Egy jó ideje hajtom a telefonomat MIUI ROM-mal, mostanra összegyűlt annyi tapasztalat vele, amit esetleg érdemes lehet megosztani.
Az egyik, talán legszembeötlőbb furcsasága ezeknek a ROM-oknak az ún. “alkalmazás-fiók” hiánya. Ez nem meglepő, mivel a fejlesztők sok helyen az iPhone bevált megoldásait alkalmazták a ROM-nál, így az alkalmazások esetében is. A feltelepített alkalmazások ikonja közvetlenül a képernyők egyikére kerül ki, így a telefon automatikusan kihasználja az alapbeállítás szerinti 7 (!) képernyőt.
A másik feltűnő dolog, hogy hiába is keressük az óra vagy a számológép ikonját. Ezeket egy kis szerzámosláda, a Toolbox rejti, néhány hasznos egyéb mütyürrel együtt.
Az egyik talán leghasznosabb cucc a sok ROM-ban sajnos kínaiul hagyott forgalomszámláló, mely képes a 3G illetve (emlekeim szerint) a WiFi forgalmunkat figyelni, és figyelmeztetni, ha túlléptük a beállított korlátokat. Sajnos a jelenlegi ROM-om (ami egy Galnet MIUI ROM) szintén eredeti nyelven bocsátja rendelkezésre az alkalmazást (bár lehet, hogy csak az a baja, hogy nem angol a készülék lokalizációja), így pillanatnyilag használaton kívül kellett helyeznem e hasznos kis alkalmazást.
A másik ilyen a prózai egyszerűséggel csak Backup-nak hívott biztonsági mentő progi, mely képes a rendszer- és felhasználói alkalmazások teljeskörű mentésére, részben SD kártyára, részben pedig felhős mentésére. Valószínűleg ez utóbbi a MIUI felhőjébe mentene, sajnos azonban ezt eddig nem tudtam működésre bírni, így a Titanium Backup még mindig teljes joggal foglal helyet az eszköztáramban. Pedig a háttérben feltűnő képernyő tanúsága szerint ez amúgy tudna telefonkönyvet és jegyzeteket is menteni.
Apropó jegyzetek: számomra az egyik leghasznosabb a beépített post-it típusú jegyzetalkalmazás. Van neki alkalmazás felülete is, ahol tudunk jegyzeteket készíteni, ám lehetőség van widgeteket is kipakolni, igy tényleg post-it szerűen lehet használni. Én jelenleg az egyik képernyőmet teljes egészében ennek az alkalmazásnak szenteltem, és ha valamit be kell vásárolni, vagy egyszerűen csak meg kell jegyeznem, fel tudom írni erre a kis jegyzetlapra, és folyamatosan ott virít. Egy olyan feledékeny kockának, mint én, valóságos áldás.
A másik hasznos dolog a felspécizett tárcsázó. Ez már nem csak arra jó, mint a normál Androidos tárcsázó, hogy számokat pötyögyjünk vele. Mivel integrálták (értsd: egy képernyőre tették) a kontaktlistával, így képessé vált az abban való keresésre. Ez úgy történik, hogy ha egymás után nyomogatunk olyan gombokatt, melyen a keresett név egy-egy betűje áll, akkor a telefonkönyvünk automatikusan el kezd leszűkülni. Azonban figyeljünk arra, hogy ez már nem a régi jó SMS, tehát a C betűhöz is elég egyszer megnyomni a 2-est, nem kell háromszor.
Természetesen, ha mégis telefonszámként akarjuk felhasználni a bebillentyűzött számkombinációt, a nagy zöld Call gomb minden további nélkül elküldi az éterbe a számokat.
Ha már telefonkönyv: sajnálatos hibája a ROM-nak, hogy nem veszi át az alapértelmezett számokat, semmilyen módon. Vagyis, ha sok olyan ismerősünk van, akinek 2-nél több száma van, akkor telepítés után ajánlott a komplett telefonkönyvön végigmenni, különben meglepetések érhetnek. No nem minket, hanem ismerőseinket.
A telefonkönyvben és a beállítás ablakokon elidőzve, szembetűnhet, hogy a dizájnerek előnyben részesítették a fehér színt. Nos ennek egyik oka, hogy az iPhone-ban is így van, a másik pedig, hogy a narancs színű háttérrel rendelkező “jelölő bogyók” nem mutatnának olyan szépen fekete alapon.
Az első e-mail vagy SMS megérkezése után feltünhet még valami: a kibontott notification bar két fülre oszlik: az első a jól megszokott értesítések listája, a második a ki-be kapcsolható dolgok felsorolása.
Itt lehet többek között a repülős módot engedélyezni, a forgatást, a GPS-t, a BlueTooth-ot, a Wifi-t ki-be kapcsolni, de lehet itt újraindítást kérni, fényerőt állítani, és képernyőzárolást kérni.
Összeségében tehát egy újragondolt, újradizájnolt, felspécizett ROM-mal van dolgunk, mely alatt azonban a mélyben még mindíg a jól ismert kis zöld android dolgozik. Egy kicsit idegen lehet azoknak, akik a stock, vagy ahhoz nagyon közeli Android-hoz vannak hozzászokva (CyanogenMod és társai), kicsit ismerősebb a korábbi iPhone tulajdonosoknak, és egy kellemes kiruccanás azoknak, akik valami újra vágynak. Néhol szokatlan lehet a kínai szöveg jelenléte, ám remélhetőleg ezen a fejlesztők hamarosan változtatnak, és teljes körűen élvezhetjük a ROM funkcionalitását. A következő lépés pedig a magyar nyelv megjelenése lenne…
A cikk alatt a galériába feltöltöttem ízelítőül pár képernyőfotót, az utolsó hármat a telefonommal lőttem, köszönhetően Knife tippjének.
