Az utóbbi napokban nagy intenzitással dübörgött a tech pletykamalom (csak egy példa itt, invokációs célból), mivel olyan hírek szivárogtak ki, hogy a Google kinyírja a custom ui-kat. A pletyka szerint azért, hogy megszerezzék a világuralmat és az elsőszülött gyermekeinket, a (megintcsak a pletyka szerint a) Google szerint azért, hogy a valós problémaként (persze ezzel is lehet vitatkozni) megjelenő fragmentációt visszaszorítsák. A lavinát talán egy BusinessWeek cikk indította, amiben sok konkrétum nem volt, felvetés annál több, úgyhogy jó sokat lehetett találgatni, növelve az “omgomg” faktort. Természetesen sok támadás érte a Google-t mondván rájöttek, hogy mégse olyan jó ez a nyíltság dolog, és már visszakoznának. A mélypont talán az volt, amikor Android felhasználó ismerőstől (bocs Levi) Macrumors cikk linket kaptam a témában. De talán mégis inkább az, amikor a Honeycomb forrás visszatartását egy népszerű, de Androidos témában fogalom nélküli Apple blogger is kommentálta, saját szájíznek megfelelően. Szóval itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pofámba.
Direkt nem akartam pletykákra alapozva következtetéseket levonni magamnak, a Google pedig mélyen hallgatott a témában, de most végre megszólalt valaki, aki relevanciával bír, úgyhogy lassuljunk egy kicsit, “let’s take a step back”, és szemléljük felülről ezt a problémát.
(Figyelem: Tovább után geek rant következik.)
Nos tehát, előrebocsátandó az előrebocsátandókat: nem használok custom ui-t. Custom launchert igen (ez lenne ugye a Zeam Launcher), de nem hiszek a custom ui-ban, bár a TouchWiz-t nem tartom rossznak. A Sense-et sem, és mondjuk, hogy látom, hogy miért van ezekre szükség a szemcukorkára vágyó felhasználók körében. Ezzel együtt “régiiskolás” droidderként nekem bejön a stock Android, persze még jobban szeretem, ha Cyanogen-ék már hozzányúltak, és körbecsiszolták nekem a gyémántot.
Fontos viszont, hogy amennyiben a Google valóban hisz a nyíltságban, mint fejlesztési modellben, akkor custom ui-kat csak úgy nem lehet kilőni a rendszerből. Sem etikailag, sem technikailag – ennek az eredménye fork lenne, ami még egy Android esetében is valós alternatíva lehet. (Egyébként valószínűleg nagyon meg kéne sérteni a gyártókat, hogy tényleg az legyen, de a lehetőség adott.)
Azt is szögezzük le, hogy a Google-ról azt gondolni, hogy nem értette meg a nyílt forráskód és a szabad szoftver lényegét, és csak most jönnek rá, hogy nekik ez igazából nem jó, nos ez elég nagy butaság. Félreértés ne essék: a Google nem szabad szoftvereket gyártó cég, és a szó RMS-i értelmében nem szabad, amit ők csinálnak. (Fogadok, hogy RMS valamikor már bojkottálta őket.) De olyan cégként, akik a kezdetektől fogva (amikor még álom sem volt az Android) nyílt forráskódra építettek és valamit vissza is csepegtettek belőle, nagyon is tudják, hogy hogy működik ez a modell, vagy szegmens, vagy minek nevezzük. Nagyon meg lennék lepve, ha most derülne ki, hogy félreismerték a FLOSS közösség folyamatait, és most mégis inkább bezárnak. Ez szerintem tehát FUD.
Na, és akkor ennek fényében lássuk, mit mondott az első releváns megszólaló, a MIPS a témában.
A lényeg: a custom ui-k miatt lusták a gyártók, és a telekom szolgáltatók. A legékesebb példa talán a Sony, aki egy ponton (emlékezzünk) konkréten kimondta, hogy nincs szükség a FroYo-ra az XPERIA készülékeken, mert a saját ui-juk úgyis csomó olyan dolgot valósít meg, ami még jobb is, mint a FroYo. Idézek, mert ez olyan szép mondat: We believe that the current Xperia range on Android 2.1 coupled with Sony Ericsson’s proprietary upgrades and unique hardware delivers a user experience that is on par with, and in many cases better than, a vanilla installation of Android 2.2.” Fordítsuk ezt le: “megcsináltuk ezt a Mediascape cuccot Eclair-re nagy nehezen, nem képzelitek, hogy most majd nekiállunk portolni FroYo-ra?!” (És itt szögezzük le, hogy örömmel látjuk a Sony hozzáállásának változását, kezdve az idén nyárra ígért X10 Gingerbread porttal!)
Szóval a custom ui-k miatt nő a fragmentáció, ez igaz. A Google ennek úgy akarja elejét venni, hogy aláírat a gyártókkal egy anti-fragmentációs megállapodást: a gyártó csinál amit akar, de megígéri, hogy emiatt nem fragmentálódik a rendszer. Vagyis, sejthetően (bár itt még várunk további részleteket): vállalja, hogy új verzió esetén N hónapon belül portolva lesz az ui az új Androidra. Cserébe korábban hozzáfér a forráshoz, és a Markethez.
Gondolhatjuk, hogy ez a gyártókat egy kevésbé kényelmes pozícióba helyezi: bár az alaprendszer továbbra is a fenekük alá van tolva, de vállalniuk kell, hogy az “egyszer megcsináljuk oszt’ jóvan” feljesztési modellről át kell állni egy olyanra, amiben frissítik/átnézik időnként a kódot. Válaszul pedig jön a kifogás, hogy “de az sokba kerül”, “nem is éri így meg custom ui-t csinálni”, amihez már csak egy mérsékelten szenzációéhes hírgyártó kell, és kész az üzenet: “a Google kinyírja a custom ui-kat”. Pedig gondoljuk végig:
Fel fognak hagyni emiatt a gyártók a custom ui-k gyártásával? Nyilván nem, valamivel differenciálniuk kell magukat az egyébként egysíkú (Qualcomm és NVidia alapú cuccok által dominált) hardverpiacon.
Kisebb lesz a fragmentáció? Vélhetően igen, ha a Google tudja is és hajlandó is érvényesíteni az érdekeit az aláírásokon felül is.
Nyílt marad az Android? Igen.
Lesz Cyanogen ezután is? Igen.
Jobb lesz nekünk: Vélhetően igen.
Elveszi a Google az elsőszülött gyermekeinket? Nem gondolnám. (Tiltakoznánk ha mégis? Hmm…)
És szögezzük le még ezt: olyan, hogy a Google korábban adott oda forráskódot valakinek, mindig is volt, vegyük sorjában: HTC Dream, Motorola Droid, Nexus One, Motorola Xoom, Nexus S. Ez nem újdonság. Van viszont a MIPS cikkben egy félmondat, ami óvatosságra inthet: “sign an anti-fragmentation agreement for early access to Android sources, and as part of the process for certifying platforms to enable access to the Android Market.”
Ez egy érdekes pont, valószínűleg az Open Handset Alliance tagságra vonatkozik: ha nem vállalod, hogy frissítesz, ne legyél tag. Ezt a Google majd vagy megerősíti, vagy nem – reméljük a custom ROM-ok készítői ettől azért még nincsenek veszélyben.
A (teg)nap másik érdekes kapcsolódó (ál)híre az, hogy a Google az ARM-mal karöltve standardizálja (beh’ szép magyar szó!) az “Android/ARM platform”-ot, akármi is legyen az. Nos, Art Swift, a MIPS marketing VP-je szerint “ez így, ebben a formában nem áll meg, nem igaz”: nem arról van szó, hogy a Google mostantól csak ARM architektúrákat fog támogatni; arról van szó, hogy annak a processzorgyártónak, aki korán szeretne hozzáférni az Android új verzióihoz, szintén alá kell írnia az anti-fragmentációs nyilatkozatot.
Mit jelent ez a custom ROM-fejlesztőknek? Semmit, vagy nem sokat. Az AOSP megmarad, a “valamikor kiadjuk a forrást” vállalás is megmarad. (Eddig sem volt azonnali az AOSP kiadás.) A gyártók is megmaradnak, tehát van mire fejleszteni. Esetleges “negatív” hatás, hogy a hardvergyártók alapból minőségibb és jobb
an frissített alaprendszereket adnak majd a készülékekkel. Ez talán csökkenti az érdeklődést a főzött ROM-ok irányában, de a piac szemszögéből szemlélve természetesen előrelépés.
Természetesen a legjobb az lenne, ha minden (a böngészőtől kezdve a custom ui-ig) sima apk csomagként elérhető lenne a Marketen, és a biankó alaprendszerre telepíthető lenne – ez megkönnyítené a biztonsági és egyéb frissítéseket. Erre úgy tűnik még várni kell egy kicsit.
Addig pedig szemléljük nyugalommal az ilyen folyamatokat, és bízzunk abban hogy a Google nem hülye; nekik, mint reklámokból élő cégnek az a jó, ha minél több eszközön vannak jelen, nem az, hogy egy zárt ökoszisztámát hoznak létre. Aztán menjünk, igyunk egy sört és toljuk fel a CyanogenMod 7 RC4-et a készülékünkre!
