A mobilabban.hu jóvoltából kipróbálhattam egy hét erejéig, a tavaly októberében megjelent HTC Desire Z-t. Ez a második – billentyűzettel rendelkező – androidos HTC. Mielőtt bármit mondanék, nézzük meg mivel is van dolgunk:
- 800 MHz Qualcomm processzor
- 512 MB RAM
- 3,7″ 800×480 felbontású kijelző
- Qualcomm Adreno 205 GPU
- 5 MP kamera LED-es mobilfénnyel
Külső
A Desire Z kinézete szépen beilleszkedik a HTC ebbe a termékvonalába tartozó felső-kategóriás készülékei közé. A képernyő alatt négy kapacitív gomb található, alatta a négyzet alakú optikai trackball. Az üveget alumínium keret fogja közre. Fülhallgató csatlakozót a telefon tetején, míg a micro-USB-t az oldalán találjuk. A képernyő eltolásával felfedhetjük a 48-gombos QWERTY billentyűzetet. A kinyitó mechanizmus elég laza, kinyitott állapotban a képernyő kicsit lötyög, így aggasztó lehet ennek az élettartama. A billentyűzet miatt a készülék kissé nehéznek és vastagnak tűnhet, de ezek a tényezők idővel megszokhatók.
Szoftver
Engem már a HTC Sense legelső verziója is lenyűgözött, és az Android 2.2-re írt változat sem okozott csalódást. Az alap kinézet változtatható, és a HTC Hubról letölthetünk további felületeket is. Emellett még találunk letölthető widget-eket, csengőhang készleteket és háttérképeket is. Az értesítési területet lehúzva, találjuk a futó, illetve nemrégiben megnyitott alkalmazások listáját, amit egyébként csak a home gomb hosszú megnyomásával érnénk el. Ugyanide telepszik a zenelejátszó kezelőfelülete is, (ha a beépített alkalmazást használjuk) kijelzi a jelenlegi számot, az albumborítót, és persze továbbléphetünk zenegyűjteményünkben.
A Z-t a HD-vel együtt adták ki, és a legnagyobb különbség a két készülék között a kamerán kívül a 800 Mhz-es processzor a HD 1 Ghz-esével szemben. Nos, én úgy tapasztaltam, hogy az a 200 Mhz nem tesz nagy különbséget, sose érzékeltem lassulást, és a 3D-s játékok is ugyanolyan jól futottak, mint a HD-n.
Kinek?
Felmerül a kérdés, hogy miért érdemesebb ezt megvenni, mint egy sima Desire-t, hisz nagyon úgy tűnik, hogy a kettő csak a billentyűzetben különbözik. Ezen kivül, ha nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, észrevehetjük (mondjuk egy PDAdb összehasonításból), hogy a Z egy újabb videó chipet kapott, ami a Qualcomm hivatalos oldala szerint jobban kezeli a shadereket, és támogat hardveresen gyorsított Flasht. Egy szó, mint száz: én azoknak ajánlom, akik fontosnak tartják a billentyűzetet, és plusz 20-30 ezer forintot is rászánnak erre a luxusra.