A Telenor jóvoltából egy hétig nálunk vendégeskedett egy LG Optimus One, az LG belépő szintű (vagy alsó-középkategóriás) készüléke. Lássuk, hogy teljesít napi használatban!
Hardver
A készülék tulajdonképpen az LG Optimus GT540 faceliftelt változatának tekinthető, már ami a belbecset illeti. Főbb hardveres tudnivalók a szokásos okostelefon jellemzők (GPS, WiFi, stb.) mellett:
- 600 MHz-es Qualcomm MSM7227 proci Adreno 200 GPU-val
- 512 MB RAM, 512 MB ROM (ebből 170 MB érhető el alkalmazások számára)
- 3,2″-os, 320×480 pixeles multitouch kijelző
- 3,15 megapixeles kamera, vaku nélkül
- FM rádió
- Android 2.2 Froyo
- 0,45 W/kg test, és 0,37 W/kg fej SAR érték
- 1500 mAh akksi
(A teljes és részletes specifikáció itt található.)
A készülék tehát a szokásos alapkonfigot hozza, 600 MHz-re tekert MSM7227-tel, elegendő hellyel ahhoz, hogy a felhasználók nagy részének ne kelljen felfedezni a Froyo Apps2SD csodálatos világát, és egy vaku nélküli ma már abszolút alapnak tekinthető felbontást nyújtó kamerával.
Külsőségek
A készülék szemre inkább női, mint férfi telefon; az, hogy a kijelző “kiáll” a testből, manapság szokatlan, inkább a minél kevesebb darabból gyártott, és ezt vizuálisan is kihangsúlyozó trend az érvényes. Az Optimus One ehhez képest a logikailag különszedett kijelzőt megfejeli négy hardveres gombbal (menü, home, vissza, keresés), amiből kettő (a home és a vissza) ráadásul még külön ki van emelve a testből egy kis krómhatású műanyag kerettel. Ezzel különösebben nem lenne egyébként gond, ami nekem kicsit szokatlan volt, az a gombok ellenállása: elég nehezen járó, benyomáskor kattanós gombról beszélünk (emlékeztek még a jó öreg mikrokapcsolós billentyűzetekre?), ami megnehezíti az alvó gyerek melletti Angry Birds-özést (a gyakori “menu+újrajátszás” kombót legalábbis biztosan), és valahogy általánosságban egy ilyen telefonhoz nekem jobban illenének könnyen járó, vagy szimplán érintős gombok. “Nyomkodni akarsz? Akkor dolgozz”, gondolja a telefon.
Kézbe véve aztán elég kompakt érzetet ad, a test (beleértve az egy darabból készült hátlapot) műanyaga kifejezetten jó, “gumis” tapintású, mintha csúszásgátló felülete lenne. (Egyébként csak korlátozottan gátolja a csúszást.) Az 1500 mAh akksi miatt van súlya a méretéhez képest, de persze (megintcsak a méret miatt) nem ettől lesz RSI-d.
Kicsit zavaró itt is, hogy nincs bejövő emaileket, SMS-eket, hívásokat (twiteket, Facebook priviüziket, Buzzokat, IM-eket…) jelző LED – úgy tűnik, ez ebben a kategóriában nem követelmény, pedig nem gondolom, hogy drága lenne a gyártónak, és megkönnyíti az életet.
A telefonhoz kapunk egy sztereó 3,5 mm-es headsetet, ami egygombos, tehát hangerőszabályozó nincs benne, illetve számot léptetni sem tudunk róla, persze megállítani és újraindítani igen, hiszen ez alap android funkcionalitás.
Alaprendszer
Bekapcsolás után az első akadály, ami fogad, a 3G APN-ek hiánya. Valamiért kimaradt a konfigurációból, márpedig enélkül nincs instant net. Ezen a telefonos support nyilván 2 másodperc alatt segít, esetemben pedig kéznél volt a ZTE Light, amiből át tudtam másolni a Telenoros APN beállításokat – csekély kényelmetlenség.
Az alapteljesítménnyel kapcsolatban itt is a régi inka (vagy dakota?) bölcsek mondására hagyatkoznék: a 600 MHz-es MSM7227 nem 1 GHz-es Tegra 2, de nem is kerül annyiba! Az Android 2.2-vel a telefon pont tökéletesen használható alapfeladatokra, fogadja a hívást, küldi az emailt, törli a Facebook értesítést. Angry Birds-özni is lehet rajta, bár inkább az eredetivel játssz (mert abban ki lehet kapcsolni a háttéranimációkat), a Seasons-ból maximum a karácsonyi edition-t viszi akadás nélkül a gép. (St. Patrick’s update valószínűleg esélytelen, bár a teszt idejekor még nem jött ki.) Ehhez képest kicsit meglepő, hogy a Qualcomm benchmark 412 pontot ad a készüléknek, ami a Motorola Droid és a Sony XPeria X10 közé esik, közelebb az X10-hez – az X10 teljesítményét semmiképpen ne várjuk tőle.
Apró figyelmesség az LG-től, hogy ha elfordítod telefont, a hangerőszabályozó iránya is megfordul – hiszen így logikus: portrait módban felfele van föl és lefele van le, elfordítva viszont európai embernek jobbra van föl és balra van le. Vicces, hogy erre gondoltak, Youtube-nézés közben jól jön, és eddig nem is láttam ilyet mástól.
A telefonnal szállított billentyűzet ékes példája annak, hogy miért női telefon az Optimus One: az én (kategóriájában nem túl nagy, de mégis) hímkezeimmel álló módban teljesen reménytelen, és fekvő módban is kihívás a gépelés. Ehhez női ujjak kellenek, vagy gyerekujjak (tengerimalac-ujjak, stb.), vagy nagyobb kijelző. A billentyűzet kiosztása sem túl logikus, alapkarakterek, mint pl. a “,” nem érhetők el egyszerűen. Cserébe van XT9 szövegkiegészítés, ami természetesen tud magyarul is, hogy a fenti hiányosságokat (félregépelés és vesszőhibák) korrigálja valamelyest. Mindenesetre felüdülés volt, amikor felpakoltam az AnySoftKeyboard-ot.
Alaprendszeren felüli alapinstall alkalmazások
Az LG nem a stock launcherrel szállítja az Optimus One-t. Saját megoldásuk, a Home Launcher egy közepesen jó launcher megoldás: jobb, mint a stock launcher a Froyoban, kb. pariban van a TouchWiz-zel, és feltétlenül jobb a Sense launcher megoldásánál. Szerintem nem jobb, mint az ADW, vagy a LauncherPro, de talán ezekkel is egy szinten mozog. Ezzel együtt tényleg jól össze van rakva, kis figyelmesség a gyártótól, hogy az app menü szerkeszthető és kategorizálható. Az pedig az XDA devektől kis figyelmesség, hogy portolták más eszközökre is – ha kipróbálnád, innen indulj.
Az LG telefonjához alaptelepítés részeként jár egy App Advisor nevű alkalmazás. Ez az LG próbálkozása market témában, népszerű Androidos alkalmazásokat találhatunk benne. Mivel ezt a listát többé-kevésbé a Marketen is láthatjuk, és pl. fizetős alkalmazások természetesen nincsenek rajta, sok értelme nincs, extrát nem ad a hivatalos Markethez képest.
Annál inkább a Google Car Home, a “dokk” alkalmazás, ami ujjal egyszerűen elérhetővé teszi a fontosabb autóban használatos alkalmazásokat, mint a Google Maps, vagy a hangvezérelt keresés. Örök fájdalom (legalábbis úgy fest, hogy örök), hogy itthon nem elérhető hivatalosan a Google Navigation for Maps, amit a Car Home használna, de ami azt illeti, bekapcsolt (és jól kalibrált) GPS és Traffic Layer (vagyis dugófigyelő) mellett a mostani 3D-ben döntött Maps nézet is egészen navigáció-szerű! Az Optimus One-ban ketyegő Adreno 200-as grafikai chip pedig szerencsére lehetővé teszi a döntött módú térképráncigálást. Ez a kocanavigáció mindenképpen a legalkalmasabb eszköz arra, hogy munkából hazafele tartva dinamikusan tervezzünk útvonalat. Dugó van a Maaargit körúton, bordó a térkép? Akkor irány a ‘domb!
(Itt hívom fel ismételten a figyelmet arra, hogy a vezetés közbeni telefontöttyölés még a Google Car Home használata mellett is veszélyes – ha töttyölnél, állj inkább félre!)
Az LG alaptelepítés része még egy üzenetközpont, egy időjárás, egy teljesen offline módú alap jegyzet-, és egy világóra widget is. A hasznosabb kategória képviselője a szintén telefonnal szállított Könyvjelzők widget, ami nem tudom, miért hiányzik az Android alaprends
zerből, köszönet érte az LG-nek.
Kijelző, kamerra, akku
Az Optimus One kijelzője kifejezetten szép. Nem gondoltam, hogy észlelhető különbségek vannak ilyesmiben manapság, de a háztartásban a teszt idejében található 5 Androidos készülék közül ennek voltak a legszebb színei, fényereje. Nem tudom, ezt hogyan csinálta az LG, még a fényerő sem volt különösen feltolva – szép.
A másik jó feature a kamera: a vaku hiánya ellenére (vagy éppen azért) meglepően jó képeket csinál a kis 3,15 megapixeles cucc. Minőségben nincs ott a Sony Ericsson telefonok szintjén, de ha választani kell, hogy az általános mobilkamera, vagy Sony Ericsson színvonalához áll-e közelebb, inkább az utóbbira szavazok. Nappali fényviszonyok közepette szuper, és este se rossz, még vaku nélkül se. Természetesen a cikk alján található galériába feltöltöttem pár tesztfotót, hogy ne csak üres szavak legyenek.
Ha már vaku nincs, essék szó az ak(k)uról (bocs), ami van, de lehetne több is: egy “business day” alatt, a lipilee-féle reprezentatív átlaghasználat mellett (folyamatos 3G, kis Youtube, sok email, némi web, kevés játék) kb. 20%-ra esett az akksi energiaszintje. Ez meglepően rossz teljesítmény ilyen kis kijelzőjű telefontól, talán ezt az árat fizettem a szép, kontrasztos színekért. A gyenge akkuteljesítmény keltette rossz érzést az LG egy vicces rendszerüzenettel üti el: “the battery can not be enough to run the camera”, mondja a vicces telefon, ha alacsony akkufeszültségnél megpróbálunk (viccesen) fotózni. Hosszú napokra a lényeg tehát: microUSB kábel legyen nálad!
Összességében
Az LG Optimus One a teljesítménye alapján ma már belépőszintnek számít. Ebben a kategóriában közepesen erős versenyző, jobb kijelzővel és kamerával, mint a mezőny nagy része, viszont számottevően rosszabb üzemidővel, és talán egy kicsit rosszabb használhatósággal (ez persze szubjektív). Az összeszerelés minőségérzete jó, viszont a dizájn kicsit szerintem régies. Semmiképpen nem rossz választás azoknak, akik nem játszanak erőforrásigényes játékokat, viszont kis helyigényű (pl. zsebben nagyon könnyen elférő), ránézésre masszív eszközt keresnek. A vásárlás melletti érv lehet, hogy előreláthatóan a következő 1-2 hónapban elkészül a készülékre a gyári Gingerbread port, amivel kategórájukban, de szinte a piacon is első lesz az LG.
