A Huawei Magyarországi képviseletétől kaptunk tesztelésre egy MediPad néven futó 7 hüvelykes tabletet. Magyarországon még bemutatás előtt áll a készülék, alanyunk egy mintadarab, így a végleges termékről nem tudunk nyilatkozni.
Legjobb tudomásunk szerint, ez az első 7 hüvelykes tablet, amelyen már Android 3.2 található. Ez utóbbi nem is csoda, hiszen Qualcomm Snapdragon MSM8260 processzorral van szerelve (Adreno 220-as grafikus maggal) és a korábbi Honeycomb verziók csak a Tegra2-es chipeket támogatták.
Nem csináltam kamera tesztet stb., stb. Van elég teszt a neten magyar nyelven is, ha valakit érdekel, tessék elolvasni azokat, ismételni nem szeretek. Én Androidos szemmel nézem a tableteket.
A termék véglegesnek tűnő dobozban érkezett, de egyenesen Kínából és ez a szoftvereken is látszik. A gépen előretelepítve találhatunk néhány olyan szoftvert, amit nyelvismeret hiányában nem tudtunk megnézni. Ez a végleges hazai kiadásban nyilván változni fog, hiszen a masina többek között magyarul is beszél, ami igen jó pont számomra (nem minden cég fordít figyelmet arra, hogy honosítsa a szoftvert).
Nézzük a száraz technikai adatokat:
- Qualcomm Snapdragon MSM8260 processzor
- Adreno 220 grafikus mag
- 1GB RAM
- 8GB háttértár, microSD-vel bővíthető
- 5mpx kamera hátul, 1,3mpx kamera elől
- Wi-Fi b/g/n és 3G/HSPA (telefonálni nem lehet vele, de mobilinternetet használni igen)
- 1280×800-as kapacitív kijelző (IPS panel)
- 4100mAh akkumulátor
- 91 x 122 x 10,5mm, 390 gramm tömeg
- “unibody” alumínium ház
- 3,5mm jack dugó, micro HDMI és micro USB aljzat
A készülékhez kapunk egy hálózati töltőt (USB-n keresztül nem tölt) és egy fülhallgatót. Első kézbevételnél az alumínium ház és az alján-tetején (vagy jobb és bal oldalán, nézőpont kérdése) található gumis műanyag miatt egyből prémium érzetet adott a táblagép. Bekapcsolás után az első dolgom volt megnézni a rendszeradatokat és a nyelvi lehetőségeket. Nagy örömmel fogadtam, hogy bár nem hazai forgalmazásra szánt darabról van szó, többek között magyarul is beszél az eszköz. Természetesen sokan tudjuk angol nyelven is használni sőt, van aki akkor sem vált magyarra, ha ez lehetséges lenne, de ez mindenképpen jó pont a gyártónak.
Ezután az alapvető kényelmi funkciókat vettem sorra, technikai ember szemével. Meglepődve tapasztaltam, hogy egyből egy firmware frissítési lehetőséget kínált fel számomra, hiszen ez azt jelenti, hogy a készülék OTA (vezeték nélküli, azaz on the air) frissít. Szerintem nagyon hasznos, ha az ember nincs PC-hez kötve egy frissítés során. A tablet jelzi, hogy elérhető egy frissítés, nekünk csak kérni kell, a többit megoldja az eszköz. Helyes, újabb jó pont a gyártónak.
Előre telepítve a Kínai nyelvű szoftverek mellett kapunk Huawei Office csomagot szerkesztésre illetve Documents to go csomagot, ha csak olvasnánk valamilyen Office terméket. Van a készüléken Amazon Kindle és Aldiko könyvolvasó, a Shazam ingyenes verziója zenefelismeréshez, egy videólejátszó a videókhoz, a sztenderd képnézegető illetve a szórakozáshoz néhány játék (Let’s Golf 2 HD, Asphalt 6, Angry Birds)
A jó hírek után következzen a fekete leves. A készülék sajnos 4-6 óra folyamatos használat után lemerül. Úgy tűnik, a Tegra2 processzorok takarékosabbak. Szintén nem mehetünk el amellett, hogy bár az Adreno 220 az elődeinél jobban muzsikál, azért a Tegra 250 erősebb. A készülék gyors és megfelelő tempóval válaszol – én nem éreztem lassúnak (quadrant 2200 körül) – de pl. egy Google Mapsnál vagy egy komolyabb honlap kirajzolásánál érezhetően gyorsabbak a Tegra2-vel szerelt eszközök.
A jelenlegi 7 hüvelykes kínálatból viszont mindenképpen kiemelkedik az eszköz. Egyrészt az 1280×800-as felbontás ebben a kategóriában az élmezőny teteje (a Samsung Galaxy tab 7.0 Plus is csak 1024×600-as kijelzővel fog érkezni, ami hiába SAMOLED, a felbontás ugye), az IPS panelnek pedig szintén nem kell szégyenkeznie. Ebben a méretben a Honeycomb is plusz pontot ér és a micro HDMI csatlakozó sem megszokott. A HTC Flyer most a közvetlen ellenfele a kis tabnak, de az sem felbontásban, sem Android verzióban (azon ugye 2.3.4 van) nem tudja felvenni a versenyt vele, a 300MHz órajel különbség processzor oldalon pedig nem mérvadó. Bár az is igaz, hogy abban 16GB belső tár található.
Igazából csak az ára kérdéses az eszköznek. Ha olcsóbb tud lenni, mint a konkurencia, akkor nincs miről beszélni, 7 hüvelykes méretben ez a jelenlegi király. Ha azonos áron kerül forgalomba, akkor mindenkinek mérlegelnie kell, hogy mely szempontok számítanak neki (számomra a Honeycomb a tablet, a többi csak nagyra nőtt telefon).
A cikk végére pedig egy kis magánvélemény. A magam részéről nem igazán tudom mit is szeretnék. Egyre jobban érik bennem, hogy szükségem van egy tabletre. Illetve ez így nem igaz. Igazából nincs rá szükségem, de kell (lehet, hogy geek vagyok?). :)
A Samsung féle 5 hüvelykes médialejátszóra azt mondtam, semmi értelme és ezt tartom továbbra is. A 4,3-as telefonom mellett az labdába sem rúghat.
A 7 hüvelykes tabok eddig az 1024×600-as felbontást jelentették, amire még mindig azt mondom, hogy bár érezhetően nagyobb, mint a telefonomé és méretben is kényelmesebb, annyi pluszt nem ad, amennyiért kifizetném az árukat (megint más kérdés, hogy 150-200 dolláros áron más lenne a helyzet)
A 10 hüvelykes Honeycombos eszközökre mondtam azt először, hogy igen. Ez már valami. Azokon szívesen olvasgatnám a híreket a neten, a kanapéra ledőlve vagy lefekvés előtt. Sőt, egy Starfront Collision (stratégiai játék) is elképesztő élményt ad rajtuk. A súlyuk miatt viszont hosszan kézben tartva nem igazán kényelmesek és egy rendes autós játékot biztosan nem játszanék rajtuk, maximum erőnléti edzés okán.
Majd megérkezett ez a mediapad, amely Honeycombot futtat, 1280-as kijelzővel van szerelve, 7 hüvelykes és 400 gramm alatt van a súlya. Lehet, hogy ezt kerestem? Még nem tudom, de az biztos, hogy nekem megtetszett az eszköz és remélem a kategóriában hamarosan ez lesz a sztenderd felbontás.
