Tabletekkel, pontosabban a velük való munkavégzéssel kapcsolatban talán a leggyakoribb kritika a valódi billentyűzet hiánya. Bár én többnyire jegyzetelésre és átnézésre használom a tabletet (már ha munkáról van szó), illetve többnyire tartalomfogyasztásra, ha nem munkáról, van igazság a kritikában: időnként nem rossz dolog megírni az “occasional blog post”-ot (ami nálam nem is annyira occasional), vagy egy hosszabb emailt – horribile dictu, belejavítani egy review-ra kapott valamibe!
Kevéssé tudott tény, de az Android megörökölte az alapjául szolgáló Linux fejlett HID (vagyis Human Input Device) támogatását. Hogy mit jelent ez nekünk? Azt jelenti, hogy egy kellően jól kézre eső, és bluetooth-támogatással rendelkező billentyűzettel bármilyen Android tablet egy netbookkal/notebookkal egyenértékű munkaállomássá varázsolható. És ugye nem lepődünk meg azon sem, hogy vannak kifejezetten tablethez gyártott billentyűzetek?
A 101 élmény kampányban résztvevő bloggerként elég részletesen megpróbáltam megírni, hogy mire használom én a tabletet – kézenfekvő volt, hogy legalább egy próba erejéig a tabletből billentyűzetes read-write munkakörnyezetet varázsoljak.
Egy ilyen eszközön, a Targus által eredetileg iPad-hez gyártott bluetooth billentyűzeten írom ezt a cikket is. A billentyűzetet az iPon bocsátotta rendelkezésre, köszönet érte. Lássuk hát, hogy segíti még jobban a munkát egy bluetooth-billentyűzetesített Android tablet!
A hardver
A Targus terméke egy normál méretű notebook billentyűzet, a mérete 39×12 cm, kb. 1,5×1,5 cm gombokkal. A gombok notebook-szerűen jól kézre esnek (aki nem szokott notebookon gépelni, annak persze szoknia kell, nekem viszont, aki gyakorlagilag csak azon, kb. 5 perc rászokás után ment a vakon gépelés), ha valamihez hasonlítani kéne őket, akkor érzetre a mostanság kapható HP-Compaq (tehát a Compaq vonalat továbbvivő HP) gépekéhez hasonlítanám. Jó kialakítású, jól áll a kézben. Talán egy kicsit kopogósabb műanyag, mint amit az ember elvár, kicsit olyan, mint amikor a VW konszernes autódból átülsz egy amerikai felső-közép kocsiba. Majdnem az, de itt-ott kicsit szappantartósabb, a minőségérzet nem ugyanaz. Cserébe nagyon könnyű, érzetre gyakorlatilag a két benne levő AAA elem képvisel csak súlyt (pardon: tömeget) benne.
Állvány nem jár a Targushoz; ez kicsit meglepő, tabletre optimalizált billentyűzetről lévén szó valami jolly joker kitámasztóka jó lenne. Én rövid tervezési fázis után Legóból (pontosabban Duplo-ból) fabrikáltam egyet – ez egyébként talán a legflexibilisebb állvány, 5 éptőelemből olyan pozícióba állítod az eszközt, amilyenbe jólesik. Kisgyerekes geek apukák előnyben!
Az összepárostás a tablettel egyszerű, mint egy Republic nóta:
- bekapcsolt bluetooth mellett
- a billentyűzeten alul meg kell nyomni a kis Connect gombot,
- a tableten pedig a Settings > Wireless and networks > Bluetooth settings alatt a Scan for nearby devices parancsot.
- A tablet feldob egy számot,
- amit a billentyűzeten be kell gépelni – és ennyi, a párosítás megtörtént, kezdődhet a gépelés.
Amikor legközelebb elővesszük a billentyűzetet és megnyomunk rajta bármilyen gombot, azonnal magától összefütyül a tablettel. A két AAA elemmel pedig a gyári doksi szerint hónapokig működik az eszköz.
Gépelési élmény
A billentyűzet angol kiosztású, és azoknak, akik gyakran gépelnek magyarul, itt van a legnagyobb kényszerű hátrány: nincs rajta hosszú ű, vagy legalábbis én nem találtam meg. Minden más magyar karakter ki van mappelve valahova (általában az angol billentyűzeten “szokásos” helyekre, kivéve a hosszú í, ami a backspace és az enter közé került) a hosszú ű nincs. Nem kell elkeseredni persze, a hiányosságot az Android korrigálja: az u billentyű hosszú (fél másodperces) lenyomására feljön a képernyőn a kis menü az összes u-alternatívával, amiből aztán kiválasztható az ű, ráadásul szám is van rendelve hozzá. Long story short, a hosszú ű-t én így gépelem: u lenyomva fél másodpercig, majd 3 (ez az ű shortcode-ja). Nem mondom, hogy optimum, de egyszerűen megszokható, használható. (És van benne egy kis EMACS-os nosztalgia, nem igaz?) Az angol kiosztás egyébként értelemszerűen azoknak kedvez, akik ékezet nélkül akarnak írni, vagy akik vakon vágják, hogy angol billentyűzeten merre vannak a magyar ékezetes karakterek. Én a “vakon vágom” kategória vagyok, nem is okozott gondot a magyarul írás.
iPad-re optimalizált eszközként a Targus billentyűzet másik hiányossága a “hagyományos” Android kontrollok hiánya: nincs Home, nincs Menü, nincs Fn vagy AltGR-megfelelő gomb. Legalábbis én nem találtam őket. Ezeket a funkciókat mind-mind a tablet képernyőjén, “hagyományos” tappantással kell helyettesíteni. Érdekes módon a billentyűzet-kiosztást command+space kombóval tudom váltogatni az Androidban beállított lehetőségek között (nálam: Angol, Magyar). Talán létezik valami Androidos app, amivel ezeket a billentyű-mappeléseket egyszerűen lehet állítgatni, illetve szinte biztosan (hiszen alatta Linux van) lehet rendszerszinten keymap layoutot állítgatni és a jelenleg kihasználatlan iOS specifikus billentyűkhöz (control, option, command, meg a felső sorban pár ikonos billentyű) Android parancsokat rendelni.
Összefoglalva
A Targus bluetooth billentyűzet olcsósága révén jó választás azoknak, akik arra akarják használni, amire szűk értelemben való: folyószöveg gépelésére. Jól kézre esik, notebook/asztali gép sebességgel róhatjuk a karaktereket és bekezdéseket, ezen a téren jól kiegészít bármilyen tabletet. Fontos azonban, hogy ha eközben alkalmazásokat akarunk váltogatni, sok speciális karaktert beilleszteni, akkor jó eséllyel a tablet képernyőjét is használnunk kell. Könnyű cucc, így nyaralásra simán bedobható a tollas szett, a májkonzerv, és a gumikrokodil mellé, és a nagymamának balcsipartról küldött levél, illetve a nyaralás közbeni cikk írása máris jelentősen lerövidült.
És a legjobbat a végére hagytam: a bluetooth billentyűzet nem csak tableten, telefonon is működik!
