A HONOR Robot Phone első látásra olyan készülék, amelyről könnyű azt gondolni, hogy inkább látványos technológiai demonstráció, mint valódi, használható okostelefon. A hátlapból motorosan kiemelkedő, több tengelyen mozgó 200 megapixeles kamera valóban nem mindennapi konstrukció, ezért különösen érdekes kérdés, hogyan viseli azt a fajta kínzást, amely egy hagyományos telefon számára is komoly próbatétel. A JerryRigEverything most pontosan ennek járt utána: megkarcolta, felhevítette, meghajlította, homokkal támadta meg, majd teljesen szét is szerelte a Robot Phone-t. Az eredmény egyszerre megnyugtató és figyelmeztető. Maga a telefon meglepően masszívnak bizonyult, a robotkar mérnöki megoldásai pedig kifejezetten lenyűgözők, de a mozgó kameramechanika legnagyobb ellensége pontosan az, amire számítani lehetett: a por és a finom homok.
A HONOR augusztusban tette valódi kereskedelmi termékké azt, ami korábban szinte hihetetlen koncepciónak tűnt. A Robot Phone hátlapjából egy motorosan mozgatott kamerakar hajtható ki, amely a főkamerát több irányban képes elfordítani, követheti a felhasználót, automatikusan komponálhat, illetve fizikai stabilizátorként is működik. A gyártó saját megfogalmazása szerint a Titanium Agile Gimbal egy négyszabadságfokú robotkar, amelyhez AI-alapú mozgásvezérlés, YOYO Robot Mode és az ARRI képi világából átvett technológiák társulnak. A készülék jelenleg Kínában kapható, 9999 jüanos indulóárral, vagyis nagyjából egy mai prémium csúcstelefon árszintjén.
A telefon maga sokkal strapabíróbb, mint amilyennek a robotkar alapján gondolnánk
A Robot Phone egyik legnagyobb kérdése az volt, vajon a sok mozgó alkatrész nem teszi-e túlságosan sérülékennyé a konstrukciót. A teszt első része alapján erre meglepően pozitív a válasz. A kijelzőt védő Nano Crystal Shield üveg a szokásos módon viselkedett: a Mohs-skálán 6-os keménységnél már megjelentek a finomabb karcok, 7-es szinten pedig mélyebb sérülések keletkeztek. Ez lényegében ugyanaz a tartomány, amelyet a legtöbb mai prémium okostelefonnál látunk, vagyis a különleges mechanika miatt ezen a téren nem kellett kompromisszumot kötni. A robotkamera optikája és a kijelző alá rejtett 50 megapixeles előlapi kamera is üveg mögött kapott védelmet.
A kijelző a hőtesztet is meglepően jól bírta. A JerryRigEverything nagy intenzitású lánggal körülbelül 26 másodpercig terhelte a panelt, de maradandó pixelkárosodás nem jelentkezett. A hajlítási próbánál pedig talán még fontosabb eredmény született: az egész készülékház ellenállt az előre és hátrafelé történő erős hajlításnak, nem tört el, nem nyílt szét, és a szerkezeti integritása sem omlott össze. Egy olyan telefonnál, amelynek hátlapjába egy komplett motoros robotmechanikát kellett beépíteni, ez önmagában komoly mérnöki teljesítmény.
A robotkar ráadásul fizikailag is erősebb annál, mint amit egy ilyen apró szerkezettől várnánk. A kameraegység képes megemelni a teljes telefont, miközben a rendszer akadályérzékelést is használ: ha a kar mozgását valami blokkolja, a motorok nem próbálják korlátlan erővel áttolni magukat az akadályon, hanem leállnak. Ez jó jel, mert egy ilyen mechanika hosszú távú túlélésének alapfeltétele, hogy ne törje szét saját magát attól, hogy valaki véletlenül ráfog a kamerára.
Van azonban egy kevésbé kellemes mellékhatás. Ha a gimbal motorjai tartósan akadályozva vannak, a rendszer jelentős hőt termelhet. A teszt során a kameraegység hőmérséklete körülbelül 50 Celsius-fokig emelkedett. Normál használatnál ez valószínűleg nem jelent mindennapos problémát, hiszen a mechanika érzékeli az akadályt és megszakítja a mozgást, de jól mutatja, milyen szűk termikus keretek között kell működnie a rendszernek. A kihajtott kamerafejben ugyanis nincs olyan komoly hőelvezetés, mint magában a telefonban.
A homok azonnal megmutatta a Robot Phone legnagyobb gyengeségét
A konstrukció legnagyobb kompromisszuma nem a hajlíthatóság vagy a motorok ereje, hanem a környezeti védelem. A Robot Phone ugyanis csak IP54-es védettséget kínál, és ez is alapvetően akkor értelmezhető, amikor a robotkar visszahúzott állapotban van. Ez jóval gyengébb annál az IP68-as szintnél, amelyet egy mai prémium csúcstelefonnál szinte természetesnek veszünk.
Ennek oka tulajdonképpen magából a készülék lényegéből következik. Amikor a kamera kiemelkedik a hátlapból, egy mozgó csuklórendszer, motorok és kábelek válnak szabaddá. Ezek mellett fizikailag olyan résekre van szükség, amelyeken keresztül a mechanika mozoghat, és ahol mozgó alkatrész van, ott sokkal nehezebb teljes por- és vízzárást létrehozni.
A JerryRigEverything homoktesztje pontosan ezt mutatta meg. A finom szemcsék bekerültek a mozgó csuklókhoz, amitől a robotkar először nehezebben mozgott, majd már nem tudott megfelelően visszahúzódni a telefonba. A mechanizmus tisztítása sem oldotta meg azonnal a problémát, és még sűrített levegővel sem lehetett egyszerűen kifújni az összes szennyeződést. A telefon maga továbbra is működött, de éppen az a funkció vált bizonytalanná, amely az egész készüléket különlegessé teszi.
Ez a teszt természetesen jóval agresszívebb annál, amit egy átlagos felhasználó valószínűleg napi szinten művel a telefonjával, mégis nagyon jól illusztrál egy valódi használati kockázatot. A Robot Phone kamerájának egyik legkézenfekvőbb felhasználási területe éppen az utazás, vlogolás, kültéri videózás vagy sportesemények rögzítése. Vagyis pont olyan helyzetek, ahol porral, homokkal vagy nedvességgel is találkozhat.
Egy tengerpart tehát valószínűleg az egyik legrosszabb környezet, ahová ezt a telefont vihetjük.
Nem azért, mert maga a ház feltétlenül tönkremegy, hanem mert néhány apró homokszem éppen a legdrágább és legkülönlegesebb mechanizmust képes használhatatlanná tenni.
A szétszerelésnél derült ki igazán, milyen komoly mérnöki munka van benne
A tartóssági tesztnél talán még érdekesebb volt a telefon teljes szétszerelése. Kívülről könnyű azt gondolni, hogy a Robot Phone egyszerűen egy normál csúcstelefon, amelyre ráépítettek egy apró gimbalt. Belülről viszont láthatóvá válik, hogy a teljes készüléket a mozgó kamerarendszer köré kellett megtervezni.
A hátlap műanyagból készül, miközben a telefon szerkezeti elemei és maga a gimbalkar titánt használnak. A kijelző mögött nagy méretű párakamrás hűtés található, amely a processzor és a fő elektronika hőjét vezeti el. A 7060 mAh-s szilícium-szén akkumulátor viszonylag könnyen hozzáférhető, bár ragasztással rögzítették. A javíthatóság szempontjából ez nem ideális, ugyanakkor legalább nem kell a kijelzőt leszerelni csak azért, hogy az akkumulátorhoz hozzá lehessen férni.
A robotkar belseje még érdekesebb. Egy hagyományos szalagkábel egy ilyen folyamatosan mozgó szerkezetben idővel könnyen elfáradhatna, ezért a HONOR fonott, hajlékony vezetékkötegeket használ, amelyek együtt tudnak mozogni a karral. Ez nem látványos funkció, és egy specifikációs táblázatban soha nem fog szerepelni, a hosszú távú megbízhatóság szempontjából viszont kulcsfontosságú lehet.
A motorok és aktuátorok miniatürizálása szintén lenyűgöző. A szétszerelés során láthatóvá váltak azok az apró egységek, amelyek a kamerafejet mozgatják, miközben a teljes konstrukciónak el kell férnie egy normál okostelefon vastagságához közeli házban. A teszt beszámolói szerint az egyes aktuátorok mindössze 2,6 grammosak, a mechanikai alkatrészek gyártási toleranciája pedig akár 0,005 milliméteres pontosságot is igényel.
Ez az a pont, ahol a Robot Phone-t már nehéz egyszerű marketingmutatványnak nevezni.
A koncepció lehet furcsa, a használhatóságáról lehet vitatkozni, de a belső konstrukció valódi mérnöki munka eredménye.
A robotkamera nem játék – de az első generáció minden kompromisszuma látszik rajta
A HONOR Robot Phone 200 megapixeles főkamerája egy 1/1,28 hüvelykes szenzort és f/1,6-os optikát használ, a kamera pedig nem egyszerűen stabilizálható, hanem fizikailag képes elfordulni, követni egy személyt vagy tárgyat és olyan szögekből felvenni, amelyekhez hagyományos telefonnál külön állványra vagy gimbalra lenne szükség. Az AI Live-Tracking támogatott alkalmazásokban automatikusan a témán tarthatja a kamerát, a YOYO Robot Mode pedig gesztusokra és egyéb környezeti ingerekre is reagálhat.
Ez azért érdekes, mert a legtöbb telefonos kamerafejlesztés ma már szoftveres. Nagyobb szenzor, jobb HDR, AI-feldolgozás, több megapixel vagy még nagyobb zoom. A Robot Phone ezzel szemben fizikailag változtatja meg, mit tud csinálni egy telefon kamerája.
Le lehet tenni egy asztalra, és a kamera követhet bennünket videóhívás vagy felvétel közben. Nem kell külön telefontartóval pontosan beállítani a látószöget. A gimbal mechanikusan stabilizál, és a kamerát olyan irányba is elfordíthatja, amerre maga a telefon nem néz.
Ez egy olyan fejlesztési irány, amely valóban új lehetőségeket teremt.
A tartóssági teszt azonban megmutatja, milyen ára van ennek. Egy hagyományos telefon azért tud IP68-as lenni, mert a lehető legkevesebb mozgó alkatrészt tartalmazza. A Robot Phone ezzel szemben szó szerint kinyitja saját házát minden alkalommal, amikor aktiváljuk a robotkamerát.
A két cél részben ellentétes.
Minél szabadabban mozog a mechanika, annál nehezebb hermetikusan lezárni.
A hajlítás nem törte el – de a strandot jobb elkerülni
A JerryRigEverything tesztjének végén a Robot Phone továbbra is működött. A ház nem tört ketté, a kijelző túlélte a terhelést, a robotmechanika belső vezetékei sem szakadtak el, és még a teljes szétszerelés után is világossá vált, hogy a HONOR nem egyszerűen egy prototípust tett kereskedelmi forgalomba.
Ez egy valódi, véglegesre tervezett termék.
A homokteszt után azonban a robotkar mozgása már nem volt olyan megbízható, mint előtte, ami a konstrukció legnagyobb hosszú távú kérdését is felveti. Mi történik egy, két vagy három év használat után, amikor nem laboratóriumi homokot öntünk bele egyszerre, hanem fokozatosan jut be por, ruhaszösz és más apró szennyeződés a mechanikába?
Erre egyetlen tartóssági videó természetesen nem tud választ adni.
Az viszont már most látszik, hogy a Robot Phone tulajdonosának másképpen kell majd bánnia a készülékével, mint egy hagyományos IP68-as csúcsmobillal. A strand, a homokos környezet, az építkezés vagy akár egy nagyon poros túra nem feltétlenül ideális hely arra, hogy folyamatosan ki-be nyitogassuk a gimbalt.
Ez furcsa kompromisszum egy olyan készüléknél, amelynek egyik fő értelme éppen az, hogy bárhová magunkkal vihessünk egy beépített kamerastabilizátort.
Mégis nehéz nem elismerni, amit a HONOR létrehozott. A Robot Phone nem csupán CGI-videó vagy kiállítási prototípus maradt, hanem olyan telefon lett belőle, amely túlélte az egyik legismertebb mobilos tartóssági teszt hajlítási próbáját, miközben a belsejében egy hihetetlenül összetett, miniatürizált robotmechanika dolgozik.
Az első generáció gyenge pontja most már egyértelmű.
Nem a váz.
Nem a kijelző.
Nem is maga a robotkar ereje.
Hanem az a néhány apró rés, amelyen keresztül a való világ be tud jutni a gépezetbe.
Ha a HONOR a következő generációnál ezt is meg tudja oldani, a Robot Phone többé már nem egyszerű technológiai különlegesség lesz. Akkor akár egy teljesen új okostelefon-kategória első valóban kiforrott képviselőjévé is válhat.