Négy évvel a Galaxy S22 bemutatása után ismét előkerült a Samsung egyik legkellemetlenebb mobilos botránya. A dél-koreai versenyhatóság szerint a vállalat megtévesztően reklámozhatta csúcstelefonjait, mert miközben a maximális CPU- és GPU-teljesítményt hangsúlyozta, nem tájékoztatta megfelelően a vásárlókat arról, hogy a Game Optimizing Service bizonyos terheléseknél jelentősen visszafoghatja a hardvert. A Samsungra 32,18–64,36 milliárd won, vagyis nagyjából 24–48 millió dolláros bírság várhat, a végleges döntést azonban csak október 14-én hozzák meg.
Az ügy 2022 elejére vezethető vissza, amikor piacra került a Galaxy S22, S22+ és S22 Ultra. A telefonok megjelenése után a felhasználók hamar felfedezték, hogy bizonyos játékoknál a készülék nem engedi tartósan maximális teljesítményen működni a processzort és a grafikus egységet. A háttérben a Samsung Game Optimizing Service, röviden GOS nevű rendszerszolgáltatása állt.
Önmagában az, hogy egy telefon melegedéskor csökkenti a teljesítményét, egyáltalán nem rendkívüli. Gyakorlatilag minden modern okostelefon használ valamilyen hő- és energiagazdálkodási rendszert, különben hosszabb játék vagy komolyabb számítási terhelés közben a rendszerchip rövid idő alatt túlmelegedne. A probléma nem elsősorban az volt, hogy a Samsung szabályozta a teljesítményt, hanem az, hogy milyen mértékben tette ezt, mennyire volt kötelező a GOS használata, és mennyit tudott erről a vásárló a telefon megvásárlásakor.
A csúcsteljesítmény kevesebb mint fele is maradhatott
A dél-koreai Fair Trade Commission vizsgálata szerint nagy terhelésnél a Galaxy S22 processzorának és grafikus egységének használható teljesítménye bizonyos esetekben a maximális érték felére vagy akár az alá is csökkenhetett. Ez elsősorban hosszabb játékmenetek során vált látványossá, amikor a rendszer már nem rövid ideig tartó benchmarkterheléssel, hanem folyamatos hőtermeléssel találkozott.
A Samsung álláspontja szerint a GOS célja mindvégig a készülék túlmelegedésének megakadályozása, az energiafogyasztás kordában tartása és a stabil játékmenet biztosítása volt. A vállalat arra is hivatkozott, hogy hasonló hőmenedzsmentet az egész iparág használ, és a drasztikusabb teljesítménycsökkenés csak néhány különösen megterhelő címnél – például a Genshin Impacthez hasonló játékoknál – jelentkezett.
A dél-koreai hatóság azonban ezt az érvelést nem fogadta el teljes egészében. A vizsgálók szerint a GOS nem egyszerűen a processzor természetes termikus szabályozását jelentette, hanem egy előre meghatározott, kötelező szoftveres teljesítménykorlátozást. A hatóság álláspontja szerint ezért a Samsungnak a telefonok teljesítményét hangsúlyozó reklámokban egyértelműbben kellett volna tájékoztatnia a vásárlókat arról, hogy bizonyos alkalmazási helyzetekben a hardver nem képes tartósan az ott sugallt csúcsteljesítményt nyújtani.
Ez különösen érzékeny kérdés volt a Galaxy S22 generációnál, hiszen a Samsung akkoriban komoly hangsúlyt helyezett az új processzorok teljesítményére. Európában – így Magyarországon is – az Exynos 2200 dolgozott a telefonokban, AMD RDNA 2 architektúrára épülő Xclipse 920 grafikus egységgel. Más piacokon Snapdragon 8 Gen 1-es változat került forgalomba, a GOS azonban nem kizárólag az Exynos-modellek sajátossága volt: magának a Samsung szoftveres teljesítményszabályozásának működése vált a vita központi kérdésévé.
A botrányt tovább erősítette, hogy 2022-ben olyan vizsgálatok is megjelentek, amelyek szerint a GOS rengeteg alkalmazást és játékot képes volt felismerni, miközben egyes benchmarkprogramok eltérően viselkedtek. Ez azért volt különösen kellemetlen, mert ha egy telefon benchmarkban maximális teljesítményt mutat, valódi játék közben viszont ennél lényegesen alacsonyabbat, a vásárló joggal érezheti úgy, hogy a teszteredmények nem feltétlenül tükrözik a valós használatot.
A Samsung már 2022-ben engedett
A felháborodás akkora lett, hogy a Samsung rövid időn belül szoftverfrissítéssel módosította a GOS működését. A frissítés után a rendszer a játék indulásakor már nem korlátozta automatikusan a CPU és GPU teljesítményét ugyanúgy, mint korábban, miközben a hőmérséklethez kötött biztonsági szabályozás természetesen megmaradt.
Megjelent a Game Booster Labs menüben az Alternate game performance management, vagyis alternatív játékteljesítmény-kezelési mód is. Ezzel a felhasználó nagyobb szabadságot kapott abban, hogy inkább a teljesítményt vagy az alacsonyabb hőtermelést részesíti előnyben. A Samsung emellett lehetővé tette olyan külső alkalmazások használatát is, amelyek megkerülhették a GOS korábbi korlátozásait.
Vagyis technikai értelemben a négy évvel ezelőtti probléma jelentős részét már régen korrigálták. A mostani eljárás azonban nem arról szól, hogyan működik a Galaxy S22 2026-ban, hanem arról, hogyan reklámozta a Samsung a készülék képességeit annak 2022-es piacra kerülésekor.
Ez fontos különbség.
A hatóság nem azt állítja, hogy minden teljesítménykorlátozás jogellenes lenne. Egy telefon gyártójának nyilvánvalóan joga – és bizonyos értelemben kötelessége – megakadályozni, hogy a készülék veszélyesen felmelegedjen. A kérdés az, hogy ha a korlátozás a valós használat során jelentősen megváltoztatja a termék egyik legfontosabb értékesítési tulajdonságát, akkor erről mennyire kell előre tájékoztatni a vásárlót.
A dél-koreai FTC most úgy látja, hogy a Samsung ezen a ponton túl messze ment, és a Galaxy S22 marketingje megtévesztő lehetett.
A hatóság az esetet súlyos jogsértésként értékelte, és nemcsak pénzbírságot mérlegel. Olyan korrekciós intézkedést is javasol, amely a jövőben megakadályozná, hogy a Samsung hasonló helyzetben elhallgassa vagy jelentéktelennek tüntesse fel a maximális teljesítmény tartós korlátozását.
Ez hosszabb távon sokkal érdekesebb lehet, mint maga a bírság.
Egy Samsung méretű vállalat számára a 24–48 millió dolláros összeg kellemetlen, de aligha rengeti meg a pénzügyi eredményeket. Ha viszont a döntés precedenst teremt arra, hogy egy okostelefon-gyártónak részletesebben kell kommunikálnia a csúcsteljesítmény fenntarthatóságát, annak az egész iparágra lehet hatása.
A mobilgyártók ugyanis rendszeresen kommunikálnak maximális órajeleket, benchmarkpontszámokat és több tíz százalékos generációs teljesítménynövekedést. Ezeket az adatokat azonban gyakran csak rövid ideig képes hozni a készülék. Néhány perc folyamatos terhelés után a hőtermelés miatt gyakorlatilag minden telefon lassítani kezd.
Nem mindegy azonban, hogy természetes termikus szabályozásról beszélünk, vagy egy szoftver már előre felismeri az alkalmazást és célzottan más teljesítményprofilt rendel hozzá. A koreai ügy lényegében ennek a határát próbálja meghúzni.
A Galaxy S22 tulajdonosai már pert is indítottak
A GOS-botrány nem most jutott először jogi szakaszba. Dél-Koreában mintegy 1800 Galaxy-felhasználó indított kártérítési pert a Samsung ellen még 2022-ben, azt állítva, hogy a készülék teljesítményének korlátozásáról nem kaptak megfelelő tájékoztatást. A felperesek személyenként 300 000 won kártérítést követeltek.
Az elsőfokú bíróság érdekes módon részben igazat adott nekik: elismerte, hogy a Samsung reklámja alkalmas lehetett a fogyasztók megtévesztésére. Közvetlen, pénzben mérhető kárt azonban nem látott bizonyítottnak, ezért a kártérítési igényt elutasította.
Az ügy végül idén márciusban, négy év után zárult le a szöuli felsőbíróságon kötelező közvetítéssel. A felek elfogadták a döntést, a dél-koreai sajtó szerint a Samsung összesen körülbelül 100 millió wont fizetett a pert indító fogyasztóknak.
A mostani FTC-eljárás ettől különálló hatósági ügy. A versenyhatóság döntése tehát nem ugyanaz, mint a fogyasztók által indított kártérítési per eredménye.
A végleges döntést 2026. október 14-én tartandó plenáris ülésen hozhatják meg. A jelenlegi javaslat szerint a bírság 32,18 és 64,36 milliárd dél-koreai won között lehet. A Samsung ezt követően természetesen jogi úton is megtámadhatja a döntést, vagyis az ügy még október után sem feltétlenül ér azonnal véget.
És mit jelent mindez egy magyar Galaxy S22 tulajdonosnak?
Közvetlenül egyelőre semmit.
A vizsgálatot a dél-koreai hatóság folytatja, és az esetleges bírság is a koreai piacra vonatkozó fogyasztóvédelmi és reklámszabályok alapján születik. A dél-koreai perben részt vevő felhasználóknak járó kompenzáció sem jelenti azt, hogy egy magyar vagy más európai Galaxy S22-tulajdonos automatikusan kártérítésre lenne jogosult.
Technikai szempontból ugyanakkor az ügy számunkra sem teljesen távoli. Az Európában forgalmazott Galaxy S22 sorozat is használta a GOS-t, és az Exynos 2200 különösen sok kritikát kapott a hőtermelése és tartós teljesítménye miatt. A 2022-ben kiadott módosítások és a későbbi rendszerfrissítések természetesen ezekre a készülékekre is eljutottak.
Ha tehát valaki ma is Galaxy S22-t használ, nem arról van szó, hogy a telefonja jelenleg egy négy éve változatlan, titkos teljesítménykorlátozással működik. A GOS kezelését a Samsung már a botrány után módosította, a készülékek pedig azóta számos szoftverfrissítést kaptak.
A történet sokkal inkább arról szól, hogy egy gyártó hol húzhatja meg a határt a műszaki védelem és a reklámozott teljesítmény között.
Egy okostelefon számára szükséges a hővédelem. Egy 4 GHz körüli modern mobilprocesszor nem működhet korlátlan ideig maximális fogyasztással egy néhány milliméter vastag, aktív hűtés nélküli készülékházban. A tartós csúcsteljesítmény tehát eleve nehezen értelmezhető fogalom.
De ha egy gyártó éppen ezzel a csúcsteljesítménnyel adja el a készüléket, miközben a háttérben futó szoftver egy adott alkalmazás felismerése után annak jelentős részét elveszi, arról a vásárlónak valószínűleg joga van tudni.
És végső soron erről szól a négy éve húzódó Galaxy S22-botrány is.
Nem az a kérdés, hogy szabad-e lassítania a Samsungnak egy túlmelegedő telefont. Természetesen igen.
Hanem az, hogy ha a telefon bizonyos helyzetekben csak a reklámozott teljesítmény töredékét képes tartósan leadni, ezt el lehet-e hallgatni attól, aki éppen ezért a teljesítményért fizetett prémium árat.
Dél-Koreában most úgy tűnik, a versenyhatóság válasza erre egyértelműen: nem.