Volt egyszer egy Koreai gyártó, amely úgy gondolta, hogy akkor ő most odateszi magát Android vonalon és 2010-ben piacra dobta a Galaxy S-t, amivel letarolta a piacot. Majd, ha már ilyen jól mennek a dolgok, 2011-ben ugyanezt megcsinálta a Galaxy S II-vel. Közben sorra érték a bírálatok, hogy nem csak a 4 és 4,3 hüvelykes telefonoknak van piaca, nem mindenkinek kell ekkora telefon. Ezért a Samsung 2011-ben új sorozatot jelentett be, amely a zászlóshajó S széria alatt helyezkedik el. Ma a Galaxy W-ről olvashattok, amely a széria nyitó darabja. A kis csoda 3,7 hüvelykes kijelzővel és habkönnyű súllyal hódít. Hajtás után folytatjuk.
Ha az alap telefonokat nézzük, akkor jelenleg a Samsung felhozatal a következő módon néz ki. A két magos szörnyeteg Galaxy S II a ranglétra tetején, 4,3″ Super AMOLED Plus kijelzővel. Alatta található a Galaxy S Plus, amely a Galaxy S felturbózott verziója, 4″ Super AMOLED kijelzővel és ext4 fájlrendszerrel (az S-ben gyárilag a ramaty rfs rendszer van), 1,4GHz egy magos processzorral.
Ezek alá érkezett a Galaxy W, amelynek nem kell szégyenkeznie. Ha szigorúan a technikai oldalt nézem, akkor 3,7 hüvelykes LCD kijelzővel rendelkezik, ebben is az S Plusban doromboló 1,4GHz-es egy magos processzor van, 512MB RAM illetve 4GB belső memória, amelyből 1GB a programok számára van fenntartva és 1,7GB áll rendelkezésünkre, hogy adatokat tároljunk rajta, ez SD kártyával bővíthető.
A pénzünkért kapunk még egy 1500mAh akkumulátort, HTC Desire/Desire S méretet és 110 grammos pehely súlyt. Természetesen ez azt jelenti, hogy a telefon kívül-belül műanyag. Nem rideg, számomra kellemes tapintású és a fém illetve egyéb nehéz anyagok használata a súly rovására ment volna. Márpedig a Samsung inkább gyárt könnyű telefonokat, mint fémekkel foglalkozzon. Lehet ezzel nem egyetérteni és lehet nem szeretni, de azt hiszem helyesen gondolkodnak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az Androidos eladási listán a Galaxy S az első és a Galaxy S II a második (szerintem első lesz 2012 év elejére). Tehát mondhatom, hogy bejött nekik az elképzelés. Az Android pedig attól is szép, hogy ha valakinek nem tetszik a Samsung, akkor vásárolhat más gyártók termékeiből és a Motorola illetve a HTC is szívesen használ fémet, a könnyű súlyt feláldozva.
A telefon 5mpx kamerával rendelkezik, ami szintén megegyezik a Galaxy S/S Plus készülékekével, de itt végre a vaku is megtalálható, tehát sötétben és bulikon is lehet fényképezni. Ha kamera szempontból nézem, akkor a korábbi zászlóshajót és a felturbózott verzióját is megelőzi tudásban.
A készülék Android 2.3.5-el érkezik, ami miatt szintén neki lehet esni a Samsungnak és a többi gyártónak is, hiszen már elérhető a 2.3.6 és 2.3.7 is. De vegyünk figyelembe, hogy ez a telefon már minimum a gyártói tesztelés fázisában volt, amikor azok megjelentek és mivel ebben – és a legtöbb Androidos telefonban – nincs NFC, azért a 2.3.6-2.3.7 nagyjából érdektelen, hiszen azok legnagyobb újításai az NFC technológiához kötődnek.
A telefont az is kiemeli az alsóbb kategóriás Samsungok köréből, hogy megkapta az S II-ben bemutatott Gingerbread felületet, mind TouchWIZ (gyári kezelőfelület), mind Android kinézet oldalon. Sőt, TouchWIZ-ből a legújabb verzióval bír a telefon, amiben szerencsére már benne van a végtelenül lapozás lehetősége, azaz a 7 lapról nem kell 6 lépésben az első lapra lapozni, elegendő még egyet jobbra lendíteni és máris az első lapon vagyunk.
Megkapta a magyar szótárral rendelkező swype alkalmazást is, ami szintén csak a felső kategóriában volt eddig elérhető.
Programok terén megkapjuk még a Polaris Office-t illetve a Samsung HUB alkalmazásait is.
Saját videót nem készítettem, de ha megnéznéd működés közben is, a phonearena.com készített egy jó kis bemutatót.
Hogy milyen a telefon? Gyors, könnyű, kicsi. A programok gond nélkül futnak, de ez a specifikáció és a Gingerbread 2.3.5 láttán egy percig sem volt kétséges. Természetesen egy Galaxy S II mellett lassú. De mi nem? Ne a kétmagos szörnyekhez tessék hasonlítani, mert azokkal természetesen nem veszi fel a versenyt. De nincs is rá szüksége. Hétköznapi használat során akadozás mentes, folyamatos működést biztosít, gyorsan reagál mindenre és még az Angry Birds is gond nélkül fut rajta. Viccet félretéve, a komoly játékok jó részével gond nélkül birkózik meg. Lehetne még szaporítani a szót, de ellentétben azokkal, akik az orrom alá szoktak dörgölni telefon teszteket telefon portálokról, én úgy gondolom, hogy telefon teszteket ott kell olvasni. Én a karakterszám okán nem fogok napokig gépelni, mert felesleges.
Vegyük észre, hogy itt egy rendszerről van szó. Ez az Android. Vegyük észre, hogy az Android és a Market használata megkötéseket tartalmaz. Igen, van benne gyorsulásérzékelő, GPS, Wi-Fi, HSPA, giroszkóp, kamera stb. Mivel ha ezek nem lennének benne, nem lenne Android Market certified. Anélkül pedig bármely Androidos telefon félkarú óriás. Szóval ezek benne vannak mindegyik Androidos készülékben. ami extra arról írok illetve a benyomásaimról. A telefonokat pedig egymáshoz hasonlítom, mivel itt az olvasóközönség Android iránt érdeklődik. A nagy lendületben majdnem elfelejtettem, hogy ez a telefon is 5 ujjat képes kezelni az érintőképernyőn. De igazából ez is olyan technikai információ, ami csak a geek közönséget érdekli, hiszen a teszteken kívül jelenleg két ujjnál többet nem igen használ egy alkalmazás sem.
Amikor ezeket a sorokat gépeltem, éppen Joe Cocker – This is your Life című száma szólt a háttérben és úgy érzem passzol a cikk ezen részéhez. Járd a saját utadat, ez a te életed. Az androidos világban mindenki megtalálja ami számára megfelelő és hogy a teszttől se szakadjunk el, ez a telefon a jó választások közé tartozik. A klip után a zárszó és képernyőképek várnak.
This Is Your Life
This Is Your Day
Ain’t No Dress Rehearsal
So Get Outta Your Way
Smell The Roses
A kezdő képet nem véletlenül készítettem el. Desire S most nincs nálam, de a Desire mellett jól látszik a mérete, az adatokból pedig kiderül, hogy 20 grammal könnyebb nála. Ha engem kérdeztek, akkor 3,7 hüvelykes kategóriában most 2 készüléket érdemes vásárolni. Az egyik a Samsung Galaxy W, a másik a HTC Desire S. Mind a kettő függetlenül 90e forint körül szerezhető be, szolgáltatói akcióban pedig jóval olcsóbban. Cserébe kapunk egy olyan készüléket, amely a 2010-es Androidos felső kategóriás telefonok nagy részénél jobb erőben, tudásban. Az ára pedig a középkategória tetejére pozicionálja. Kell ennél több?