Továbbra is meló hegyek, így még egy miniteszt, minialkalmazás, minibocs.
A múlt heti ballisztikán felbuzdulva rákerestem kicsit, hogy milyen ballisztikus programok vannak még, és valahogy beleakadtam az Atomic Bomberbe. Pofonegyszerű (még az iBasket-nál is egyszerűbb): egy repülőt irányítva kell (ballisztikusan eső) bombákat dobálni az ellenre. Az ellen esetünkben teherautót vagy tankot vezet, épületbe bújik, később pórázon vezetett rakétákkal kerget minket, mobil SAM-okon szörfözik, vagy korunk sárkányát, a MiG-et kormányozza, ami viszont szerencsére nem lát jól lefelé. Időnként a teljesítményünket a játékisten egy lebegő atombombával honorálja, amit aztán oda dobunk, ahova jó esik, és ahol az ellen, “mivel nem kedves nékem – megdöglend”.
Ennyi is a játék kb., és az alapvető funkcionalitás jó is: jó az irányítás, kellően bugyuta a grafika ahhoz, hogy ne legyen lassú vagy sznob a játék. Kár, hogy kikapcsolhatatlan a hang. Emiatt inkább otthon toljuk, tömegközlekedésen hülyének fognak nézni. Egy próbát megér.
