Február 11-én, szombaton délután 4 órától az ACTA (Anti Counterfeiting Trade Agreement, vagyis hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás) ellen szerveződik tüntetés (az ACTA.NEM csoport által) a Képviselői irodaház elé, a Margit-híd pesti oldalán. (A tüntetés térképe itt érhető el.)
De mi is az az ACTA, és miért vagyunk mindannyian érintettek? Érintettek vagyunk-e? Ha egy mondatban össze akarom foglalni: ha ezt olvasod, érintett vagy.
Mi az az ACTA?
Az ACTA egy kereskedelmi egyezmény, amelyet eredetileg a kalózkodás, vagyis a szerzői jog által védett termékek illegális kereskedelme ellen dolgoztak ki. Az egyezményt gyakorlatilag a “fejlett nyugati” világ írta alá: az USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Szingapúr és az EU, és pár egyéb állam.
Az egyezmény a szerzői joggal védett dolgok, mint pl. online tartalmak és generikus gyógyszerek hamisítását hivatott meggátolni azáltal, hogy az eddigi hasonló egyezmények jogköreinél szélesebb körű jogosítványokat hoz létre.
A tervezet létrehozásában egyébként nagyon fontos szerepet vállaltak notórius szerzői jogi csoportok, mint pl. a MPAA, és a Pharmaceutical Research and Manufacturers of America, vagyis az amerikai gyógyszergyárak érdekképviselete.
Mi a gáz az ACTA-val?
Sok gáz van vele, de kiemelem a legfontosabbakat:
- Mivel kereskedelmi egyezmény, és egészen sokáig titokban tárgyaltak róla, kiesett az ún. “demokratikus kontroll” alól. Nem egyeztettek civil szervezetekkel, a folyamat nem volt átlátható. Ez ellen tiltakozásul Kader Arif, az Európai Parlament ACTA-ért felelős előadója le is mondott.
- Alapjogokat sért. Az egyezményt aláíró országokban az internetszolgáltatók monitorozni kénytelenek a felhasználói viselkedést, és jogilag feleősek a felhasználóik viselkedéséért, ami öncenzúrát valósít meg, és nem azt szankcionálja, amit kéne, szinte bele van kódolva a túlzott önkorlátozás.
- Elvi lehetőséget ad pl. arra, hogy határellenőrzéskor illegális tartalom (pl. torrentezett zene) után kutassanak az elektronikai eszközeiden. (Elvi lehetőséget; nem valószínű, hogy mindig élni fognak vele.)
- Az FSF állásfoglalása szerint veszélyezteti a szabad szoftvereket, és pl. ellehetetleníti a DRM-mel fertőzött digitális tartalmak lejátszását szabad és nyílt forráskódú szoftveren. (Az Android nyílt forráskódú szoftver.)
- Kriminalizálja a generikus gyógyszereket, Kader Arif szerint gyakorlatilag illegális másolattá degradálva őket.
További nézni/olvasnivaló
Először is egy “infotainment” videó:
És sok-sok forrás:
- Wikipedia (átfogó infó az ACTA-ról)
- EFF (összefoglalja a problémákat, aggályokat)
- FSF (szoftveres oldalról közelít)
- BBC
- ACTA.NEM (Magyar ACTA-ellenes szerveződés)
- HVG (felületes, de jó magyar nyelvű összefoglaló)
- Wikipedia Hun (felületes, előítéletes, csak végső esetben olvasd)
- Online petíció
Update: Idézet a HVG cikkéből, talán a legjobb egybekezdéses összefoglalás (László Zoltántól):
Szerintünk öt dolog kristályosodott ki a legjobban a jelenlegi tiltakozásokból. Az első az, hogy az ACTA emberi alapjogokat sért és az internet cenzúráját fogja eredményezni. Az ACTA bátorítja a jog privatizálását, pedig – ahogy arra az ENSZ szólásszabadsági jelentéstevője is figyelmeztetett – a magánszektor véleménye nem lehet mérvadó, ha arról kell dönteni, az interneten mi a legális vagy illegális tartalom. Az Európai Adatvédelmi felelős már 2010-ben figyelmeztetett, hogy az ACTA oda vezethet, hogy emberek milliói megfigyelés alá kerülnek. Az ACTA ezen túl az EU-joggal sem egyeztethető össze. Igaz ugyan, hogy megemlíti: a szerződésben foglaltak a szerződő felek (országok) törvényei értelmében érvényesek, de az EU-ban még nincs büntetőjogi eljárás szerzői jogsértésért. A harmadik fő vádpont az, hogy az ACTA titokban született és ezért nem elfogadható: a szerződéstárgyalások dokumentumai ugyanis még mindig titkosak, és ugyanígy titkos az EP jogász megbízottjainak az állásfoglalása és a korábbi tárgyalási fordulók vázlatai is. Negyedrészt az ACTA bebetonoz és kitágít szellemi monopóliumokat, amivel hosszú távon károsítja az innovációs és kulturális közeget, ötödrészt pedig precedenst teremt olyan globális nemzeti törvénykezés kényszerítésére, amely nélkülöz bármilyen demokratikusan választott vagy működtetett ellenőrző grémiumot, és felelősségre vonhatóságot.
