Egyre nehezebb pusztán ránézésre megállapítani, hogy egy fénykép, videó vagy hangfelvétel valódi-e, esetleg mesterséges intelligencia segítségével hozták létre vagy módosították. Az Európai Unió ezért 2026. augusztus 2-től új átláthatósági követelményeket alkalmaz, amelyek célja, hogy a felhasználó egyértelműen felismerhesse az MI-rendszereket és a mesterségesen előállított tartalmakat.
A változás azonban nem jelenti azt, hogy mostantól minden magánembert megbírságolhatnak, aki készít egy vicces képet a telefonján, vagy a ChatGPT segítségével megfogalmaz egy üzenetet. A szabályozás elsősorban az MI-rendszerek szolgáltatóit, a vállalkozásokat, az intézményeket, valamint a technológiát szakmai vagy üzleti célból használó szereplőket érinti.
A chatbotnak el kell árulnia, hogy nem ember
Az egyik legfontosabb változás, hogy az emberekkel közvetlenül kommunikáló MI-rendszereknek világossá kell tenniük, hogy a felhasználó nem valódi személlyel beszélget. Ez vonatkozhat például egy webáruház ügyfélszolgálati chatbotjára, egy bank automatizált segítőjére vagy egy mesterséges intelligenciával működő telefonos ügyintézőre.
Nincs szükség külön figyelmeztetésre akkor, ha a körülményekből egy átlagos, megfelelően tájékozott felhasználó számára egyértelmű, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál. A cégek számára azonban biztonságosabb megoldás lehet, ha ezt már a beszélgetés elején röviden és jól láthatóan közlik.
Az új követelmény célja, hogy az ember tudja, milyen rendszerrel oszt meg információkat, és ennek megfelelően dönthessen arról, hogy folytatja-e a beszélgetést.
Felismerhetővé kell tenni az MI által létrehozott tartalmakat
A képet, hangot, videót vagy szöveget generáló rendszerek szolgáltatóinak gondoskodniuk kell arról, hogy az elkészült tartalom technikailag felismerhető legyen mesterségesen létrehozott vagy módosított anyagként.
Ez történhet digitális vízjellel, metaadatokkal vagy más, géppel olvasható jelölési megoldással. A cél az, hogy a platformok, ellenőrző rendszerek és hitelesítési eszközök később is meg tudják állapítani a tartalom eredetét.
Nem feltétlenül tartozik ide minden apró képszerkesztés. Ha az MI csak hagyományos szerkesztési segítséget nyújt, például zajt csökkent, fényerőt javít vagy olyan módosítást végez, amely nem változtatja meg érdemben az eredeti tartalom jelentését, a szigorúbb jelölési követelmény nem minden esetben alkalmazandó.
A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba került rendszerek szolgáltatói bizonyos technikai jelölési követelmények teljesítésére december 2-ig kaptak átmeneti időt. Ez azonban nem általános haladék minden átláthatósági kötelezettségre.
A deepfake tartalmakat egyértelműen jelölni kell
Különösen szigorúan kezeli az uniós rendelet a deepfake tartalmakat. Ide azok a mesterségesen előállított vagy módosított képek, videók és hanganyagok tartoznak, amelyek létező személyekhez, tárgyakhoz, helyekhez vagy eseményekhez hasonlítanak, és könnyen valódi felvételként értelmezhetők.
Egy vállalkozás például nem használhat jelölés nélkül olyan reklámvideót, amelyen egy ismert személy látszólag kimond vagy ajánl valamit, amit valójában soha nem tett meg. Ugyanez vonatkozhat egy meghamisított politikusi beszédre, egy mesterségesen létrehozott hírfelvételre vagy egy valós személy hangját utánzó reklámra.
A jelölésnek egyértelműnek, jól érzékelhetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie. Nem elegendő elrejteni egy hosszú felhasználási feltételben vagy olyan helyen, amelyet a közönség várhatóan nem vesz észre.
Az MI által írt közérdekű szövegeknél is változik a helyzet
A szabályozás nem írja elő automatikusan minden mesterséges intelligenciával készült szöveg megjelölését. Kiemelten kezeli viszont azokat az anyagokat, amelyeket közérdekű ügyekről szóló tájékoztatás céljából tesznek közzé.
Egy teljesen automatizált rendszer által készített közéleti, gazdasági, egészségügyi vagy társadalmi témájú cikk esetében fel kell tüntetni, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre vagy módosította.
Fontos kivételt jelent az emberi szerkesztői ellenőrzés. Amennyiben a szöveget egy szerkesztő ténylegesen átnézte, ellenőrizte és jóváhagyta, valamint egy természetes vagy jogi személy vállalja érte a szerkesztői felelősséget, nem feltétlenül szükséges külön MI-jelölést elhelyezni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MI használata önmagában nem tiltott a szerkesztőségekben. A hangsúly azon van, hogy egy felelős ember ellenőrizze az állításokat, javítsa a hibákat, és vállalja a közzétett tartalomért járó felelősséget.
A művészeti és szatirikus tartalmak sem maradnak ki teljesen
A szabályozás kivételt biztosít a nyilvánvalóan művészeti, kreatív, szatirikus és fikciós alkotások számára. Egy MI segítségével készített film, animáció, paródia vagy digitális műalkotás esetében nem kell olyan feltűnő figyelmeztetést használni, amely tönkretenné a mű élvezetét.
A mesterségesen létrehozott vagy módosított tartalom tényét azonban megfelelő módon ezeknél is közölni kell. A készítők tehát használhatnak visszafogottabb megoldást, például a stáblistában, a leírásban vagy a kapcsolódó információs felületen elhelyezett tájékoztatást.
Egy magánfelhasználót is megbírságolhatnak?
A mesterséges intelligencia puszta használata miatt nem jár automatikusan bírság. A rendelet a kizárólag személyes, nem szakmai tevékenység keretében eljáró természetes személyeket főszabály szerint nem kezeli az MI-rendszer professzionális alkalmazójaként.
Ha tehát valaki otthon készít egy mesterséges képet, családi csoportban megoszt egy vicces videót, vagy segítséget kér egy chatbotból egy személyes levél megfogalmazásához, ettől még nem kerül automatikusan az uniós MI-rendelet átláthatósági kötelezettségeinek hatálya alá.
Más lehet a helyzet, ha az illető üzleti, szakmai vagy bevételszerző tevékenységet végez. Egy vállalkozó, reklámügynökség, professzionális tartalomkészítő vagy üzleti célú közösségimédia-oldal már nem feltétlenül hivatkozhat magánhasználatra.
Az MI-rendelettől függetlenül továbbra is alkalmazandók lehetnek más szabályok, például a személyiségi jogok, a szerzői jog, az adatvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a rágalmazásra vonatkozó jogszabályok. Egy megtévesztő vagy más személy jogait sértő deepfake tehát akkor is következményekkel járhat, ha az adott esetben nem az MI-rendelet alapján indul eljárás.
Akár 15 millió eurós bírság is kiszabható
Az átláthatósági kötelezettségek megsértéséért kiszabható bírság felső határa 15 millió euró, vállalkozások esetében pedig az előző pénzügyi év teljes világpiaci árbevételének akár 3 százaléka is lehet. A két összeg közül főszabály szerint a magasabb alkalmazható.
A kis- és középvállalkozásoknál, beleértve az induló vállalkozásokat is, kedvezőbb számítási mód érvényesülhet: náluk az összegszerű és a százalékos maximum közül az alacsonyabb lehet az irányadó.
A maximális bírság természetesen nem azt jelenti, hogy minden rosszul elhelyezett címke után több millió eurót kell fizetni. A hatóságoknak figyelembe kell venniük többek között a jogsértés súlyosságát, időtartamát, következményeit, az érintettek számát, az együttműködést és azt is, hogy szándékos vagy gondatlan mulasztás történt-e.
A tiltott MI-gyakorlatok, például bizonyos manipulatív, kizsákmányoló vagy társadalmi pontozásra épülő rendszerek használata ennél is súlyosabb kategóriába tartozik. Ezeknél a bírság elérheti a 35 millió eurót vagy a világpiaci éves árbevétel 7 százalékát.
Mit kell tenniük a vállalkozásoknak?
A cégeknek először fel kell mérniük, hogy hol és milyen célból használnak mesterséges intelligenciát. Nemcsak a látványos képgenerátorokra érdemes gondolni, hanem az ügyfélszolgálati chatbotokra, automatizált telefonközpontokra, marketingeszközökre, videókészítő alkalmazásokra és szöveggeneráló rendszerekre is.
A vállalkozások számára különösen fontos:
- egyértelművé tenni, amikor a felhasználó MI-rendszerrel kommunikál;
- megfelelően megjelölni a deepfake képeket, hangokat és videókat;
- ellenőrizni, hogy a használt generatív eszköz támogatja-e a technikai eredetjelölést;
- dokumentálni az MI használatát és az emberi ellenőrzés folyamatát;
- kijelölni, ki vállalja a szerkesztői vagy szakmai felelősséget;
- átvizsgálni a korábban közzétett, jelenleg is használt automatizált tartalmakat.
A közösségi platformok saját jelölési rendszere továbbra is fontos, de önmagában nem minden esetben mentesíti a tartalom közzétevőjét. A vállalkozásnak meg kell győződnie arról, hogy a tájékoztatás valóban egyértelmű és a közönség számára érzékelhető.
Nem az MI használatát akarják megtiltani
Az új szabályozás célja nem az, hogy eltüntesse a mesterséges intelligenciát a vállalkozások, a média vagy a kreatív alkotók eszköztárából. Az Európai Unió elsősorban azt szeretné elérni, hogy a technológia használata ne maradjon rejtve olyan helyzetekben, ahol az megtévesztheti az embereket.
A változás legfontosabb üzenete egyszerű: MI-t használni továbbra is lehet, de bizonyos esetekben ezt egyértelműen közölni kell. A magánfelhasználóknak általában nincs okuk pánikra, a cégeknek és a professzionális tartalomkészítőknek azonban ideje átnézniük, hogyan jelölik az automatizált rendszereiket és a mesterségesen előállított anyagaikat.
A cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.