Az első telefonomat leszámítva, mások által már kipróbált darabokkal örvendeztettem meg magam, amiket baráti áron szereztem meg.
Mivel sosem érdekelt az, hogy a legújabb telefonom legyen és azzal kápráztassam el a körülöttem lévőket (erre speciális mutatványokat találtam ki, amiket kamaszkorom óta gyakorlok, így most már tökélyre fejlesztettem, úgyhogy van kápráztatás, csak máshogy). Manapság annyira siettetik a gyártók, hogy minél hamarabb megjelenjen egy-egy készülék, hogy gyakran vannak még jó darabig szoftveres problémák, de egy év alatt tökéletesen kiforr a telefon és olyan mennyiségű tapasztalat és vélemény gyűlik róla össze a különféle fórumokon, hogy könnyen el tudjuk dönteni megfelel-e nekünk az adott készülék. Még van egy kardinális tény, hogy nyomottabb áron juthatunk így telefonhoz és ez számít, de nagyon, mivel létezik egy a magyar vásárlókra oly jellemző dolog, mint a Japán üzletemberek tinik által használt bugyik utáni kiolthatatlan szeretete és ez nem más, mint az árérzékenység.
Levezetem: egy középkategóriás készülék, ami 50-60 ezer forint kártyás konstrukcióban, a megjelenése után egy évvel, 25-30 ezerért megszerezhető, még akár egy év garanciával. De ha van egy kis karc, vagy egy-két kiegészítő már nincs meg, még nyomottabb áron is hozzá lehet jutni a kiszemelt készülékhez. Türelem, szerencse, kis alkudozás azért kell a sikeres vásárláshoz, de véleményem szerint ez egy élvezetes vadászat. Ha megvan a trófea, még simán lehet használni akár két évig, amikor vagy elajándékozzuk, vagy pár ezresért túladunk rajta.
Igen, lehetnek árnyoldalai is a dolognak, hogy a legegyszerűbbet említsem, amikor odamész a megbeszélt helyre, a teszem azt 30 ezer forinttal a zsebedben. Egy nálad kinézetre is erősebb ember artikulálatlan hangon elkezd őrjöngve üvölteni és párhuzamosan nonverbális jelekkel is tudomásodra juttatja, hogy ha nem adod oda a pénzt, amit szorongatsz, letépi a fejed a nyakadról vagy nemes egyszerűséggel megbicskáz. Ezt a helyzetet elkerülendő érdemes vagy ketten menni, vagy kigyúrtnak és utcai-harcos bajnoknak lenni és nem kihalt sikátorba megbeszélni a találkát.
Ami még gyakori dolog, hogy megvásárol egy feslőkategóriás telefont a kevésbé erőszakos, de rosszándékú ember előfizetésre, részletfizetéses konstrukcióban minimális kezdőrészlettel, aztán eladja, és nem fizeti a törlesztőjét tovább, ilyenkor egy idő után letiltja a szolgáltató a készüléket. Ezért érdemes egy adásvételit írni, amivel az ember egy fokkal beljebb van, ha beüt a baj. Plusz, ha említed az eladónak, hogy adásvételit szeretnél az ügyletről, akkor akinek vaj van a füle mögött nagy valószínűséggel kihátrál az üzletből. Esetleg az első lehetőség mellet dönt, azaz kirabol egy sikátorban, de te már tudod, hogy ne menj ilyen helyekre üzletelni.
Ezeket leszámítva sok félnivaló nincs, főleg, ha garanciális telefont vásárol az ember. Azért érdemes kipróbálni az adott SIM kártyával a telefont, kicsit nyomkodni, beszélni rajta, megnézni alaposan, ha minden ok, akkor mehet az üzlet.
Summázva a dolgot, ha nem csak a legutolsó divat szerinti készülékkel tudnál hódítani, akkor nyugodtan vásárolj másodkézből telefont (és kezdj el valamilyen küzdősportot). Olcsóbb és környezettudatosabb döntés, tégy a belátásod szerint. Tulajdonképpen ez az írás az okostelefonokra fókuszál, de rá lehet húzni majd minden technikai kütyüre, mivel ezek a dolgok nagyon hamar veszítenek a piaci értékükből, úgy, hogy a valóságban még tökéletesen használhatóak.