Az iPhone 18 Pro Max kívülről nem hozott forradalmat, belül azonban több olyan változás is történt, amely a mindennapi használatban sokkal többet számít néhány látványos dizájntrükknél. A 2 nanométeres A20 Pro chip, a jelentősen nagyobb akkumulátor, a gyorsabb töltés, a változtatható rekeszű fő kamera és a kisebb Dynamic Island együtt egy minden eddiginél kiforrottabb Pro Maxot eredményezett. A több mint egyhetes használat tapasztalatai alapján azonban van egy furcsa kettősség: miközben hardveresen talán még soha nem volt ennyire erős az iPhone, az iOS 27 és az Apple Intelligence néhány területen meglepően messze jár attól a szinttől, amit egy 600 ezer forintról induló telefonnál elvárnánk.
Megrögzött Android-addiktként számomra mindig van valami enyhén ambivalens érzés egy Apple-termék használatában. Az iPhone felülete, logikája és egész ökoszisztémája sok év Android után óhatatlanul egy kicsit idegenül hat, és az embernek tudatosan ki kell lépnie a megszokott rutinjaiból. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy időről időre megnézzük a „másik oldalt” is. Ha valódi értékítéletet szeretnénk mondani arról, hol tart ma az Android, akkor nem lehet úgy véleményt alkotni az Apple-ről, hogy közben nem használjuk a készülékeit. Ennek a tesztnek sem az a célja, hogy előre eldöntött elmarasztalást böfögjek ki magamból, és természetesen nem is az, hogy hirtelen Apple-rajongóvá váljak. Sokkal inkább az, hogy a lehető legreálisabban megmutassam, mit tud ma az Apple legjobb telefonja, hol erősebb az androidos konkurenciánál, és hol érzem úgy, hogy egyszerűen máshol jár már a másik oldal.
Az egyik legfontosabb változás rögtön az akkumulátor. Az európai iPhone 18 Pro Max 5391 mAh-s telepet kapott, ami közel 12 százalékkal nagyobb az elődénél, és ehhez társul az új A20 Pro jobb energiahatékonysága. A kettő együtt végre azt eredményezi, amit egy ekkora Pro Maxtól régóta szerettünk volna: normál használat mellett reálisan elérhető a kétnapos üzemidő.
Egy intenzívebb napon, sok fotózással, videózással, navigációval, hotspot használattal és videóhívással is több mint hat és fél óra kijelzőidőt produkált a telefon úgy, hogy estére még maradt benne tartalék. Ez már nem az a fajta „két nap”, amelyhez szinte hozzá sem szabad érni a készülékhez, hanem valóban használható üzemidő.
És talán ez az iPhone 18 Pro Max legnagyobb előrelépése.
Végre a töltés sem érződik régimódinak
Az Apple évekig látványosan kimaradt a töltési teljesítmény versenyéből. Miközben androidos oldalon már régóta 80, 100 vagy akár 120 wattos rendszereket láttunk, az iPhone-ok feltöltése sokáig türelmet igényelt.
A 18 Pro Max ezen is javít.
Megfelelő, legalább 60 wattos és AVS-kompatibilis adapterrel az Apple szerint körülbelül 15 perc alatt elérhető az 50 százalék. Független mérések szerint fél óra alatt már 80 százalék fölött járhat a készülék, a teljes feltöltés pedig nagyjából 55 percet vesz igénybe.
Androidos szemmel ez továbbra sem rekord.
De már nem is kellemetlenül lassú.
A MagSafe és a Qi2 vezeték nélküli töltés maximum 25 wattos, vagyis aki éjszaka vagy az íróasztalon tölti a telefont, annak továbbra is ott van az Apple kényelmes mágneses rendszere.
Az adapter természetesen továbbra sincs a dobozban.
249 gramm – nehéz, de ez nem feltétlenül tragédia
Az iPhone 18 Pro Max fizikailag gyakorlatilag ugyanakkora maradt, mint elődje. A 6,9 hüvelykes kijelző, az alumínium ház és a Ceramic Shield 2 maradt, a hátlap viszont egységesebb színezést kapott.
A telefon tömege 249 gramm.
Ezzel ez a valaha készült legnehezebb Pro Max, és nyilván sokan rögtön hátrányként kezelik majd ezt az adatot. A gyakorlatban azonban a tömeg megítélése nagyon személyes.
A nagy telefonoknál és különösen a foldable készülékeknél is régóta látjuk, hogy nem feltétlenül néhány tíz gramm dönti el, mennyire szerethető egy készülék. Ha a nagyobb tömegért nagyobb kijelzőt, komoly kamerát és végre igazán jó akkumulátort kapunk, sok felhasználó hajlandó elfogadni a kompromisszumot.
A fontosabb kérdés inkább az, hogyan oszlik el a tömeg és mennyire kényelmes a készülék kézben.
Az iPhone 18 Pro Max ezen a téren jól teljesít. A lekerekített élek és az arányok ellenére nagy telefon marad, de nem érződik kezelhetetlennek.
A fekete változat viszont továbbra sem feltétlenül a legpraktikusabb. Az alumíniumon könnyebben láthatóvá válhatnak az apró karcolások és használati nyomok, így aki tok nélkül hordja a telefont, annak a világosabb árnyalatok hosszabb távon hálásabb választást jelenthetnek.
Kisebb Dynamic Island, de Android mellett még mindig hatalmas
A kijelző továbbra is 6,9 hüvelykes OLED, 2868 × 1320 pixeles felbontással, adaptív 120 Hz-es képfrissítéssel és Always-On móddal.
A panel minőségével nehéz vitatkozni.
Kiváló fényerő, pontos színek és nagyon jó kültéri olvashatóság jellemzi, miközben az Apple végre az alacsony minimális fényerőt is komolyan veszi. Sötét szobában vagy esti olvasásnál ez sokkal többet számít, mint egy újabb rekordérték a maximális fényerőnél.
A Dynamic Island viszont kisebb lett.
A Face ID infravörös kamerájának egy része a kijelző alá került, így a kivágás körülbelül negyedével kisebb. Több élő tevékenység is elfér rajta egyszerre, vagyis funkcionálisan van előrelépés.
Androidos szemmel azonban nehéz nem észrevenni, hogy 2026-ban ez még mindig egy meglehetősen nagy fekete terület a kijelző tetején.
A legtöbb androidos csúcstelefon már évek óta egy apró kameralyukkal oldja meg ugyanezt.
Az Apple persze a Face ID miatt több hardvert kénytelen elhelyezni az előlapon, és továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb biometrikus azonosítás mobilon. A kérdés inkább az, hogy a felszabaduló területet miért nem használja ki látványosabban az iOS.
Az A20 Pro brutálisan gyors, de már nem ez a meglepetés
Az iPhone 18 Pro Maxot a 2 nanométeres A20 Pro hajtja, hatmagos CPU-val és hétmagos GPU-val.
A teljesítmény elképesztően magas.
Komoly fotószerkesztés, 4K videó, Lightroom-export vagy Premiere alatt sem nagyon lehet olyan hétköznapi feladatot találni, amely láthatóan megizzasztaná.
Ennél érdekesebb a tartós teljesítmény.
Az Apple új, nagyobb vapor chamber hűtést használ, és terhelés alatt ugyan felmelegszik a készülék, de sokkal kevésbé kényszerül visszavenni a teljesítményt. Egy professzionális videós vagy fotós munkafolyamatnál ez sokkal fontosabb, mint hogy egy benchmarkban néhány százalékkal nagyobb szám jelenik-e meg.
A mai csúcstelefonoknál ugyanis a nyers sebesség már ritkán probléma.
A hőkezelés annál inkább.
Az iOS 27 szép, de egy 600 ezres telefonnál már nehéz elnézőnek lenni
És itt jön az iPhone 18 Pro Max legellentmondásosabb része.
Hardveresen elképesztően kiforrott készülékről beszélünk, miközben a szoftvernél még mindig találni olyan dolgokat, amelyek Androidról érkezve kifejezetten furcsának tűnnek.
Az iOS 27 továbbviszi a Liquid Glass megjelenést. Látványos, animációi nagyon szépek, az áttetsző elemek pedig egységes karaktert adnak a rendszernek.
Az Apple mindig is nagyon erős volt ebben.
Az Android ezzel szemben hagyományosan funkcionálisabb és információsűrűbb. Több dolgot mutat egyszerre, nagyobb szabadságot ad, és olyan alapvető kezelési megoldásokban is előrébb járhat, amelyekhez az ember nagyon gyorsan hozzászokik.
Jó példa erre a vissza gesztus.
Androidon gyakorlatilag bárhol elég a kijelző széléről befelé húzni. iOS-en továbbra is alkalmazásonként eltérhet, hogyan kell visszalépni. Hol egy bal felső sarokban lévő gomb, hol egy gesztus működik.
Egy 6,9 hüvelykes telefonnál ez különösen érthetetlen.
A rendszer stabilitása sem mindig tökéletes. A teszt során előfordult, hogy a Kamera alkalmazás lefagyott, illetve függőlegesen rögzített 4K videóknál zöld csíkok jelentek meg lejátszás közben.
Nem világvége egyik sem.
De egy 599 990 forintról induló telefonnál már kevésbé lehet annyival elintézni, hogy „majd kijavítják”.
Apple Intelligence: itt különösen fájó az Android előnye
Az AI talán még látványosabb különbséget mutat.
Az Apple Intelligence rengeteget fejlődött, de Magyarországról nézve továbbra sem teljes értékű szolgáltatáscsomag. A használatához támogatott nyelvi beállításokra van szükség, és több funkció továbbra sem érhető el olyan természetesen, ahogyan a Google Gemini vagy a Samsung Galaxy AI megoldásainál megszokhattuk.
A fotós AI-eszközök között vannak érdekes megoldások.
Az Extend például a kép eredeti határain kívülre képes tartalmat generálni, a Reframe mesterséges intelligenciával újrakomponálhatja a képet, a Clean Up pedig eltávolítana zavaró objektumokat.
A hangsúly azonban a feltételes módon van.
A konkurencia ezen a területen ma már elképesztően erős. A Google Magic Editor és a Samsung generatív képszerkesztése több generáción keresztül fejlődött, ezért az Apple-nek itt már nem elég egyszerűen „utolérni” őket.
Egy Android Portálon ezt különösen nehéz figyelmen kívül hagyni.
Nem azért, mert az Apple megoldása automatikusan rossz lenne, hanem mert a telefon árából és pozicionálásából adódóan joggal várnánk, hogy ezen a területen is a mezőny elején járjon.
Jelenleg nem feltétlenül ez a helyzet.
A változtatható rekesz sokkal érdekesebb, mint egy újabb megapixelszám
A kamerák között három darab 48 megapixeles egységet találunk.
A fő kamera azonban idén egy valóban érdekes újítást kapott: változtatható rekeszt.
Négy állás közül választhat:
f/1,48, f/1,8, f/2,8 és f/4.
Ez nem digitális effekt. Az optika fizikai rekesze változik.
Erős fényben a kisebb rekesz több kontrollt adhat az expozíció fölött, míg gyenge fényben az f/1,48 több fényt enged az érzékelőre. A mélységélesség karaktere is változtatható.
A gyári automatika ugyanakkor meglehetősen konzervatívan használja a rendszert. A legszűkebb, f/4-es állást például ritkán választja magától.
A komolyabban fotózó felhasználók számára ezért sokkal fontosabb újdonság a Pro controls megjelenése.
Manuálisan állítható a rekesz, a záridő, a fehéregyensúly, és hisztogramot is kapunk. A záridő akár egy másodpercig is nyújtható, ami már kreatív hosszú expozíciós felvételekre is lehetőséget ad.
Ez sokkal inkább „Pro” funkció, mint egy újabb AI-filter.
Az Apple továbbra is videóban érzi magát igazán otthon
Fotóban az iPhone 18 Pro Max nagyon jó, de a képfeldolgozás továbbra is tud agresszív lenni.
Bizonyos részleteknél az élesítés túl erős, így a kép tipikusan „mobilfotós” karaktert kaphat. Harmadik féltől származó kameraalkalmazásokkal ezt részben ki lehet kerülni.
Videónál azonban az Apple továbbra is elképesztően erős.
Az Apple Log 2, a ProRes RAW és a 4K Dolby Vision akár 120 fps sebességgel olyan csomagot ad, amelyet nem véletlenül szeretnek a professzionális tartalomkészítők.
Az Apple Log 2 különösen azok számára fontos, akik utólag színeznek.
Nem azonnal látványos képet akar előállítani, hanem minél több információt szeretne megőrizni a professzionális utómunkához.
A minőségért cserébe azonban brutális fájlméretekkel kell számolni. Néhány rövid videó könnyedén több gigabájtot elfoglalhat, így aki valóban erre használná a telefont, annak a 256 GB-os alapmodell hamar szűkös lehet.
Ebből a szempontból viszont fájdalmasan gyorsan drágul az iPhone.
600 ezertől 1,2 millió forintig
Magyarországon az iPhone 18 Pro Max hivatalos Apple-árazása:
256 GB – 599 990 Ft
512 GB – 699 990 Ft
1 TB – 899 990 Ft
2 TB – 1 199 990 Ft
Igen, jól olvasható: a legnagyobb változat 1,2 millió forintba kerül.
A kisebb iPhone 18 Pro 549 990 forintról indul.
Érdekesség, hogy a Galaxy S26 Ultra hivatalos magyar indulóára jelenleg szintén 599 990 forint a 256 GB-os modell esetében, vagyis a két legfontosabb prémium rivális azonos listaárról indul.
A Samsung 512 GB-os változata viszont 679 990 forint, az 1 TB-os pedig 799 990 forint, vagyis a tárhely növelésével már egyre látványosabban nyílik az olló az Apple kárára.
A Pixel 11 Pro XL szintén olcsóbban megtalálható a hazai kínálatban.
Az ár tehát az iPhone 18 Pro Max egyik legfontosabb problémája, különösen a nagyobb tárhelyeknél.
Apple-birkázás helyett nézzük azt, ami valóban jó – és ami nem
Androidos oldalról könnyű lenne egyszerűen legyinteni az iPhone-ra, de annak sem sok értelme lenne.
Az iPhone 18 Pro Max több területen objektíven nagyon erős.
Az üzemidő kiváló, az A20 Pro teljesítménye elképesztő, a videós képességek továbbra is a piac legjobbjai között vannak, a Face ID remek, a kijelző kiváló, és az Apple ökoszisztémája továbbra is komoly előnyt jelent annak, aki Macet, Apple Watchot vagy AirPodsot használ.
A probléma inkább az, hogy 600 ezer és 1,2 millió forint között már nem elég jónak lenni.
Ezen az árszinten az ember joggal várja el, hogy a szoftver éppen olyan kiforrott legyen, mint a hardver.
És jelenleg furcsa módon éppen itt érződik leginkább lemaradás.
Az Android már régóta egységes vissza gesztust kínál, a Google és a Samsung AI-rendszere sok területen szabadabban és több nyelven használható, a generatív fotószerkesztés kiforrottabb, miközben a konkurenseknél kamerában olyan 200 megapixeles szenzorokat és periszkópos rendszereket látunk, amelyek zoom terén már jóval messzebb jutottak az Apple-nél.
Az iPhone viszont videóban, nyers teljesítményben és ökoszisztémában továbbra is elképesztően erős.
Ezért nem arról van szó, hogy egyik oldal mindenben jobb lenne.
Inkább arról, hogy 2026-ra a különbségek jóval érdekesebbek lettek annál, mint hogy Android vagy iOS.
Kinek éri meg?
Ha valaki iPhone 12, 13 vagy 14 generációról vált, az iPhone 18 Pro Max nagyon komoly előrelépés.
Az akkumulátor, a kijelző, a teljesítmény, a kamerák és a töltés együtt már egyértelmű generációs ugrást jelentenek.
iPhone 15, 16 vagy 17 Pro Max mellől azonban sokkal nehezebb megindokolni a váltást.
A változtatható rekesz érdekes, az akkumulátor jobb, az A20 Pro gyorsabb – de egyik sem teszi hirtelen használhatatlanná az előző generációkat.
Az iPhone 18 Pro Max legnagyobb eredménye végül talán nem is az A20 Pro vagy a változtatható rekesz.
Hanem az, hogy végre valóban két napos Pro Max lett belőle.
A hardver szinte minden szempontból kész.
Most már csak annak kellene felnőnie hozzá, ami a kijelzőn fut.