A P7-est amikor kicsúsztattam szép fehér dobozából, újra ugyanaz az érzés fogott el, mint annak idején a P6 esetében. Egy iPhone, amin Android fut. A Huawei szándékosan vagy sem, követve a P6 formavilágát, egy újabb iPhone-hoz nagyon hasonlító telefont adott nekünk.
Ha már a külsőnél tartunk, masszív fém ház, üveg elől, hátul, egy remek kamera, vaku, s nekem megszokhatatlan módon minden szerelék és gomb a készülékház jobb oldalán.
A MicroSD bővíthetőség és a SIM kártya (micro SIM) “kis kocsija” nem zavaró, de a bekapcsoló gomb és a hangosító egymás felett nem ideális. Főleg akkor, amikor az ember képernyőképet szeretne készíteni. Az egy ujj épp kevés, a kettő meg épp sok. :) Mindenesetre a menübe is került egy screenshot gomb, így egy húzással megoldható, ha nem szeretne valaki vacakolni a gombokkal.
Mivel a ház hosszú, emiatt egyébként abszolút praktikus az oldalra helyezett gomb kiosztás. A készülék teteje egy kézzel már megközelíthetetlen magasságban van.
Lássuk mit tud!
A telefont bekapcsolva nem a szokásos (nekem a Nexus széria kapcsán kicsit talán más a szokásos) Android fogad, hanem a Huawei lényegesen módosított Launcher-e, az Emotion UI.
Ízlés kérdése persze a dolog, de nekem nem jön be. Ha a külső iPhone-ra hajaz, akkor ez a belső még talán egy fokkal méginkább. Nincsen App Drawer, minden telepített alkalmazás rögtön az asztalra kerül.
A Huawei nem csak az Emotion UI-t adja a telefon mellett döntőknek. Kapunk egy teljes értékű Swype billentyűzetet. (A Swype és a Swiftkey a két legismertebb és legjobb Androidos billentyűzetek.)
Ezenkívül a kínai mérnökök és szoftverfejlesztők egy nagyon hasznos figyelmeztető mechanizmust is építettek a rendszerbe. A telefon jelzi, ha bizonyos alkalmazások indokolatlanul sok akkumulátor kapacitást használnak. Ezeket ezután egy gombnyomással ki lehet lőni.
És ha még ez sem elég, át tudunk állni takarékos módra. Ekkor egy fekete-fehér launchert kapunk.
Kesztyűvel való használat, tükör, telefon karbantartó, backup, zseblámpa, s dlna (akinek ilyen TV-je van, az szereti) azok az alkalmazások és lehetőségek, amik extraként felkerültek a P7-re. Ezek jórésze természetesen különböző alkalmazásokkal megoldhatóak, de a P7 esetén nincs ilyen alkalmazások telepítésére szükség, sőt ezek a rendszerbe integrálva még jobb szolgáltatást tudnak tenni.
Természetesen ez a Launcher mizéria pillanatok alatt orvosolható, ha az ember felpakol egy számára szimpatikus Launchert. Ezt csak említésképpen jegyeztem meg. :)
A telefon gyors, szépen szól, mind zene, mind pedig telefonálás közben. Zajszűrésre se lehet senkinek panasza.
A kijelző (1080p) felbontása, színei még a legpixelb legőrültebb pixel piszkálók számára is hozza a szükséges szintet.
4 mag, 1.8 Ghz pedig akinek nem elég, az kössön a hátára egy asztali gépet meg egy aggregátort! Nekem egyszerű játékokkal, PVZ2, Angry Birds széria, Go, Asphalt 7, 8 tökéletesen működött, nem akadt, remek játékélményt kaptam.
A fényképezőgép (13Mpx/8Mpx) tökéletesen alkalmas átlag mobil képek, s Full HD videók rögzítésére. Tulajdonképpen mindent tud, amit egy átlagnál jobb mobiltelefonnak tudnia kell. Akinek ennél többre van szüksége, az vigyen magával fényképezőgépet.
Az akku idő kapcsán már említettem az alkalmazás gyilkolászást, illetve az akku kímélő üzemmódot. Ilyen módon (takarékos) a telefon több napot is bírt egy feltöltéssel. A több nap inkább kettő. De ez is már több, mint a duplája az eddigi okostelefonok tudásának.
nfc
Az nfc úgy tűnik nagyon fontos a kínai gyártó számára. Külön nfc alkalmazás van előtelepítve a telefonon, s két írható nfc chip is bekerült a telefon dobozába.
A chipeket a gyári alkalmazással pillanatok alatt lehet írni, s jól automatizálható a telefon ezek segítségével otthoni vagy irodai környezethez.
zárszó
A Huawei P7 egy remek telefon. Pont annyira széles, hogy kényelmesen kézbe lehessen venni. A képernyő felbontása, hardveres tulajdonságai még pár évre elegendőek lesznek.
Aki a gyári Android, Nexus vonalat szereti, annak kevésbé ajánlom, de mindenki másnak, aki egy szép, s gyors telefonra vágyik.
A telefon a Huawei jóvoltából vendégeskedett nálunk.
