Miért ZTE Blade? (frissítve a teljes rendszermemória adatok előcsalogatásával)

Hogy miért döntöttem a ZTE Blade mellett? Íme az indoklás, némi felhasználói tapasztalattal megspékelve. :)

Először is, szükségem volt egy új telefonra, mivel a régi elég sokat rakoncátlankodott. Gyakorlatilag beszélgetés közben, akku lemerülést színlelve kikapcsolt. Miután a probléma rendszeresedett, úgy éreztem, hogy ez nem mehet így tovább, javítani már nem érdemes az “öreglányt”, szükségem van egy új telefonra.

Nekem eddig csak Nokiáim voltak, most is egy 8 éves, több gazdát kiszolgált készüléket kellett kényszerűségből cserélnem. Az előzőt is addig használtam, amíg el nem romlott, ebből is látszik, hogy jómagam az a típusú felhasználó voltam, aki bár többé-kevésbé ismertem az újabb mobiltelefonokban rejlő lehetőségeket, de a saját, “oldszkúl” masinámat csak telefonálásra és SMS küldésre használtam. Sokáig nem is nagyon éreztem, hogy több telefonba épített funkcióra lenne szükségem: fényképezőgépem, számítógépem, rádiós mp3 lejátszóm évek óta van, az internet-elérésem otthon, az iskolában és a munkahelyen is biztosított.. Most viszont új készülék vásárlására készültem, és úgy gondoltam, hogy ha rábukkanok egy maximum 45000 Ft-ért elérhető, új, lehetőleg Wi-Fi-s készülékre, ami viszonylag szép fotókat készít, akkor biztosan azt fogom választani. Ekkor Androidos telefonról még álmodni sem mertem, fel sem merült bennem, hogy tudatosan ilyet válasszak, és az érintőképernyőtől is idegenkedtem kicsit.

Mivel hosszabb távra terveztem, a Nokiát pedig egy kipróbált, bevált, tartós telefonokat kínáló gyártónak tartottam, először az ő kínálatukat tekintettem át. Bújtam a fórumokat, cikkeket, termékteszteket, leírásokat, C3, X2, E51.. Az újabb készülékek nem győztek meg, az E51 pedig nem élvez további terméktámogatást, a kisebb üzletekben újként árult példányra pedig gyanúsan rövid idejű garanciát vállaltak.. További kutakodás következett, hogy ha Nokiát nem is, mit kapok én ennyi pénzért? LG Optimus GT 540, Sony Ericsson Xperia X8, ZTE Blade. Kezdetben szemeztem még a SE kínálatában a Spiro és a Zylo fantásianevű készülékekkel is, de gyorsan leszavaztam őket magamban. A konklúzió: LG Optimus – szerintem kissé csúnyácska, bár a hívásfogadó és lerakó gombok megléte az előnyére szolgál, SE X8 – vékony ujjaim vannak ugyan, de én túl picinek találtam, így maradt a vegyes fogadtatást kapott ZTE Blade – bárki bármit állít, ez a telefon egy igazi szépség. A fekete és a króm színű részek ugyan erősen gyűjtik az ujjlenyomatokat, de ha lefóliázzuk a képernyőt, ezek nagy része gyakorlatilag fedésbe kerül. Megfelelő fóliával (anti reflex) orvosolható a kis betekintési szög. Picit nehéz beszerezni a típushoz készült fóliát még Budapesten is, de jelentem, gyártanak hozzá, bár aki ezt a készüléket választja, jobb, ha felkészül arra, hogy egyelőre be kell járni érte a várost. A csomaghoz járó fülhallgató a telefonnal viszonylag szépen szól, mp3 lejátszóhoz csatlakoztatva viszont csapnivalóan, ajánlott venni hozzá egy tetszőleges, jack dugaszos fülest. Számítógéphez USB porton csatlakoztatva az akkumulátor is töltődik. A rádióból a gyári programmal nem sikerült előcsalogatni az RDS (pl. állomásnév) kijelzést, és csak 9 db kedvenc frekvenciát ment. A fényképek a kijelzőn egész szépek, nagyítás közben is csak csekély minőségben torzulnak. Rosszabb fényviszonyok mellett sárgás-zöldes árnyalatot kap a kép. Mozgó járműről fotózgatni nem tudunk, de felesleges is ilyet várni, nem fényképezőgép ez. Nem véletlenül nem láttunk még Barbie-buszból bámészkodó kínai turistákat ZTE Blade-del fotózgatni a Rákóczi út házait. :D Ha ki szeretnénk használni a menüben található programok mindegyikét, regisztrálnunk kell egy Google fiókot. Apró bosszúság: a telefonkönyv időnként levágja a SIM kártyára mentett, hosszú magánhangzót tartalmazó nevek végét.

Bár még friss az élmény, hiszen csupán 2 napja vagyok boldog ZTE Blade tulajdonos, én teljesen meg vagyok vele elégedve eddig. Nem bánom, hogy megszabadultam a márkahűségemtől és a tapiphone-félelmemtől, mert 20000 Ft-ért kaptam egy nagy telefont, vagy egy pici számítógépet – ahonnan nézzük -, ami mindent tud, amit a márkásabb, ismertebb darabok. Mindenkinek ajánlom ezt a telefont, aki olcsó, de nagy tudású, szabadon testreszabható készülékre vágyik, és nem a reklámért, hanem csak a tudásért szeretne fizetni.

(Kis érdekesség: apu meglátta a kék szolgáltató Nokia C7 reklámját, és felkiáltott: itt a Manó telefonja! :))

Szerk^2.: