Átálltam a sötét oldalra – Avagy egy kezdő és az Ubuntu 1.rész

A Virtuális Windows 8 telepítési kálváriám után rájöttem, hogy a kapcsolatunk nem túl baráti. Windows 7 alatt a virtualizált W8 nem volt valami gyors, és segítőkész. Majdnem szakítás lett a vége, de hála égnek eszembe jutott, hogy a VMWare alap OS választása a Linux volt. Innen jött az ölet, hogy mi lenne, ha…

1. A választás
Ha már Linux, és ha már kezdő vagyok, gondoltam legyen Ubuntu. Lehetett volna persze más is, vagy akár BSD is, de gondoltam, hogy -mint legtámogatottabb és legtöbb helyen használt desktop linux disztró- maradok első körben az Ubuntu mellett. Ismerkedésnek jó lesz, hiszen reméltem, hogy nem lesznek vele kezdőként konfigurálási gondjaim.

2. Telepítés

USB HDD/Pendrive
Természetesen először egy külső USB HDD-re tettem fel az image-t az Universal USB Installer segítségével. A Diskpart integrált Windows 7 alkalmazást használom mindig windows alatt HDD-k és pendrive-ok bütykölésére. Ezzel készítettem egy 5 GB méretű elsődleges partíciót a HDD-re, és utána azt választottam ki az USB Installer-ben, mint cél partíció.
A diskpart-al lehet persze méretezni partíciókat, de óvatosan a HDD-n tárolt adatokkal. Én amikor először készítettem a partíciót, akkor mindent töröltem a HDD-ről, és úgy láttam neki a dolgoknak. Azóta csak az adott partíciót gyorsformázom, ha új install anyagot akarok rá felrakni. [USB HDD partíció készítés parancsai Diskpart segítségével] Persze ezek a parancsok működnek USB pendrive esetében is.

ISO Image
Először letöltöttem a legfrissebb ISO képfájlt az Ubuntu oldaláról. Mindig két verzió tölthető. Az első az LTS, Long-term Support, azaz a hosszú távon támogatott verzió. Ez kimondottan garantált támogatással jár legalább 2 évig. Főleg cégeknek ajánlott. Az otthoni felhasználóknak pedig a legújabb verzió kell, hiszen abba vannak integrálva a legújabb megoldások, alkalmazások, stb. Jelenleg ez a 13.10 Saucy Salamander, vagy csak Saucy. Ki kell választani, hogy 32, vagy 64 bites gépünk van, és mehet is. Itt is tudni kell, hogy igaz kevésbé jellemző, de pár alkalmazás csak 32bit-es verzióval rendelkezik. Igaz, profibbak azt is tudják telepíteni, én persze pont most ezzel szívok.

UUI [Universal USB Installer]
Egyszerű, mint a faék, nem akarok róla túl sokat beszélni, inkább beszéljen róla a fenti link.

Köztes állapot
Na itt jött el az ideje, hogy bootoljak az USB eszközről. Legtöbb alaplapon, mint az enyémen is a boot során, a memória ellenőrzés alatt az F12 gombot nyomkodva lehet eljutni a bootsorrend választó menübe. Én ott az USB-HDD-t választottam. Sikeresen be is bootoltam, és az Ubuntu Live el is indult. A bal oldalon lehet nyelvet választani. Egész jó a magyarítás. Jobb oldalt pedig megjelenik a Nagy Választó! Én persze először a Try Ubuntu opciót választottam. Érdemes mindenkinek, mert hamar kiderülhet mondjuk egy GPU inkompatibilitás, vagy valami hasonló. Viszont láttam, hogy az Ubuntu mindent felismert, még a Windows 7-8 által lesajnált USB-s bluetooth-omat is. Öröm és bódottá, nyomkodtam kicsit, hogy megy e a net, lehet e böngészni, meg zenét hallgatni, stb. Egy óra múlva úgy éreztem, hogy nekem ez jó lesz, és már ment is fel a gépemre.

Település [Angolul, képernyőképekkel]
Az install Ubuntu gombot megnyomva elkezdődött a telepítés. Megmondta nekem nagy jól, hogy a gépemen megvan minden szükséges a telepítéshez, és ugyanitt kiválasztottam, hogy telepítés közben szedje le a legújabb frissítéseket, és az MP3 kodekeket is.
Ezután lehet választani wifi hálózatot, bár az én gépem ezt nem ajánlotta fel, mert kábellel lóg itthon a neten.
Majd jön, hogy hogyan szeretnénk telepíteni, ha más OS is van a gépen. Lehet Windows mellé telepíteni, vagy le is lehet vele cserélni a windowst. Én a harmadik opciót választottam, azaz valami mást szerettem volna.
Felugrott a partícionálási segéd. A Windows 7 rendszerpartícióját eldobtam, majd a helyére először csináltam egy 4GB-os Swap partíciót, melyet az üres hely végére csatoltam, majd a maradékot EXT4 típusúnak választottam, és a “/” azaz root, vagy gyökér alá kötöttem be. Ez utóbbi nagyon fontos, mert oda települ a linux, és az a partíció fog bootolni alapból.
Ezután kiválasztottam a magyar időzónát, majd a billentyűzetet. Ez utóbbi nekem először mindig az English (US), mert majd a terminál használatakor, illetve konfig fájlok írásakor nagyon logikus a kiosztása, illetve itthon angol billentyűzetem van.
A következő lépés az alap, root joggal rendelkező felhasználó létrehozása. Itt lehet kiválasztani, hogy magától, jelszó kérése nélkül jelentkezzen e be automatikusan a gép indulásakor. Én ezt nem preferálom. De jelszót mindenféleképpen írjunk, mert ez lesz az, amit telepítésekkor kérni fog a rendszer.
Az Ubuntu One bejelentkezés kihagyható. Ez az Ubuntu felhője. Lehet rendszer-backupra is használni.
…és elindul a település. Nincs más dolgunk, mint várni, majd a végén újraindítani a gépet, és már vár is minket a Unity.

A következő részben a kötelező beállításokról, a remote-ról, és az azokkal való szívásokról fogok írni. Addig is jó mulatást az Ubuntuhoz.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , ,