MojAndroid
(x) hirdetés

Van egy elméletem.

Láthattatok-olvashattatok engem “újgenerációs” Twitter kliensekrõl beszélni. Az elméletem (de ez majdhogynem prófécia) lényege, hogy felnövõben egy fejlesztői generáció, akik elhozzák nekünk a letisztult, funkcionálisan és dizájnban egyszerű appokat egy hosszú út végén. A Twitter appok piaca erre szép példa: az Android hajnalán (ez nálam úgy a 2.1-es verzióig tart) keletkeztek remek Twitter appok: a Seesmic, a Plume, a Tweetdeck, és sorolhatnám. Nem akarom elvitatni a sikerüket, mert megérdemelték: a maguk idejében ezek nagyon jó alkalmazások voltak. Azonban a Seesmic teljesen lesüllyedt, a Tweetdeck-et felvásárolta, majd gyakorlatilag magára hagyta a Twitter (TweakDeck néven, Paul „MoDaCo” OBrien jóvoltából él tovább), a Hootsuite, Plume pedig létezik, de az idők során annyi új funkciót kaptak, és mindezt (így kívülről szemlélve legalábbis) valamelyest pazarló módon, hogy lassúak, kövérek lettek – a Plume pl. (mert telepítve van nálam) 6,66 MB-os app; egy Twitter appról beszélünk, igaz, tud Facebookot (minek), mindenféle integrációt, stb. Ezek persze mind jó dolgok, egy részüket végső soron én is használom – de ha nincsenek, akkor nincs rá szükségem, és pont errõl beszélek: az idõk során ezek az appok felhíztak – nem, vagy csak kicsit hasznos funkciókkal.

Mindezt sokszor mára elavult designnal oldják meg. Ma, amikor a világ legszebb mobil ui-ja az Android zseniálisan standardizált Holo-ja, anakronisztikusnak tűnik egy Seesmic, egy TweakDeck… A Plume megpróbált válaszolni az idők hívó szavára, de a 4-es verzióval nem újra-, csak átdizájnolták a felületet: majdnem Holo, de csak majdnem.

Enter „újgeneráció”

Az újgenerációs appok fejlesztői visszamentek az alapokhoz: kiindulási alap a Holo design, és a letisztultság, funkcionális egyszerűség, amit a Holo képvisel. Ezen felül pedig láthatóan megnézték, mit akarnak csinálni, mielőtt megcsinálták. „Twitter klienst akarok csinálni, nem többet – mi kell hozzá.” Az eredmény megintcsak (és konzisztensen a dizájnnal) letisztult alkalmazás, kis méret, gyors működés. A cikket nálam egyébként a Twidere felfedezése váltotta ki: ez egy pre béta állapotú app, jelenleg 1,2 MB, vagyis csak az alapokat tudja, de ez így van jól. Nekem nem kell Facebook, nem kell beépített böngésző a linkek megjelenítéséhez, és ami azt illeti, beépített linkrövidítő se kell: ezeket mind-mind megoldom a szám íze szerinti egyéb appokkal.

A Twidere fejlesztője pontosan így gondolta, és nem is csicsázta túl a dolgokat. Az alkalmazása hű a Holo-hoz, és az alap Twitter API megvalósításokon felül nem is bajlódik olyan feladatokkal, ami egy másik ipar…

Mindemellett a Twidere szabad szoftver (GPLv3 licensz alatt), ami nekem külön szimpatikus, és fejben valahogy konzisztens ezzel a „megnézem mit akarok egy szoftvertől, megvalósítom magamnak, közzéteszem a világ örömére” nézettel. A (-z egyébként kínai) fejlesztő a fordítást is crowdsource-olta, ami jó ötlet volt, mert pl. a magyar fordítást is betoltam pillanatok alatt – a cikk írásának pillanatában épp a következő release-re várok, amibe az első verziós magyarnyelv támogatás bekerül.

És persze a Twidere-vel példálózom, de említhetném a többi versenyzõt: a Boid-ot, a Carbon-t (ha egyszer kijön…), esetleg a Tweet Lanes-t és a SocialScope-ot (bár az már kicsit más). Működésben a “bazaar” modell, és ezt nagyon jó látni (és használni is)!

Ezek az appok képviselik számomra 2012-ben az Android szellemiségét. Tessenek egy próbát tenni velük, és tessenek felfedezni az alapvet különbséget az app-piac régi motorosaival szemben! Aztán hajrá, kommentben szedjetek szét az értelmetlen idealizmusomért vagy naivitásomért, de egyidejűleg osszátok meg velünk, hogy szerintetek melyik a legállatabb Twitter kliens 2012-ben? Ha pedig nem vagyok naiv és az idealizmusomból átsüt az optimizmus – nos akkor kell a Lájkot és egyéb gonbokat nyomogatni (páratlan számú alkalommal természetesen).

2012.08.01.

+