SleepTime – ébresztés alvás analízis segítségével

Ezt a cikket az http://androidprogik.hu oldalról küldeném nektek ahol további hasonló írásokat olvashattok.

Annak idején, 2011 tavaszán két ellenérvem volt az ellen, hogy eladjam hőn szeretett almás telefonomat. Androidra nem volt RealRacing (1-2), mely app igen kemény függőséget váltott ki belőlem. Ez utóbbi már elérhető androidra is, viszont a SleepCycle nevű alkalmazás a mái napig sem ütötte fel fejét a Google Play-ben. Hogy miért szerettem annyira a SleepCycle-t? Pofon egyszerű… rettenetesen nehezen kelek. Annak idején, mikor általános suliba jártam, édesanyám keltett minden reggel egy negyedórás masszírozással. Majd jött a középsuli, hajnali kelés, rendszeres késések. Az utolsó évben, mikor már „egyedül” éltem, nehogy az elalvásaimon múljon az érettségim, drága volt barátnőm felhívott minden reggel, és addig nem tette le, amíg szavamat nem adtam, h kikeltem az ágyból. Aztán jöttek az egyetemi évek, és végre egy kis ideig alhattam, ameddig akartam. Majdan aztán, mint minden rendes ember, a tanulmányok befejeztével én is dolgozni kezdtem. Igen ám, de mellettem ágyút is lehet robbantani… jött a kísérletezés, hogy milyen idegtépő csengőhangokból állítsak be 32541-et, hogy úgy ahogy időben kiessek az ágyból, és egy lazább rohanással beérjek dolgozni. Ekkor nem volt barátnő, aki ébresszen, viszont a sors összehozott virtuális ébresztőszerelmemmel a SleepCycle-el, aki oly’ selymesen keltett minden reggel, hogy öröm volt felkelni, mindemellett energiától duzzadtam egész nap, neki köszönhetően.

De mi az elv? Mint a SleepTime intrója is bemutatja, annak idején az embert a saját szervezete ébresztette fel, különböző tényezők hatására -pl. napsugár kellemes reggeli cirógatása, a madarak csivitelése, kardfogú tigrisek üvöltése, stb…-, méghozzá olyankor, amikor az ember aktuális alvási fázisa ideális volt az ébredéshez. Majd jött egy csúnya gonosz feltaláló, aki megalkotta az ébresztőórát, ami semmi tekintettel nincs az alvási fázisunkra. Mik a következmények? Ez a szörnyeteg képes akár a legmélyebb REM-ből is kirobbantani az embert, ennek hatására nem hogy nem pattanunk ki az ágyból, pont ellenkezőleg, épphogy csak kicsordogálunk, és egész nap a padlóról lehet felmosni. Ha reggel nem alszol el rögtön a buszon, ahogy felszálltál, csak nézz körül: tiszta Haláli hullák hajnala. Mindenki szürke, fáradt és morcos. És mivel a reggeljüket elrontotta ez a dög, egész nap ilyenek is maradnak, és 30 tonna kávéőrlemény vizes oldata is alig tudja kirugdalni őket ebből az állapotból. A SleepCycle és a SleepTime viszont tekintettel van alvási fázisunkra, és akkor kelt, amikor számunkra a legideálisabb az ébredés pillanata.

Kövezzetek meg, de még szemmel tartom az almás cuccokat, így értesültem múlt hét pénteken, hogy iOS-en elérhető egy bizonyos SleepTime nevezetű applikáció. Ránézésre látszott, hogy néhány módosítástól eltekintve tiszta SleepCycle. Azonnal rá is kerestem a Play-ben, hátha elérhető androidon is. És igen! Ott volt a Play-ben. Nagyon megörültem, ugyanis hiába vannak különböző úgynevezett alvás analizálók droidra, mindegyik bődületesen gagyi, és az Apollo 13 segítségével sem tudnák megkarcolni a SleepCycle színvolnalát. Értelmetlen alkalmazások. Viszont a SleepTime-ban megcsillant a fantázia. „Nosza!” –mondtam magamnak: „próbáljuk ki!”. És egy-két hiányosságtól eltekintve tényleg hozza, amit a SleepCycle-től annak idején megszoktam.

De nyissuk meg végre ezt a remek kis alkalmazást: rögtön egy analóg órával találkozunk, mely körül egy piros „set” feliratú gombot tekergetve tudjuk beállítani, legkésőbb mikor kell kelnünk. Máris szembeötlik egy hiba a SleepCycle-höz viszonyítva. Ébresztést bizony csak hajnali egytől 12:55-ig tudunk beállítani! És mi van a maradékkal? Mi van, ha én délután kettőkor, vagy éjfélkor szeretnék kelni? Akkor beza marad a hagyományos ébresztés, esetleg gyorsan kiszaladok a sarokra, és veszek százcsillióbiliómilló Forintért veszek egy zsírúj 5-ös szifont, majd rárakom egy cent híján egy dollárért a SleepCycle-t. Utóbbit kétlem.

De menjünk tovább. A SleepLab gombra bökve megtaláljuk alvási statisztikáinkat, akár grafikusan ábrázolva is, napra lebontva. Sőt, statisztikáinkat akár meg is oszthatjuk! Ezentúl fölöslegessé válik a „hogy aludtál?” kérdés. Hisz meg tudod nézni fészbúkon (igen, tavaly előtt naponta posztoltam fácséra a statisztikáimat, nyugodtan hívhattok megszállott fanatikusnak).

Ezután viszont már egy technikailag érdekesebb füllel találkozunk: Settings, azaz beállítások. Először is beállíthatjuk az ébresztő hangját, hogy mire szeretnénk ébredni. Van pár kellemes, én jelenleg a Morning Birds fantázianevű szösszenetre nyitom ki szemeim reggelente. Ezután jön a hangerő beállítása: LEGYEN MAXON! Nem lesz reggel túl hangos, ettől nem kell félni, de fel is fogunk rá ébredni. Ezután rezgés: legyen kipipálva, hadd rezegjen. Ettől sem kell félni, nem fogja ezerrel rezgetni a berendezést a telefon, mint egy öreg ezüst ká-nyolchatvanas sanyierikszon. Ezután jön a szundi-funkci, azaz SNOOZE. Érdemes bekapcsolni, és kipipálni az „auto” feliratú gombot, és nem fix szundi időt megadni, mert így okostelefonunk okosan tudja majd, hogy mennyit engedjen, ha szundira adnánk a fejünket. Wake up phase: azaz milyen időtartamon belül ébresszen. Legyen 30 perc. A legideálisabb. 10-15 perccel néha érdemesebb lenne többet beállítani, de újabb hiányossága az appnak, hogy a 30 perc a max. A SC-ben sokkal személyre szabhatóbb volt. Mínusz két pont, de még szeretjük a SleepTime-ot, mert piszok jól ébreszt (bár maga az ébresztés mechanizmusában is van pár hiányossága a SleepCycle-höz képest. Viszont aki még az életében nem ébred SleepCycle-re, el lesz ájulva, milyen király erre az app-ra ébredni. Legalább a SC-el ellentétben a ST legalább ingyenes). Lényeg a lényeg, 30 percnél soha ne adjunk meg kevesebbet Wake up phase-nek.

Nos, mehetünk is aludni… persze egyelőre csak elméletben. Szépen vegyük sorra, mik a teendőink, ha másnap kellemesen akarunk kelni, és utána egész nap képben akarunk maradni stimulációs szerek nélkül. Először is jól tesszük, ha lefekvés előtt gyorsan összekaparunk egy akkora vagyont, amiből majd a dédunokáik is nagylábon élhetnek, valamint beújítunk együttalvás céljára egy dögös tűzpiros Ferrarit. Nincs is kellemesebb, mint egy Ferrari mellett ébredni. Ha minderre nincs lehetőségünk, tegyük töltőre telefonunkat, úgy, hogy mellettünk lehessen az ágyban. Állítsuk be az időpontot, amikor legkésőbb fel kell kelnünk. Például, ha 9 órára állítjuk az ébresztést, és 30 percet pipáltunk a wake up phase-nél, akkor 8:30 és 9:00 között akkor fog ébreszteni a készülék, amikor számunkra a legideálisabb. Nyomjuk meg a START gombot. Felbukkan egy ablak, ezt okézzuk le (ki is vehetjük a pipát, hogy többet ne mutassa). Ezután ne nyomjunk meg semmilyen gombot a készüléken, ne zárjuk le, ne kapcsoljuk ki a kijelzőt, csak fordítsuk kijelzővel lefele, és fektessük egy olyan pontra a matracon, ahol nem nyomjuk agyon. Azaz tegyük a matrac szélére, oldalra, kb. a mellkas magasságában, de eléggé bent ahhoz, hogy ne essen le. Ugyanis a turpisság az elhelyezésben van. Nem kell a készüléket USB kábellel a központi idegrendszerünkre kötni ahhoz, hogy tudja, éppen milyen alvási fázisban vagyunk. Az éjszakai mocorgások során a matrac is mozog (kivéve persze, ha egy atombunker mélyén alszunk az acélpadlón), és a készülék gyorsulásérzékelőinek köszönhetően a matracon elhelyezett telefon akkor mozog, ha mi is. A programnak csupán ennyi infóra van szüksége, hogy tudja, éppen mi történik az ágyon. (A telefon figyel! Ne rosszalkodj!) Amikor eljön az idő, a program szép halkan elkezdi lejátszani a beállított ébresztést, és néha rezzen egyet a nyomatékosítás kedvéért. A SleepCycle és az SleepTime közötti hatalmas különbség, hogy a SC nagyon halkan kezd, és épphogy csak megrezzenget, de ha nem vagyunk hajlandóak felkelni, egy idő után nagyon bekeményít, de szép fokozatosan. A ST ezzel ellentétben ennyire nem szélsőséges. Amikor felemeljük a telefont, bekapcsolja a képernyőt -igen, kikapcsolja magától, nem kell aggódni, hogy túlmelegszik a gép, viszont ha mégse kapcsolna be a kijelző, nyomjuk meg egyszer a Home gombot-, és elhallgat. Két lehetőségünk van: vagy két másodpercig nyomva tartjuk a STOP gombot, és felkelünk, vagy szundizunk. Érdemes azonnal kikelni az ágyból, a program nem véletlenül akkor keltett, amikor. Én azt tapasztaltam, hogy ahogy kilépek az ágyból, mire hármat lépek, már teljesen fel is ébredtem, és a reggeli morc nyom nélkül el is tűnt. Ha mégis szundizni szeretnénk, fektessük vissza a telefont oda, ahol volt, úgy ahogy volt, és ne piszkáljuk a STOP gombot. Ennek hatására a program szundi módba lép magától, és 7-8 percen belül újra próbálkozik. Ha a szundit auto-ra állítottuk, minél többször szundiztatjuk, annál jobban csökkenti a szundi idejét –csakis a mi érdekünkben!

Tehát alvásra fel! A telefont mindenképp tartsuk töltőn este alvás közben, álmodjunk szépeket, akár unikornisokkal és cukortündérekkel, akár láncfűrészes mészáros zombimedvékkel, mindenkinek, ami tetszik. Ha tetszett az app, ne felejtsd megosztani a cikket és az oldalt, hadd ébredjenek barátaid is kellemesebben, és hadd értesüljenek ők is, ha a szerkesztőség kipróbált egy újabb remek kis appot. Jóccakát!

És ne feledjétek a további írásaink: (Mindenkit várunk szeretettel)

http://androidprogik.hu

Írta: Ferencz Benjámin

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook
Facebook
0Tweet about this on Twitter
Twitter
, , , ,