezt a tabletet, hogy kipróbálhassam. Hátha rájövök, hogy mire fogom használni. Jaj, hát nagyon örültem a lehetőségnek. Biztos voltam benne, hogy rengeteg tapasztalatot tudok majd veletek megosztani, hogy mire is használható egy ilyen. És bebizonyíthatom magamnak, a feleségemnek, a barátaimnak, és persze az ominózus eladónak, hogy nem is lehet elképzelni manapság az életet tablet nélkül. Pláne, hogy egyből kétféle lehetőségem is van, hiszen ha akarom Android, ha akarom, Windows fut majd rajta. Mert ez még ezt is tudja! Ez pedig felettébb hasznos!
Na haza is hoztam. Kibontottam. Bekapcsoltam, és… feltettem a töltőre, mert épphogy egy szusszanásnyi energia lakozott csak benne. Töltögettem, töltögettem szorgalmasan, de a kis piros lámpája csak nem akart bezöldülni. Meddig kell ezt tölteni? A fene se tudja, de most már kipróbálom. Hát kiderült, hogy 100% a töltöttség, csak a piros ledecske piros maradt. Nem baj, apróság gondoltam, de azért mégiscsak jó lenne tudni, hogy mennyi a töltési idő. A telefonomnál megszoktam már, hogy piros után narancssárga, majd zöld színnel tudatja velem, hogy épp mennyi töltött részecskével bír. Mert ő okos. Ez a tablet pedig nem annyira okos, sebaj, apróság.
Kézbe vettem. Na melyiket válasszam? Windows vagy Android? Android, a telefonomon is az fut… és ez inkább nekem arra hasonlít, semmint a laptopra. Beállítottam a wifit és felmentem a netre… merthogy ugye általában netezgetni szoktam vele. Hát a telefonom gyorsabb… de azért ez sem lassú, csak másodpercek töredéke lehet a sebességek közötti különbség, gondoltam. De azért őszintén szólva azt hittem, hogy egy tablet „JOBB”, mint egy telefon. Na mindegy. Kicsit furcsa élmény volt.
Kis próbálgatás után gondoltam, hogy átkapcsolok WINDOWSra… Ja, hogy újra kell bootolni? Hát jó. Mi az a néhány perc várakozás… Megvártam. Igazából a netezgetés ugyanolyan itt is… biztos azoknak hasznos, akik majd olyan programokat használnak, ami nincs Androidon. Jelenleg még nem tudok elképzelni olyat, de biztosan van…
Hm. Egy kicsit recseg is. Bezzeg a telefonom nem recseg, ha csavargatom. Na jó, az nem ilyen nagy, az igaz. Hogy minek csavargatom? Hát mittudomén. Kicsit reccsent, mikor kézbe vettem, és kíváncsiságból utána jártam a recsegés okának. Nem olyan nagy recsegés, hanem csak pont egy kicsi… egy olyan kicsit zavaró… A neten a különböző oldalakon fellelhető okostelefon és tablet tesztekben is mindig külön fejezetet szoktak szentelni, hogy recseg-e vagy nem. Mindig hülyének néztem eddig a tesztírókat… Minek csavargatják? Hát ezt is tudom már. Az ember mindig ki akarja nyomozgatni az aprócseprő kis neszeket, hogy honnan is erednek és miért is vannak. Mert bizony ebben az esetben vannak. Főleg, ha csavargatom.
De térjünk vissza a netezgetés tapasztalataihoz. A képernyő nyilván nem akkorra, mint a laptopomon, de jóval nagyobb, mint a telefonomon. Igazi élmény lesz a netezés. Gondoltam. De valahogy az elrendezés nem volt az igazi. Talán csak nem szoktam hozzá. Két oszlopban jelenek meg a hírek, amik a telefonon eddig csak egy oszlopban voltak. De az egyoszloposat jobban szeretem… A fogással sem igazán tudtam mit kezdeni. Ez bizony kétkezes. Meg kell szokni.
Egy kis idő elteltével azon kaptam magam, hogy inkább a telefonon netezgetek, mert az kényelmesebb. Egyelőre elég a tabletből ennyi.
Másnap ismét próbáltam barátkozni vele, de a következő napi élmény sem pozitívummal indult. Újra fel kellett tölteni. Pedig nem is csináltam semmit, leszámítva a 15-20 perces ismerkedést… Jó, jó. A telefont is minden nap tölteni kell, jogos… de azért az legalább halászgatja a térerőt… vagy valami ilyesmi. Ez vajon mit csinált, miközben nem csinált semmit???
Na mindegy, feltöltöttem, és úgy gondoltam, hogy ma egy olyan esélyt adok neki, amit nem tud nem kihasználni. Videózni fogok. Kerestem is egy jó kis mesefilmet, hogy megnézzük a kisfiammal. Esküszöm, hogy 10 percnél nem volt hosszabb, de inkább úgy döntöttünk, hogy kikapcsoljuk, mert olyan forró lett a hátlapja, hogy arra gondoltam, hogy télen majd bedugom a takaró alá és azzal melegítem fel a gyerkőc hideg tappancsait lefekvésnél… hát ez kicsit csalódás volt. De az igazat megvallva a telefon is melegszik a videózástól. És persze a laptop is, csak azt nem fogom a kézben, így nem érzem. Próbáltam elhessegetni a sötétke gondolatokat. De azért a telefonon is megnéztünk még egy mesét, és bizony az nem lett annyira meleg… Hát jó, ez van.
Kicsit pihentettük, és folytattuk a szórakozást. Újra kézbe vettük a tabletet és a kisfiammal a kedvenc játékára kerestünk, amit laptopon szoktunk játszani. Örültem is, mert imádja az érintőképernyőt, és hát a laptopon eddig nem élhette ki ezen vágyait… Beírtuk az oldal címét a keresőbe, ami nem volt teljesen bosszúságmentes, de azt hiszem inkább én voltam ügyetlen. Bosszantóan gyakran félrekattintottam a betűket. Pedig a jóval kisebb telefonomon csak ritkán fordul velem ez elő. Vajon tényleg én vagyok ilyen ügyetlen? Na mindegy. Ha majd veszek egy SAJÁT tabletet, azért ennek majd utánajárok… Végül is megérkeztünk a jól ismert nyitólapra. De amint meg akartuk nyitni a játékokat, kiderült, hogy valami „plug in” hiányzik… Vagy valami ilyesmi. Mindenesetre a játékok nem futottak. Ez azt hiszem megint csak az én tudatlanságom hibája volt, de a türelmetlen kisfiamat ez nem vigasztalta. Hát inkább bekapcsoltuk a laptopot, és azon játszottunk tovább. Aztán meg kimentünk a játszótérre, az okos eszközök hadd pihenjenek…
A játszótéren csináltunk azért néhány vicces fotót és videót is, majd itthon megmutattuk a feleségemnek. Ja, hát a telefonon, nem a tableten. Hát nyilván, hiszen azzal készítettük, és azon is élvezetes volt a nézegetés. A tablet még hadd pihenjen.
Pár napig nem is kapcsoltuk be. Csak raktuk az egyik helyről a másikra. Igazából útban volt… Ahhoz nagy volt, hogy csak úgy bárhová letegyük, mint a telefont. Meg a nagy kijelzője miatt vigyázni is kell rá… ezzel ellentétben a laptop becsukható… azt szeretjük.
Többször gondoltam rá, hogy ha elmegyek valahová, viszem a tabletet is magammal, hátha unatkozni fogok. De hova tegyem? Olyan nagy… elég lesz csak a telefon…
Ha már itt van nálunk egy ilyen, néhány nap múlva a feleségem is kipróbálta. Ők is megnéztek egy mesét, de csak egyet, mert nagyon forró lett a hátlapja… Inkább kikapcsoltuk, nehogy túlmelegedjen, és elromoljon valami.
Teltek múltak a napok, és el is érkeztünk ahhoz, hogy most itt ülök, és írom a beszámolót az élményeinkről. A laptopon. Mert ott nem kattintok mellé…
A fenti írás természetesen nem (csak) a GearBest féle tabletről szól. Viszont érdekes módon reflektál erre a 2014-es blogbejegyzésemre. Ahol leírtam, hogy a laptopok egyre hordozhatóbbak lesznek, a telefonok egyre nagyobbak, s eltűnik középről a tablet. Nem marad élettere.
Visszatérve a CUBE iwork8 tabletre, sajnos sok olyan apróság is előkerül benne, amik bizony jelzik, hogy az olcsó ár sokszor kompromisszumokat is jelent. A melegedés azért nem annyira borzasztó, mint olvasható. Aki használt anno LG G3 telefont, az tudja miről beszélek. :)
Nagyobb problémának látom, hogy a dual boot lehetőség miatt nem sok hely marad az Android rendszer számára. Ez pedig nem kell, hogy magyarázzam senkinek, aki használt már pre-6.x Android rendszereket (6.x rendszernek része először, hogy a MicroSD kártya rendszertárhelyként is alkalmazható annak minden előnyével és rizikójával). Sajnos hiába van MicroSD bővíthetőség a tabletben, az sajnos nem tesz hozzá ahhoz a tárterülethez, ami az alkalmazások tárolására használható.
Összességében jó látni, hogy pure Android fut a tableten. A dual-boot megoldás működik, a Windows 10 úgy tűnik, hogy működik, de nem nagyon töltöttem vele érdemi időt. Kipróbáltam, lehet Windows 10-et is bootolni.
Összességében azt kell, hogy mondjam, remek kis tabletet raktak össze Kínában. DE nem szabad elfelejteni annak a hiányosságait sem. Főleg, ha a 80 dolláros árát is a specifikáció mellé tesszük. Számomra a relatíve kis tárhely kellemetlen kompromisszum tud lenni. Tartok attól is, hogy a rendszer megmarad a jelenleg is rajta futó 5.1-es Androidnál. Ami megint egy olyan kérdés, hogy kinek fontos a frissíthetőség. Az 5.1-es Android még két évig jól használható marad. A tablet pedig annyit talán meg sem él. Ha pedig a 80 dollárt 24 hónapra leosztjuk, az kicsit több, mint 3 dollárt jelent havonta. Így tekintve valóban szinte filléres termékről van itt szó.
Természetesen izgalmas gondolat megnézni, hogy megoldható-e a Windows 10 eltávolítása, s ezzel egy 32 GB tárhellyel rendelkező tablet kialakítása. Ezt nem próbáltam, de lehetőségként ott van ez is. Természetesen fordítva is érdekes lehet, ha valakinek olyan számunkra érthetetlen vágya van, hogy Windows 10-et futtasson csak. :)
Nektek hol van az ideális arány az olcsó ár / tudás tengelyen? Inkább spóroltok még, s vesztek egy drágább terméket vagy beleugrotok egy olcsóbb eszközbe, esetleges kompromisszumokat ismerve?
És végül a legfontosabb kérdés:
Betöltés ...
