Elég sok kritikát kaptam azért, mert a Samsung Galaxy S-ről túl sokat posztoltam. Bár ha jól láttam a statisztikáimat, akkor a posztjaim 20%-a sem szólt a készülékről, mégis elfogadom. Egy barátom (nevezzük Ferinek a srácot, ha már úgy hívják :) ) nemrég indult el az Android root, custom ROM vonalon, így a tapasztalatait le tudom írni nektek. Nem interjú lesz, hanem a beszélgetésünk összefoglalása. Elvileg töviről-hegyire átbeszéltük, elvileg "hülye gyerek biztos" a leírás, elvileg ha mindenki elolvassa az adott linkeken található információt, akkor nem jöhet közbe gikszer. De mindig van rá esély. Tehát a következőket mindenki a saját maga felelősségére lépje meg. Ha elakadtok valahol, jobb ha az adott link vagy az XDA fórumain kerestek segítséget, de természetesen ha tudunk, segítünk mi is.
Kezdjük az elején. A HTC Desire (és még jó pár HTC gyártmány) zárolt bootloaderrel (nand lock) kerül forgalomba. Mit is jelent ez? Ha rootolod restart után gyári állapotba kerül, nincs rootolva. Ha módosítod restart után ismét az eredeti állapottal találkozol. Természetesen ha valamit be lehet zárni, azt ki is lehet nyitni.
Itt jön a fontos rész. Bármelyik megoldást választod, a bootloadert cserélni fogja. Hogy tiszta legyen: ha a bootloader csere közben probléma akad és félkész állapotban marad a telefon, akkor az kuka, szerviz, ilyesmi. Bootloader nélkül te már nem tudsz rajta segíteni. Akit nem ijesztettem el, annak íme a továbbiak.
Első lépes: le kell tölteni a drivereket:
– ADB driver
– Boot driver
Második lépés: mentsd le az SD kártyád tartalmát a számítógépedre (az app2sd miatt törlődni fog a tartalma).
A készüléket össze kell kötni a számítógépeddel, majd az ADB driver install mehet is. Az install során köhögni fog a Windows, hogy nincsenek aláírva, de ennek ellenére tessék akarni installálni. A boot driver majd később kell, az csak legyen meg.
Ekkor jöhet a Boot menü, hiszen mókolni szeretnénk. Hangerő gomb lefelé nyomva tartva, közben bekapcs. gomb megnyom, majd elenged, de a hangerő lefelé gombot ne engedd el, az elejétől a boot végéig tartsd nyomva.
Ha a készüléked a boot menüben azt írja felül, hogy PVT3-as, akkor Unrevoked. Elolvasod amit írnak és pontról pontra megcsinálod. Nem mást, nem másképp, nem tudod jobban. Pont úgy és ahogy le van írva. Az install közben ismeretlen eszköznek ismeri fel a telefont a Windows, ekkor kell a boot driver-t feltenni (ezt töltöttük le az elején). Ha készen vagyunk örülünk:
– clockworkmod recovery lett a készülékünkön
– rootoltuk
Innentől mindenki boldog. Root van, gyári szoftver van, gond nincs.
Ha a boot menüben PVT4 van írva, akkor az Unrevoked nem jó. Ez már egy kicsit keményebb dió, de ezt is megoldották a srácok. Első lépésként itt is az Unrevoked módosítást kell megcsinálni, de ezzel még nem vagyunk készen. Jöhet az Alpharev. Itt is az a menü, hogy elolvasod és betartod az utasításokat. Ha így teszel elég valószínű, hogy örülünk a végén és nem a könnyeinkkel küzdve keressük a garanciajegyet és reméljük, hogy még nem járt le + nem jönnek rá, hogy a nand lockot akartuk feloldani.
Az Alpharev már acélosabb, mint az Unrevoked. Itt egy ISO file-t kell letölteni, amiből bootolható CD-t kell írni és a számítógépünket/laptopunkat ezzel a CD-vel kell bootolni. Bizony, mert egy linux fog várni az elindulása után. Nem kell félni, nem kell érteni hozzá. A srácok egyszerűen úgy vélték, hogy nem fognak windowsra írni, inkább megcsinálták ezt a bootolható verziót, amiben csak követni kell az utasításokat. Tehát nem kell hozzá érteni, olvasni kell és azt csinálni, amit ír. Ha a telefonod nem megfelelő módban van (mount sd vagy charge only), akkor nem találja meg. Ilyenkor állítsd át másik módba és működni fog.
Ezzel felkerül egy új bootloader (HBoot), ha a telefon indulásakor Joker-el találod magad szemben és azt kérdezi: Why so serious? Akkor sikerült. Ez is egy CWM recovery, de módosítva, hogy jó legyen. Lépj bele a recovery mode-ba, itt válaszd az advanced menüpontot, majd a partition SD card-ot. Itt az ext size 512MB vagy 1024MB legyen, a swap size pedig 0MB. Ilyenkor újraformázza az SD kártyát, ez eltart egy darabig. Ekkor fel van készítve a készülék arra, hogy az app2sd működni tudjon. Ezután bármelyik ROM-ot telepíted (a felsoroltak közül) automatikusan telepítik az app2sd-t. Azaz lesz elegendő helyed a programok installjához. Amennyiben nem formázod meg előre, ez a funkció nem fog működni.
Eddig tartott a root és a ClockWorkMod recovery telepítése. Ezután boot menübe bootolva mindenki tud mentést készíteni és javaslom is, hogy készítsetek. Miért? Mert ha bármikor-bármi elromlik, ebből a mentésből vissza tudtok állni a mentés pillanatára. Az azért nem olyan rossz.
Következhet a custom ROM oldal. Az egyik, nagyon népes rajongótáborral rendelkező ROM a: MIUI. Kínában készül az eredeti, de természetesen van belőle emberi nyelven fogyasztható verzió is. Jelenleg Android 2.2 és innen tölthető le. Telepítése: követed az utasításokat, amik így néznek ki: letöltöd, SD kártyára felmásolod, boot menübe indítod a telefont és kiválasztod ezt a menüpontot: install zip from SD card. Ha végzett restart és örülünk. Annyira nem bonyolult. A MIUI ROM színes, szagos, minden van benne mi szemnek-szájnak ingere. Nekem egy kicsit túl iphone-os, de annyi baj legyen.
Természetesen Gingerbread is van már Desire-re. Nem csak úgy néz ki, mint ha Gingerbread lenne (SGS Darky ROM), hanem az is. Aki ezt szeretné, tegye fel az Oxygen Mod-ot. Ezt is nagyon nehéz telepíteni. SD kártyára fel kell másolni és install zip from SD card a boot menüben. Mindig az RC (release candidate) verziót töltsétek le. Ez a kiadásra szánt, stabil verzió (jelenleg: Oxygen v2.0-RC7). Aki a legújabb teszt verziót tölti le, az ne lepődjön meg ha nem működik valami. Gondot mondjuk nem okoz, hiszen az install zip from SD card jó barátod marad és mentést is készítettél, ugye?
Az Oxygen Gingerbread már csak azért is jó, mert új filesystemet kap a készülék és az app2sd segítségével (nem az Android megoldás, hanem egyedi) végre megoldódik a telepíthető programok számára kevés hely probléma. Az Oxygen természetesen rendelkezik OTA frissítés lehetőségével, azaz pár gombnyomással ellenőrizni tudjuk, hogy van frissebb verzió vagy sem és ha van, akkor már indulhat is a frissítés. Az utolsó képen a Quick System Info Pro látható, ezzel tudjuk ellenőrizni az app2sd állapotát.
