A cikk alcíme lehetne az, hogy “a tablet, amit nem lehet fotózni”. Nézd meg a fenti képet (“now look at yourself; now back to the picure; now back to yourself”): ez a tab vékonyabb, mint az itthon található (és tőle jobbra elhelyezett) legvékonyabb telefon! Oké, nem Samsung Galaxy S II mellett fotóztam, hanem HTC Desire mellett, de akkor is: a Samsung Galaxy Tab 10.1 szupervékony, és ez az, amit Apple fanboyok is kénytelenek voltak elismerni, a “hát ez rohadt jó” reveláció közben.
Az elmúlt hónapokban a tech sajtó az Apple és Samsung jogi kardcsörgésétől volt hangos. Az események középpontjában a Samsung néhány terméke, többek között a zászlóshajó telefon Galaxy S II, és a zászlóshajó tablet, a Galaxy Tab 10.1 volt. Volt itt minden, indulat, szenvedély, courtroom drama – volt itt mintaoltalom, hamis bizonyíték, betiltás, érvénytelenítés…
Nos, azt hiszem sokakat felvidít a hír, hogy a sok jogi hacacáré után jövő héttől a Telenor kínálatában végre itthon is kapható lesz a Samsung Galaxy Tab 10.1. Ezen felül a Telenor volt olyan jó, és még nyáron rendelkezésünkre bocsátott egy tesztkészüléket – lássuk tehát, hogy állt helyt a Samsung Galaxy Tab 10.1 egy tipikus balaton-felvidéki nyaralás alatt!
De előbb: a hardverről
Lássuk, mi fér egy 10″-os, 8,6 (azaz nyolcegészhat) milliméter vastag, durván fél kilós deszkába.
- 1 GHz-es, kétmagos NVidia Tegra 2 proci
- 1 GB RAM
- 16/32/64 GB ROM (a választásodtól függően)
- 10,1″-os, 1280×800 pixeles felbontású kijelző
- Szép hangú sztereó hangszórók
- 3,1 Megapixeles hátlapi kamera LED vakuval, 720p videofelvétel lehetőséggel, 1,9 Megapixeles előlapi kamera
- 6860 mAh akksi
- Android 3.1 Honeycomb
- Gorilla Glass üveg a gonosz karcolások ellen
A magamfajta speckófetisiták a teljes adathalmazt megtalálják a pdadb-n.
Kézbe véve
A Galaxy Tab 10.1 igazán szexi Android tablet, és ilyetén minőségében még az iPad-hez szokott fanboy szemek is befátyolosodnak. Természetesen iPad-del összehasonlítva nem mérvadó különbség a szélesség és a magasság: míg az iPad a mai napig 4:3-as képaránnyal dolgozik, a Tab a kezdetektől fogva 16:9-et alkalmazott. Most sokan nem fognak velem egyetérteni, de nekem minél szélesebb egy képarány, annál jobb, így az iPad a Galaxy Tab mellett alalkra kicsit anakronisztikusnak tűnik. (De én a fotóimat is 2,35:1-re croppolom.)
Mondanom sem kell: a 16:9 főleg filmnézéskor jön jól, míg a 4:3 portrait üzemmódban kényelmesebb eggyel. A Tab 10.1 vastagságában (vékonyságában) és súlyában is veri az Apple hasonló eszközét: hardverben egyértelműen a Galaxy Tab 10.1 a nyerő.
Elhagyva az összehasonlításokat: a nálam járt Galaxy Tab 10.1 egy fehér példány volt, meglehetősen elegáns, sima megjelenéssel. A Gorilla Glass-nak köszönhetően a karcmentessége jó sokáig garantált, mindig úgy veheted kézbe, mintha új lenne, eltekintve a szaporodó ujjlenyomatoktól. Az egyetlen zavaró körülmény a nálam járt eszköz külsejében a képernyő kissé kiálló, nyöszörgő széle – összeszerelési hibának tűnik, vélhetően (remélhetőleg) a tesztkészülék sajátossága.
A simaság hátulütője persze az, hogy a hozzávetőlegesen 800 fokos Balaton-felvidéki melegben izzadt a tenyerem, amiben nem tapadt az eszköz hátlapja; illetve itt is érvényes az általános elegánstablet-jelenség: kétkezes gépelésnél nem igazán tudod hogy helyezni a tabletet: ha asztalra fekteted, nem látod jól, ha az öledbe, elcsúszik… Szerencsére a Galaxy Tab-hoz remek billentyűzetes dokkolókat lehet majd kapni, ha a kétkezes gépelés alapkövetelmény. (De erről majd még később.)
A beltérben egyébként szép kijelző hátránya (ez főleg nyaralás közben merül fel) természetesen az, hogy kültéren többnyire a saját izzadt arcomat látom a könyv/újság helyett. Ez nem eink, ez aktív kijelző – ne várjunk el tőle jó kültéri teljesítményt.
És az is magától értetődő, hogy a 10,1″ nem a “zsebbe teszem és irány a slozi” kategória: ennek tok kell, ennek hely kell, ennek tisztelet kell. Hiszem, hogy a 7″ körüli, és a 10″ körüli tablet szegmensek között legalább akkora a szakadék, mint a telefon és a 7″-os tablet között.
Használat közben
Az eszközt feloldva egy némileg (de nem túlzottan) módosított Honeycomb asztal tárul elénk, szép, kellően kontrasztos kijelzőn (ami nem egy SAMOLED persze, de azért nem rossz.) Elég vagány, hogy nincs hardveres gomb a tablet előlapján (minden gomb szoftveres), mint ahogy az is, hogy a jobb alsó sarokban elhelyezett értesítéseket egyenként is törölhetjük, és bár nekem egy kicsit túl soknak tűnik a kézmozdulat bizonyos dolgok megvalósításához, többnyire logikus, intuitív felületet kapott a Honeycomb. Amit viszont nem tudtam hova tenni, az az alsó sáv felhúzásával aktiválható menü számológéppel, jegyzet app-pal, ilyesmivel. Kinek állt ez érdekében? Ki használja ezt? Miért nem voltak jók ezek a paracsikonok az asztalon? És legfőképpen: hogy deaktiválom, vagy hogy teszek rá saját parancsikonokat? Erre nem jöttem rá, cserébe nagyon könnyen aktiválja véletlenül az ember, ami zavaró.
Honeycombról lévén szó, nem mehetünk el az egyre növekvő számú tabletre optimalizált app mellett. A teszt idején még éppen nem jött ki a Google Reader Hoenycombos változata, de a Youtube, Google Talk, a Calendar, a Gmail természetesen már állatul nézett ki, ha pedig a Google birodalomból kikacsintunk: JustReader, Plume, Catch Notes…
És természetesen a Tab esetében a Samsung szoftverhez hozzáadott értékei a tabletre optimalizált widgetek és appok. Óra és időjárás widget, teljesképernyős világóra, tabletre optimalizált egyszerű, cserébe egyszerűen is használható képszerkesztő, többpaneles filekezelő, Twitter- és Facebook-feed alkalmazás, tabletes ebook- és újságolvasó app vannak a listámon (na meg a Samsung teszteszközöknél elengedhetetlen nagyhírű Retail Mode alkalmazás); a Samsung appok tipikusan egyszerűek, esetenként odáig megyek, hogy túl egyszerűek is. Egy ilyen szép hardveren ennél szemcukorkább beépített appok is helyet kaphattak volna.
A fentiekből viszont talán látszik: lehet, hogy egyelőre relatíve kevés tabletre optimalizált Android alkalmazás létezik, de ennek ellenére (és talán a Google+ kivételével) a teljes napról-napra életem alkalmazáslistája létezik már Honeycomb-ra, ami nekem azt mutatja, hogy a kevés app szerencsére a fontosak közül kerül ki, és ez az Androidos tablet ökoszisztéma erőre kapását jelzi.
Használatról beszélve nem mehetünk el szó nélkül a kétkezes gépelés problémaköre mellett: azon kívül ugyanis, hogy elcsúszik, mert túl sima, viszonylag jól lehet rajta kétkezesen gépelni abban az értelemben, hogy nem skokal be a billentyűzet akkor sem, ha eszeveszett gyorsasággal gépelsz. Oda kell figyelni, mert hát haptic feedback (vagyis bütyök a J és F billentyűkön) az nincs, ergo könnyen elcsúszol anélkül, hogy észrevennéd. És azt sem árt figyelembe venni, hogy tablet formátum ide, nagy kijelző oda, sajnos a billentyűzet kiosztása nem magyar, az ékezetes betűket csak hosszú lenyomással hozza fel a rendszer. Megoldás persze valamely alternatív billentyűzet app feltelepítése, de én a könnyebb utat választottam, és ekezet nelkul irtam a jegyzeteimet.
Teljesítmény, akku
Annak idején a Galaxy Tab 10.1v (a mostani tablet elődje) valamelyest csalódást okozott a sebességével: csomó minden akadozott rajta, valahogy döcögős volt a Honeycomb élmény.
Nos, a helyzet, bár sokat javult, még nem tökéletes: a Galaxy Tab 10.1 általában véve pattanós, ha appokat használunk. Nem kell várakozni, hogy töltődjenek a dolgok, nem lagolnak maguk az alkalmazások. Quadranton 2300 pont körül van a Tab teljesítménye, ami egyértelműen kétmagos teljesímény, és elégnek kéne lennie. A lassúság érdekes módon magánál a launchernél jött elő: widgetek asztalra helyezése, mozgatása, és ikonok áthelyezése közben egyszerűen csak lagol a felület, a kétmagos proci ígéretét meghazudtolva. Nem tudom, hogy ez kinek a számlájára írandó, de az érintett ui fejlesztő csapat elolvashatná Alfred Hardveres Gyorsítás könyvét, a “Hogyan optimalizáljuk Honeycomb alatti grafikus felületünket Tegra 2 procira”, amelyet a mester a baseli jódlifesztiválról hazatérvén egy éjszaka alatt vetett papírra. Szóval ui fejlesztők: why u lag?
Abban az érdekes helyzetben vagyok, hogy nem tudtam akkuteljesítményt tesztelni. A sejtésem az, hogy a Tab 10.1 565 gramm összsúlyából kb. 564,9 gramm az akku, legalábbis érzetre:
- egyrészt baromi sokáig bírta, és igazából az egy hét alatt nem tudtam érdemben (tehát referenciakörülmények között) lemeríteni, pedig ment rajta film, net, bekapcsolt 3G olyan helyen, ahol térerő sem volt (hadd keressen maximális adóteljesítménnyel), játék
- másrészt a Tab töltőjét sajnos itthon felejtettem, a Nexus S töltője pedig valami kisteljesítményű vacak lehet a Tab-éhoz képest, mert egy éjszaka alatt írd és mondd 5%-ot kúszott fel az akku töltése.
Így aztán nézzétek el nekem, hogy jobb híján azt mondom: a Galaxy Tab speckó szerint 6860 mAh kapacitású akksija sokáig bírja.
Kamera
Az eszköz kamerájáról túl nagy szuperlatívuszokban nem érdemes beszélni. 3 Megapixel hátul, 2 elöl, ettől ne várjunk csodákat, ráadásul a tablet mérete miatt sem éppen a legideálisabb fotózásra. A hátlapi kamera éppenséggel 720p-ben vesz fel videót, ami nem rossz, az előlapi kamerával pedig remek videós Google Talkot folytattunk egy Nexus S-sel a vonal (és a lakás) túlvégén. A cikk végén természetesen módosítatlan tesztfotókat is találtok.
Összefoglalva
A Samsung Galaxy Tab 10.1 mindenképpen az összes kezemben járt tablet (ami ha jól számolom talán 6 vagy 7 típus) közül hands down a legszebb, Androidosok közül egyértelműen a legjobb is, de a lagok miatt nem tökéletes. Jó hír viszont, hogy ami javítanivaló van vele, az valószínűleg szoftveres, ergo rendszerfrissítéssel remélhetőleg meg lesz oldva, illetve szerencsére nálam a mindennapi használatot nem zavarta különösebben. Hardver szinten pedig a kamera felbontásától eltekintve nem hiszem, hogy ennél többre van feltétlenül szükség egy tabletben – annak ellenére, hogy a Tegra 2 már nem a leggyorsabb processzor.
Azoknak viszont, akik (akár Androidos) tablet vásárlására adják a fejüket, azt az egy tanácsot adnám útravalónak (és ezt most tablettől függetlenül), hogy gondolkodjanak el, hol és mire szeretnék használni az eszközt, mert sem a 7″-osból 10″-ost, sem a 10-esből 7-est nem lehet egykönnyen varázsolni – az első döntés a méret legyen!
