Amikor én ezt a telefont vettem, jelentős mértékben le voltam maradva a mobiltelefonos világban. Számomra még a Nokia volt a telefon, meg azért tudogattam, hogy most már az érintőkijelző a vagány, az Androidról halvány sejtésem talán volt, azt is biztosan tudtam hogy iPhone-t nem szeretnék (persze már árban is megbukott volna) a zártsága miatt, a Windows Phone-t meg ne is említsük, így maradt az Android, amihez konkrét gyártó még nem párosult. Aztán picit tájékozódtam, és idővel néhány telefonra leszűkült a kör, ami leginkább a telefonok árai és a szolgáltató által adott készülékeknek volt köszönhető. Volt még egy-két Samsung és ez a Huawei Ascend Y200, amit akkor számomra még kimondani is nehéz volt. Végül internetes fórumokon tájékozódva a Huaweire esett a választás, mivel mindenütt azt olvastam, hogy nagyon jól optimalizálták a „soft”-ot erre a viszonylag gyengébb vasra és ár érték arányban viszi a pálmát. Ez a gondolkodásmód nagyon megtetszett, és gondoltam első okos telefonnak bőven jó lesz.
Kezdetek
Eleinte maga az Android világ volt teljesen új. A nagy szabadságnak az is a része, hogy alapvető funkciókat végrehajtó alkalmazásoknak milliónyi alternatívája van, és ezek közül én kereshetem a számomra legjobbat, mert a gyártó nem biztos, hogy a legideálisabbat választotta az adott eszközre, vagy akár az is lehet, hogy számomra alapvetőnek gondolt alkalmazások hiányoznak. Ennél ami még egy picit rosszabb, ha tele van rakva fölösleges dolgokkal. És bizony tele is volt. De akkor még kis zöldfülűként nem piszkáltam ám a ROM-ot, inkább a tengernyi alkalmazástárba ugrottam egy fejest és amit lehetett azt én felraktam. Szóval elég masszívan kóstolgattam ezt a világot és tetszett is, csak aztán ahogy nőtt az alkalmazások száma, úgy egyre lassabb lett minden és nem azért mert be voltam lassulva fél napnyi Androidozás után. Persze rájöttem, hogy kicsit túllőttem a célon, el is kezdtem törölgetni dolgokat, és bár meg voltam elégedve a készülék tudásával, mégis bennem valahogy az a vágy élt, hogy hogyan lehetne kimaxolni ezt a jól összerakott vasat. De előbb még leírom, hogy hardware oldalról mik a jó és kevésbé jó tulajdonságok.
Külső
A telefon külseje akármennyire műanyag és olcsó, szerintem kifejezetten elegáns. Jól kézre áll, a kijelző mérete számomra még ideális, kényelmesen elfér a zsebemben és a bal felső sarkot is elérem a hüvelykujjammal. Az érintőkijelző pontos a hátlap érdes így jobban kézben tartható, még akkor is ha izzad az ember keze. Ez a kézizzadós téma a kijelzőn nagyobb gond lehet, ugyanis néha magától mozognak vagy „ugrálnak” a megjelenő tartalmak, ami – bár más telefonnal kapcsolatban nincs ilyen jellegű tapasztalatom – a kapacitív érintőkijelző működési elvét figyelembe véve szerintem teljesen jogos. Ami picit zavar, hogy fent van a bekapcsológomb, szerintem a jobb oldal ideálisabb, de ez nagyon apróság és ízlés dolga, ami viszont már nagyobb gond az a hangerőgombok tranziens jelenségei. Megesik, hogy néha nem reagál, vagy többszöri lenyomást észlel. Az aksija számomra kiválóan teljesít, 2-3 napot átlagosan kibír, persze ehhez nagymértékben hozzájárulnak a szoftveres dolgok, meg hogy ki, hogyan használja azt. Ahol még spóroltak a telefonon az a kamera, ami valóban gyengécske, de ami engem jobban zavar és nem feltétlen a fotózás miatt, hogy vakut nem tettek bele. Az SD kártya behelyezéséhez le kell venni a hátlapot, ez engem annyira most már nem zavar, és külön kiemelném, hogy nagyon szeretem a hátlapját mert akármennyire úgy tűnik, hogy ha kettőnél többször leveszem már nem fog rápattanni, mégsem így van. Valamint a belső tárhelyet találtam egy picit kevésnek, és a belső memóriát.
Belső
Ezért is döntöttem úgy, hogy valamit kezdek ezzel a ROM dologgal, de legalább rootolom, hogy le tudjam törölni azt a sok sallangot, ami már szúrta szememet és ette a RAM-omat. Persze míg ez bekövetkezett eladtak pár millió Androidos készüléket, majd a sok optimalizáló és appkiller alkalmazással kikövezett rögös út végén vállalkoztam rá, hogy egy fokkal jobban a magamévá teszem a telefont… khm szóval kezdtem a rootolással, majd később kipróbálgattam ROM-okat, és találtam is rá olyat, ami közelebb vitt a „kimaxolós” vágyaimhoz. A másik pedig, hogy root jogokkal (egy jó ROM-mal meg még inkább) már lehet olyanokat „trükközni”, hogy a kevés belső tárhely és memória, ne legyen akkora akadály annak aki több alkalmazást szeretne, mint amit ez a telefon elvileg bír, vagy esetleg olyanokat is, amiket elvileg nem is tudna futtatni (pl: GTA Vice City). Emellett stabilan és gyorsan fut a rendszer, nem fagy ki, viszont néha sajnos magától újraindul. Ez a gyári ROM-mal is tapasztalható jelenség, aminek a gyakorisága változó oka pedig számomra sajnos ismeretlen. Több dolgot is számításba vettem már, és fórumokon is olvastam utána, de konkrét megoldást, ami működött is eddig nem találtam. A főzött ROM-mal viszont azt vettem észre, hogy sokkal ritkábban csinálja ezt, kb havonta egyszer vagy még ritkábban.
Ami fáj
Még egy dolog ami számomra fájó pont, (és ez nem a telefon hibája, hanem az Android sajátja) hogy nem lehet ténylegesen bezárni az alkalmazásokat. Elvileg az Android annyira jól tudja kezelni a folyamatokat, hogy erre nincs szükség, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy lenne, főleg gyengébb készülékeken. És bár azzal érvelnek, hogy milyen jó az, ha ezt az oprendszer kezeli, mert (elvileg) sose fagy ki a telefon és ez egy pozitív feature szerintem is, de attól még lehetne olyan opció, hogy ha a felhasználó úgy kívánja, akkor zárja be az adott alkalmazást és ne is indítsa el addig, míg a felhasználó ezt nem akarja. Bár mélyebben (sajnos) nem látok bele a rendszer működésébe, nem tudom ezt mekkora meló lenne megvalósítani, vagy például az indulási idő csökkentését, de előbbire van egy kellemes megoldás amit jegelésnek hívnak és valóban hatékony (az appkiller-kel ellentétben).
Végül
Nem akarom tovább ragozni, így is hosszú lett, az előző rész pedig inkább az Androidról szólt, mint sem konkrétan a telefonról. Én nagyon szeretem ezt a készüléket, a néhány apróbb hibája amit felsoroltam szinte fel sem tűnik a mindennapokban, és úgy gondolom, hogy ha az ember picit foglalkozik ezzel a telefonnal, és beleássa magát, akkor még inkább szerethetővé válik számára. Persze ez a gondolkodásmód nem mindenkinek a sajátja, valaki csak azt akarja, hogy menjen és kész. Arra is képes ez a telefon csak akkor úgy is kell használni. Ezért egyeseknek rövid időn belül lehet, hogy kevés lesz, és ebből születik majd az a néhány negatív komment, és hasonló dolgok. Mindenképp ajánlom ezt a telefont még most is azoknak, akik alacsonyabb árkategóriában gondolkoznak és szeretik hegesztgetni a szoftvert. Azoknak is akik inkább „csak használni akarják” hiszen a telefon így is bőven megéri az árát. Illetve, akik egy kis plusz pénzt rászánnak, a Huawei Ascend Y300 még jobb választás lehet, bár tapasztalatból nem tudom milyen, de a leírások alapján az általam felsorolt hiányosságokat és hibákat mind pótolták, és javították benne, s ezzel számomra is „méltó utóddá” avanzsálódott.
