Ma mutrinkával ismerkedhettek meg, aki szerény véleményem szerint a legviccesebb jelenség a magyar twitter közösség soraiban.
Esztereleonóra vagyok a festői Makóról, fél éve viszont az alsó-szászországi világvárosba, a 2500 lelkes Poggenhagenbe költöztem, hogy a távkapcsolatom megszűnjön távkapcsolat lenni. Több, de mostanában inkább kevesebb intenzitással politológiát tanulok a Szegedi Tudományegyetemen – nem, nem leszek politikus, viszont ezúton is várom gyorséttermek kecsegtető állásajánlatait. Kedvelem a zajos zenét, az abszurd anekdotákat, az ördögi összeesküvés-elméleteket és az alliterációkat. Változó intenzitással twittelek és rapszodikus gyakorisággal blogolok. Hírhedten rossz bemutatkozásokat tudok összehozni.
Ő az, aki a kérdésre, hogy mit keres a lábán egy 3x akkora Forrest Gump cipő, képes ezt a választ adni:
szerintem igazán kedves, hogy gondoltak az 57-es lábméretű pózer vendégekre. :—D
Ő az, akivel sorra ilyen esetek történnek meg Amerikai kiruccanása alkalmával:
anyukám büszke lehet rám, jól tartom az egy kaland per nap átlagot – ma feszítővassal mentettek ki a mosoda mellékhelyiségéből.
Ahogy szoktam mondani, mutrinka for president! Hajtás után olvashatjátok az interjút.
readya: Milyen készüléket használsz és milyet szeretnél használni?
mutrinka: ZTE Blade-em van, ami tudom, hogy az androidos telefonok Suzukija, de úgy alakult, hogy hirtelen kellett egy távrecsegő, és az adott pillanatban ez fért bele a büdzsébe. Ennek ellenére elégedett vagyok vele, teszi a dolgát, viszont ha lenne egy húszezrest termő fám, már rég lecseréltem volna egy Motorola Milestone 3-ra. (Borzasztóan hiányzik a fizikai billentyűzet, és valami rejtélyes okból kifolyólag nagyon tetszik a design, olyan, mintha valami nyolcvanas években készült, de a távoli jövőben játszódó filmhez tervezték volna, imádom.)
readya: Mikor és hogyan ismerkedtél meg az Androiddal?
mutrinka: A kezdetek óta sokat olvasgatok a témában, és csak idő kérdése volt, mikor váltok. Korábban volt két féltégla méretű és szörnyen bugos Windows Mobile-os HTC-m, (történetesen két tök ugyanolyan… na, idő kellett, hogy rájöjjek arra, hogy nem olyan jó ez.) ezután semmiképpen sem akartam újra WM-t, butatelefont meg még annyira sem. Kétévnyi csokipénzem ráment volna egy iPhone-ra, és amúgy sem szimpatizálok túlságosan az Apple üzletpolitikájával, szóval az Android volt az egyetlen reális opció.
readya: Van valami kedves történeted Androiddal kapcsolatban?
mutrinka: Csak közvetve androidos, viszont kedvesnek kedves, és nagyon nagy bajban lettem volna az adott helyzetben, ha nincs androidos telefonom. Amikor az USA-ban jártam, egy kocsmatúra során elhagytam a táskámat minden pénzemmel és a létező összes iratommal, az egyetlen szerencsém az volt, hogy Foursquaren becsekkoltam, elvéve ezzel a mayorséget a pultostól. Másnap ebédnél a barátom telefonjáról csekkoltam be, és rá 20-25 percre megjelent a pultos a táskámmal… a berlini fal leomlása óta nem volt példa akkora ovációra, mint amilyet akkor és ott mutattam.
readya: Mik a kedvenc Android alkalmazásaid és mi az amit nem találsz a Marketen, de örülnél neki?
mutrinka: Az Öffi Public Transportation Buddy nevű német alkalmazás segítségével hidalom át az átláthatatlan hannoveri tömegközlekedés adta nehézségeket, nem egyszer mentette meg az életemet. Közösségi cumókat TweetDeck alól nézegetem, messze ez vált be a legjobban. Az abszolút kedvencem viszont a Drama Button nevű tökéletesen hasznavehetetlen app, igazán hatásosan fel lehet vele dobni ellaposodóban levő beszélgetéseket. :—)))
Nagyon idegesítenek a teljesen irreleváns kategóriákba sorolt “365 Sexy Asian Girls” meg “Hot Strippers” alkalmazások, és fáj a szívem, amiért soha nem futok bele “Half Naked Lumberjacks” meg “Hot Bearded Guys in Plaid Shirts” appokba… ;—) Na jó, igazából semmi nem hiányzik, (lekopogom) eddig minden szükségletemet kielégítették már létező alkalmazások.
readya: Hétköznapjaid során ki tudod használni az Android nyújtotta előnyöket?
mutrinka: Szerintem nincs olyan, aki teljes mértékben ki tudná használni, de ha a kérdés arra vonatkozik, hogy megkönnyíti-e az életem az androidos készülékem, a válaszom egyértelműen igen. Kimondva / leírva egy kicsit abszurd, de lényegesen megkönnyíti az integrációm, és sokkal kevésbé érzem magam elveszettnek, mióta megvan a telefonom. Mindenhova a már említett Öffi Public Transportation Buddynak és a DB Navigatornak köszönhetően jutok el időben, útközben (megjegyzem, meglepően hatékony) német szótanuló alkalmazásokkal kötöm le magam, olyan pedig elő se fordulhat, hogy ne tudjam, hol áll a Hannover 96 a tabellán, hála a Bundesliga appnak. Rövid úton az életem része lett, és nem mondanám, hogy belehalnék, ha túszul ejtenék és válságdíjat követelnének a telefonomért, de biztos úgy viselkednék, mint egy klimaxos öreglány, aki elfelejtette meghosszabbítani a Kiskegyed előfizetését.
readya: Mit kérdeznél egy Android blog írójától? Mit vársz egy Android blogtól?
mutrinka: Nem kérdés, hogy létezik az Apple fanboy kategória, de vajon lehet-e Android fanboy kategóriáról beszélni? Tud-e olyan érzelmi kötődést kiváltani egy androidos készülék, mint az iPhone?
Persze szívesen fogadnék a blogon egy “Fiúk zabolátlan arcszőrzettel és androidos telefonnal. Meztelenül.” sorozatot, de ezt leszámítva meg vagyok veletek elégedve. :—))
readya: Van Android fanboy és van adott márkáknak/készülékeknek rajongótábora. Jómagam is ismerek olyan személyeket, akik el sem tudják képzelni, hogy ne Androidos HTC telefonjuk legyen, de ugyanígy vannak Samsung Galaxy S / S II fanok is. Persze annyi különbséggel, hogy – legalábbis itthon – nem igen szoktak az emberek órákat sorban állni adott készülék megjelenésekor, hogy elsőként vásárolhassák meg.
Hölgyeim, kalandra fel! Ha van kedvetek válaszolni pár kérdésre és nem bánjátok, ha megjelenik az oldalon, írjatok a blog címére (holgyek (@) androidportal.hu), kommentben vagy akár a Facebook oldalunkon. Csak két feltételünk van: Android készüléket használjatok és válaszoljatok a kérdésekre. :)
