A cím nem véletlen. Arról fogok írni, ahogyan én látom a Nexus S-t és talán egy kicsit el is kalandozunk az Android világában. Szóval ez nem egy hagyományos teszt, még csak nem is teszt. Inkább vélemény, de remélem érdekesnek fogjátok találni. Ha valakit csak a készülék érdekel, az nyugodtan ugorja át a történelmi részt. :)
Egy kis történelem
Gondolom sokan ismeritek az Android történelmet, de vannak akik nem feltétlenül rajongók, csak “egyszerű” használók. A fejlesztést az Android nevű cég kezdte el, azt a célt kitűzve maga elé, hogy egy nyílt forráskódú egységes rendszer (Android Open Source Project azaz AOSP, innentől már tudod, hogy ez mit is jelent) kerülhessen a mobil eszközökre, az addigi sokféle, zárt, nem egységes rendszerek helyett. Ne feledjük, 2005-ben igazi fan clubja volt minden gyártónak és ez nem csak a telefonokon, de a rajtuk használt rendszereken is múlt. Viszont mindegyik teljesen más volt. Anno Nokiásként nem is értettem egy Ericsson vagy Motorola telefont, de leginkább utáltam őket használni. De nem csak a rendszerek voltak különbözőek, hanem a hardverek is. Egyiken ilyen gomb, a másikon olyan töltő, a harmadikban volt GPS, a negyedikben Wi-Fi és így tovább. Legyünk őszinték, a gyártók szórakoztak velünk. Sokáig ki kellett választanunk, hogy milyen telefont akarunk (jól szóljon az mp3, üzleti célra és így tovább). Nagyjából ezen okok miatt született meg a platform. Ha egy Android standard készüléket vásárolsz (amin ugye van Android Market elérés), akkor biztos lehetsz benne, hogy Wi-Fi, Bluetooth, GPS stb. képes a készüléked, van benne mozgásérzékelő és így tovább. Tehát mindegyiket fogod tudni ugyanarra használni, maximum más performanciával és némelyikben kaphatsz extrákat is. De nincs az, mint korábban, hogy egyik telefon erre jó, a másik meg arra.
2005-ben a google megvásárolta az Android nevű céget és innentől dotálható egy komoly változás az elképzelésben. A linux alapok fölé egy virtuális gép (Dalvik virtual machine) került, amely JIT (just in time) fordítót használ (magas szintű kódnyelvet gépi kódra fordít és cache-el közben, a lényeg, hogy ettől gyors lesz és ez jó nekünk :) ) és ez futtatja a felhasználói felületet és az alkalmazásokat. Mielőtt tovább lépünk, szögezzük le, hogy bár a Google a vezér, az Android az Open Handset Alliance (OHA) operációs rendszere, nem pedig a Google sajátja. Hirtelen a guess what jutott eszembe, szóval találd ki, hogy melyik cég nem csatlakozott sem az elején, sem később a buliba? Igen, az amelyik lassan kardjába dől az Android miatt és amelyik a végsőkig ragaszkodott a saját maga által felépített (egyébként szánalmasan rossz) világhoz. Amelyik csak a saját pecsenyéjét sütögette és évről-évre szánalmasan apró lépésekben fejlesztette a platformjait (MeeGo, ezzel jön az új N9, jó buli lenne, csak foglalkozni kellett volna vele), symbian (broáf) és pont nem érdekelte semmi azon kívül, hogy jól megtömje a részvényesek zsebeit. Úgy van, a Nokia.
És kik léptek be elsők között? HTC, Samsung, LG, Motorola stb. Szóval kb. mindenki az Apple, RIM (BlackBerry) és Nokia trión kívül.
Az elején (2008 év vége) senkit nem érdekelt a platform, hiszen ha őszinték vagyunk, az Android 1.0 és 1.1 inkább volt csapnivaló, mint rendesen használható, felhasználóbarát szoftver. A HTC-vel azért kötött egy egyezséget a Google és elkészült a G1 (2009 eleje), amely az első Androidos telefon volt. Majd megérkezett az 1.5, komoly javulásokkal és új funkciókkal illetve az 1.6 (ez már támogatta a WVGA felbontást – értsd, előtte nem volt ám 800×480-as kijelző) és 2009 év végén beindult a buli. Elkészült a Nexus One (HTC gyártja), az első Google mobil illetve sorban érkeztek az ütős telefonok (Motorola Droid, HTC Desire, Samsung Galaxy S). A 2.0/2.1 Éclair 2009 év végén érkezett, amelyről azt kell mondanom, hogy mérföldkő volt, mert itt nőtt fel a rendszer. 2010 nyarán érkezett a Galaxy S és innentől kezdve lett readya szinte szerelmes a platformba, bár ezt nem igen jegyzik (micsoda szégyen :) ) az Android történelmében. Majd jött a Froyo (2.2) és két vonalra vált az Android. Érkezett mobilra és kistányérokra (7-es tabletek) a Gingerbread (2.3) illetve a nagy tányérokra (10-es tabletek) a Honeycomb (3.0). Előbbi az eddigi messze legjobb Android, utóbbi pedig egy valóban tabletre optimalizált verzió, amihez képest kinézetre egy ipad2 is csak egy 10 hüvelykes telefon… bizony.
Ha valaki még nem látta ezt az aktiválásos videót, érdemes most vetni rá egy pillantást.
Android aktiválások 2008 év végétől 2011 januárjáig, földrajzi eloszlásban (Motorola Droid bevezetése után figyeld USA-t, Samsung Galaxy S kiadása után figyeld Európát és Ázsiát, hello szia szevasz).
Elnézést a hosszú bevezetőért, de azt hiszen a telefon kapcsán érdemes egy kis történelmi áttekintést tartani, hiszen amiről írok, az a jelenlegi Google telefon, amelyet a Samsung gyárt Nexus S néven.
A Google telefon
Sok tesztemben írtam azt, hogy bár a gyártók sosem tudtak olyan frissek lenni, mint a Google, cserébe sokat tesznek hozzá az alap rendszerhez és olyan kényelmi funkciókat, amiket én pl. a Samsungomban szeretek. De ugyanúgy hozzátesz az LG, a Motorola és a HTC is. Bár utóbbi szerintem már túl sokat (azért jó lenne felismerni, legalább az adott rendszert :) ).
De és itt jön a nagy de, a Google telefon más. Ez a “fejlesztői” készülék. Ami ezen fut, annak futni kellene minden más Androidos telefonon is. Nincsenek benne csiricsáré megoldások és őszintén szólva nekem továbbra is puritán, de ennél gördülékenyebb rendszer nincs. Nyilván. Az érzelmi kötődésem mellett csak azt tudom mondani, hogy a Galaxy S-emet nem cserélném el erre, de ha hozzám vágnának egyet, ez lenne az igavonó szamaram (bulizni, bringázni és egyéb helyekre vinném, erre a célra most egy HTC Desire van tartva). A hardver nagyjából ugyanaz, mint a Galaxy S-ben. Különbség, hogy ezen nincs Gorilla Glass (a csodálatos karcálló “üveg”), ebben egy jobb flash memória található (iNAND 16GB), nincs benne SD kártya slot, van benne NFC chip illetve kövérebb és nehezebb, mint az SGS. A magyarországi verzió pedig nem SAMOLED kijelzővel van szállítva, hanem SLCD-vel, aminek a képe ugye nem ugyanaz. Illetve ezen a 4 Android alap gomb megtalálható, ellentétben a Galaxy S-el, ezen van dedikált keresés gomb és egyik sem fizikai.
Ami elsőre érdekes volt számomra, hogy rosszabb eredményt kaptam Quadrant tesztekben, mint az ext4-en futó Galaxy S-emen (2.3.4 van az SGS-en és a Nexus S-en is). Több mérés után is maradt a helyzet, ezért megvizsgáltam Quadrant Advanceddel, hogy mi is lehet a különbség oka. Nos, kisebb mértékben a 3D, ami ugye azt jelenti, hogy a Samsung jobb drivert írt, mivel a két készülékben ugyanaz a bivaly erős PowerVR SGX540 grafikus mag dolgozik. Nagyobb mértékben viszont az I/O teljesítmény. Ekkor gyorsan meg is néztem, hogy mi van a Nexus S-en és kiderült, hogy bár a rendszer és az adatok ext4-en vannak, a cache és a /efs yaffs2-őt használ. Nos, vagy a yaffs2 teljesítménye gyengébb vagy az XDA-s srácok jobbat értik a témát, mint a Google. Egyik sem elképzelhetetlen. Természetesen egy gyári Galaxy S-t simán elver a Nexus, hiszen alapból azon RFS dolgozik (ami miatt itt és most újra beírom a fekete pontot a Samsungnak, mellékvágány, de szerencsére többet ők sem hibáznak és azóta csak yaffs2 és ext4 rendszert használnak minden készüléken). Egyébként az RFS nem véletlen, korábban szinte az összes mobilon az volt, a rossz szokásoktól pedig nehezen szabadul az ember.
/dev/block/mtdblock4 /cache yaffs2 rw,nosuid,nodev,relatime 0 0
/dev/block/mtdblock6 /efs yaffs2 rw,nosuid,nodev,relatime 0 0
/dev/block/platform/s3c-sdhci.0/by-name/system /system ext4 ro,relatime,barrier=1,data=ordered 0 0
/dev/block/platform/s3c-sdhci.0/by-name/userdata /data ext4 rw,nosuid,nodev,noatime,barrier=1,data=ordered 0 0
No, azért a performanciával nincs gond. Az egy magos készülékek között még mindig az élmezőnyben van és ott is fog maradni szerintem.
Ami fontos, mivel erre a Google adja ki a frissítéseket, ezért erre mindig az elsők között fog kerülni a legfrissebb Android. Geekek és fanatikusok előnyben.
Összegzés
A telefon kecses, jó a fogása és bár az ívelt üvegben én semmi pluszt nem találok, legalább egyedi. A súlya jó, csak az SGS, SGS II illetve az LG Optimus Black könnyebb ennél – ebben a kategóriában – tehát rendben vagyunk. Erő van, friss Android van, mi kell még? Némi extra… A screenshotokon látható, hogy milyen egy alap Android. Nem rossz, de azért az ember hamar megszokja ha valahogy kinéz egy naptár, ha van widget az értesítési sávban és így tovább. Viszont ha ezeket nem hiányolod és/vagy geek vagy, akkor ez a te telefonod. Tudom, nem teszt, nem is annak szántam. Tudom, nem tudtál meg sokat. Miért is? Ez kb egy Galaxy S, a különbségeket leírtam, az alap Androidról beszéltünk és ott van a screenshotok. Tudjuk, hogy milyen erős, mennyit mutat tesztekben és tudjuk, hogy ezen mindennek kell futnia, ami Android. Akkor mi hiányzik még? Ha tetszik, csalódni nem fogsz benne, ha nem tetszik, akkor valószínűleg úgyis valamelyik OHA (az elején megtanultuk) gyártó készülékét használod és eszed ágában sem lesz vásárolni. Azt viszont mindenkinek ajánlom – akit egy kicsit is érdekel az Android -, hogy ha egyszer alkalmad lesz megnézni egy Nexus S-t vagy az elődjét, a Nexus One-t, akkor ne hagyd ki. A mobil történelem egy kis darabját fogod a kezedben tartani és valahogy az olyan más érzés. Vagy csak én vagyok szentimentális. Remélem nem untattalak titeket nagyon. :)
