HTC Flyer teszt – business class

Régóta érdekelt a HTC Flyer. Mivel a tabletek jogosultsága az én szememben a meetingen való munkasegítésben testesül meg, mindig azt figyeltem a nálam járó eszközökben, hogy mennyire használható érdemi munkára – ebben a kategóriában pedig a Flyer a mai napig egyedülálló eszköz. De hát az eredeti modellen Gingerbread volt, ami ugye nem tablet oprendszer, meg valahogy a bejelentésekor már jöttek ki a kétmagos eszközök, hozzánk pedig mindig azok jutottak el… Szóval úgy esett, hogy a Flyer sose jutott el hozzám. Most viszont az XXL GSM adott nekem egyet kölcsön, én pedig kapva kaptam az alkalmon, hogy egy újkeletű dilemmám feloldásába bele tudjak vágni. Unalmas meetingek, reszkessetek!

A hardver

A Flyer (elvileg legalábbis) egy előző generációt képvisel a tabletek között. Hardver (illetve kapacitív, de ott levő) gombjai vannak, egymagos processzora, és eredetileg Gingerbread oprendszere – amikor ezt a gépet piacra dobták, még nem volt Honeycomb – Qualcomm procikra meg pláne nem. Lássuk, mit pakoltak bele anno a HTC manók:

  • 1500 MHz-es, egymagos Qualcomm Snapdragon
  • 1 GB RAM, 32 GB ROM
  • 7″-os, 1024×600 pixeles kijelző
  • 5 Megapixeles hátlapi, 1,3 Megapixeles előlapi kamera
  • 720p video out
  • 4000 mAh akku
  • 420 gramm tömeg
  • eredetileg Android 2.3.3, frissíthető Android 3.2.1-re
  • kapacitív toll
  • bőrtok

(Teljes és részletes speckó erre.)

Ami a fenti felsorolásból engem érdekelt:

  1. A kapacitív toll. A mai napig egyedülálló megoldás, bár kisebb méretben van alternatíva. Szerintem 7″ legalább kell egy jó irodai tablethez, de Kobak erről lehet, hogy más véleményen van. Később részletesen is írok róla.
  2. Az “egymagos proci vs. tablet” kérdés. Elég-e egy mag? Őszintén szólva úgy álltam hozzá a cikkhez, hogy igen, a hardver öregecskedő, ezért az irodai részre fogok fókuszálni – azért erről is szólok majd.
  3. És egy harmadik kérdés, legyen az “Irodai Tablet Dilemma”, amit a cikk végén teszek fel.

De ne szaladjunk előre, kezdjük az ismerkedést kívülről!

Külsőleg

2012-01-16-androidportal.hu_htc_flyer_img_0191sm.jpg

A HTC hagyományosan szép eszközöket gyárt, a Flyer sem kivétel: homokcsiszolt alumínium test belegravírozott “HTC” felirattal, fent-lent műanyag ütközőkkel (nyilván a GPS-, WiFi-, és 3G-antennák miatt): nekem bejött. Mindehhez kapunk egy szép fehér bőrtokot, amiben külön kis HTC feliratú tartóka van a kapacitív tollnak – ami pedig szintén alumínium, jó fogású, és szintén bele van gravírozva a gyártó TLA-ja.

Régi elméletem, hogy az optimális tablet méret a 7″, a Flyer tehát egy optimális méretű tablet. Mai mainstream tabletekhez hasonlítva kicsit kövérkés a maga 13,2 mm-es vastagságával, és a 420 gramm tömeg is nehezebbnek tűnik, mint amennyi igazából – nyilván a tablet egyébként kis mérete miatt. Ezzel együtt összességében a form factor-t tekintve szerintem jó eszköz.

A képernyő alatt álló és fekvő módban is 4-4 kapacitív gomb található: haza, menü, vissza, és a jobb szélen egy külön gomb a tollnak. A haza, menü, vissza gombok csak Gingerbread alatt működnek, a Honeycomb upgrade után csak a toll gombja marad kivilágítva, a többi innentől nem is látszik, mintha nem is lett volna ott sosem. Onnantól a Honeycomb szoftveres gombjait tessenek használni a kedves felhasználónak.

Külsőségként érdekes még a Flyer töltője, ami első ránézésre egy teljesen custom töltő, de ne ijedjünk meg: microUSB az, csak más tokozásban. Erre úgy jöttem rá, hogy az irodában felejtettem minden töltőt a készülék dobozával együtt – otthon pedig megkönnyebbülten vettem észre, hogy a Desire töltője simán belemegy, tölti, öröm. Az USB csatlakozó egyébként nem csak USB, hanem video kimenet is: egy MHL kábellel (mint pl. ez itt) a tévére kötve 720p felbontású videót élvezhetünk. Nem 1080p, de az én tévémben úgyis csak héthúsz a pé.

Belsőleg

A Flyer alapértelmezésben Gingerbreaddel érkezik, amire a HTC Sense egy tabletekre valamelyest optimalizált változata került – már amennyire egy telefonokra szánt oprendszerből tablet felületet lehet varázsolni. Ahhoz képest azért a mérnökök jó munkát végeztek, de nem titkolom: a Flyer Honeycombbal az igazi.

A Honeycomb (konkrétan Android 3.2.1) frissítés után a “hardveres” kapacitív gombok közül csak a toll gomb marad meg, a többinek a kivilágítása is megszűnik. Emlékszem, ez anno nagy felhördülést váltott ki, de meglépve a frissítést egyáltalán nem értem, miért: a Honeycomb felületen ott van minden, ami kell, a kapacitív tollat ezután is könnyen-egyszerűen lehet használni… Nem kellenek a hardveres gombok. Az onnantól használaton kívüliek pedig kivilágítás nélkül egyáltalán nem látszanak, a konzisztencia érzete nem csorbul.

Egyébiránt Honeycombra frissítés után a Flyer megtáltosodik. Komolyan mondom, az alaprendszer pattanósságát tekintve a Flyer kiemelkedik a nálam járt kétmagosok mezőnyéből is. Aki használt Honeycombot tudja, hogy a képernyőváltások hajlamosak akadozni, az ikonok áthúzása pl. a kukába vagy másik kéernyőre dettó – tipikusan a grafikus dolgok nem voltak túl pattanósak. Ennek fényében nem értem, hogy a HTC-nél mit csináltak, lehet, hogy ez az egy, de gyors magnak köszönhető, vagy az Adreno 205 GPU lenne ilyen jó (kétlem), vagy egyszerűen csak volt idejük optimalizálni a hardverre a szoftvert… Mindenesetre a Flyer, mint Honeycombos eszköz kellemes csalódás, pattan. Egészen addig, amíg nem dolgozik egyszerre több app – akkor aztán kijönnek az egy mag hiányosságai, és ott már előfordul akadozás. Ezzel együtt azt mondom, hogy a HTC Flyer Honeycombbal érte el igazi potenciálját. (Meg majd Ice Cream Sandwich-csel.)

Teljesítmény, akku, kamera

2012-01-16-androidportal.hu_htc_flyer_img_0172sm.jpg

A Flyer teljesítménye tükrözi a két mag hiányát (illetve csak egy mag hiányzik: egy benne van), Quadranton valahol 1800 körül teljesített, CF Bench-en is messze elmarad pl. egy Samsung Galaxy S II-től. Ez az, amit fent is látunk: amíg egy dolgot kell csinálni, addig jó a tablet, de sok párhuzamos task-ba azért már beleizzad.

Az eszköz 4000 mAh-s akkut kapott, amivel nem volt gondom: simán elmegy egy-két napot átlaghasználat mellett. Itt azért előny, hogy ezzel a géppel nem tolja az ember orrvérzésig a 3D-s játékokat!

A kamera pedig hát… egy kamera. Erre szoktam azt mondani, hogy lehet vele balesetet fotózni, ha épp csak ez van nálad, de mást nem nagyon. Vaku sincs benne. Nyilván inkább olyasmikre tették bele, hogy lefotózz egy doksit, amire aztán rájegyzetelsz, illetve videokonferenciázol az üzleti partnerrel. Erre végülis alkalmas.

A kamerához egyébként jár egy “booth” is, vagyis mindenféle effektekkel lehet szórakoztatni az üzleti partnert, ha épp olynunk van… Nem is nagyon értem a létjogosultságát, nem értem, miért került bele. Mindenesetre kiderült, hogy az én fejemből remek Nacsa Olivért lehet torzítani.

Beépített appok

Bár a HTC eszközök, mint műtárgyak formáit, anyagát mindig is szerettem, a gyártó által a felhaszálókra erőszakolt felület, a Sense sosem hagyott mély nyomokat bennem – én Vanilla Android fan vagyok, ez van. A Flyer Honeycombos változatára viszont azt mondom: egész jó. A Sense nem nagyon intruzív, a Hoenycomb felülethez nem sok helyen nyúltak hozzá (ahogy mondani szokás: alázattal), cserébe a Honeycomb-ra, illetve tabletre optimalizált widgetek, alkalmazások egészen jók. A tabletes Friend Stream, vagy a Peep (twitter kliens) tablet változata pedig olyannyira, hogy pl. Twitternél több app telepítése után végül visszaálltam a Vanilla Sense-re, ha szabad ilyen képzavarral élnem. Ilyenkor tűnik fel az embernek, hogy milyen cudar még mindig a helyzet tablet támogatással rendelkező rendes twitter appok terén.

A kapacitív toll

2012-01-16-androidportal.hu_htc_flyer_img_0180sm.jpg

A Flyer legérdekesebb tulajdonsága természetesen a csomag részét képező kapacitív toll (ami “Magic Pen” névre hallgat, nyilván nem csehszlovák fejlesztőgárdával dolgozott a HTC), és a velejáró, együttműködő HTC Scribe. Ez az, amitől az eszköz üzleti kategóriás tablet lehet, és ez az a feature, amit igazából más gyártó azóta sem oldott meg érdemben. (És ez lesz az a mondat, amivel a legtöbben fognak vitatkozni a kommentekben.) Honorable mention a Samsungnak, de nem vagyok én nyomozó, hogy meetingen egy 5″-os jegyzettömbbe jegyzeteljek.

Tehát a toll. Fogásra jó, két gombja van (plusz a nyomásérzékeny tollhegy), tehát törölni is lehet vele. A külön kapacitív “toll gomb”-nak köszönhetően mindig egyszerűen elérhető a tollhoz tartozó beállítópanel, ahol aztán hegyméretet, színt, tolltípust, stb. tudunk váltani. Fogadok, hogy a felhasználók 95%-a ebből 2 hegyméretet használ, illetve filctoll és szövegkiemelő között váltogat. De azért jó az a plusz 15-20 extra opció.

A tollal a képernyőre nyomva instant képernyőkép készül, amire azonnal jegyzetelni lehet. A Scribe az Evernote-tal van egymás nyakába borulva, minden, amit Scribe alatt csinálunk, szinkronizálva van az Evernote fiókunkba. Nem szeretem az Evernote-ot, de erre a célra reaktiváltam a régesrég inaktív fiókomat, és nem bántam meg.

A képernyőre írás kicsit lagol – kb. 2-3 tizedmásodperccel később jelenik meg a vonal, mint hogy ott járt a toll. Amennyire videókból láttam, ez Galaxy Note-nál is ugyanígy probléma, vélhetően inkább az Android képernyőkezelése és a sokat szidott hardvertámogatás az ok, mint maga a ráírós technológia – de mindegy is. A lagot szokni kell, kétségtelen – de a megszokás gyors (nekem kb. 2 meeting kellett hozzá), és utána írás közben nem zavar, folyamatosan írsz annak biztos tudatában, hogy meg fog az jelenni. Rajzolás, úgy értem kreatív indíttatásból elkövetett művészi rajzolás esetében nem vagyok biztos, hogy a varázstoll annyira varázsos lenne.

A toll tehát üzleti felhasználásra van becélozva, és erre végülis megfelel. Ha valami ábrát kell gyorsan rajzolni és kiküldeni, arra jelenlegi állapotában is jó, ha csak rájegyzetelni egy valamire, arra is alkalmas. Ami hiányzik belőle, az a pontosabb rajzolást, jegyzetelést lehetővé tevő alkalmazások: egy mind mapping, vagy egy tollal vezérelt vektoros, UML-, vagy valami hasonló editor. Ezek nélkül a Flyer tényleg csak jegyzetelő eszköz, a jegyzeteket utána fel kell dolgozni és “átvinni” egy arra megfelelő asztali gépes programra. Persze (hogy beletegyek egy újabb csavart) sokkal egyszerűbb addig a pontig eljutni, mintha papírra jegyzetelnénk: az összes kép, jegyzet, screenshot ott van Evernote-ban, egy érintéssel felküldhető Google Docs-ba, és már el is érted, hogy a meeting jegyzeteid raw formában, de rendezetten ott csücsülnek iktatva a többi (vélhetően kiscéges) doksid között.

És itt még egy gyors megjegyzés: az Evernote- és Google Docs-integráció miatt természetesen az enterprise szintű felhasználás már ki is esett. Sok víznek kell még lefolynia a Dunán, hogy kijöjjön egy valódi multicéges felhaszálási móddal rendelkező tablet, mondjuk Sharepoint támogatással!

De most akkor végül jó dolog a kapacitív toll?

– teszi fel a kérdést a kedves Olvasó. Igen, a kapacitív toll jó. Meetingen jól jön, a szívem szakad meg, hogy a munkahelyemen a code of conduct nem teszi lehetővé a meetingek nagy részének Evernote-ba, Google Docs-ba mentését, sokkal egyszerűbb lenne az életem.

Itt jegyzem meg, hogy a jegyzetelés jó dolog és hatékony, a Scribe technológiában a másik legnagyobb királyság viszont ez:

Bizony: a toll segítségével sokkal élvezetesebbé válnak az unalmas meetingek!

És most akkor végülis jó tablet a Flyer?

Hát lássuk:

  • 7″-os, tehát méretre jó
  • Egymagos procija van, ami azért kicsit már öreg platform
  • Az az egy viszont másfél GHz-n ketyeg, ami egy szálon futó feladatoknál gyors élményt ad
  • Gyönyörű a hardver
  • Van hozzá bőrtok
  • Van hozzá toll

Én azt mondom, hogy a Flyer munka céljára egy jó tablet. Ez természetesen árfüggő, hiszen ha drágább, mint egy kétmagos tablet, akkor azért kicsit árnyaltabb a kép.

Viszont a mai trendeket figyelve felmerül még valami, egy komoly Dilemma:

Irodai, produktív munkára vajon egy 7″-os, tollal ellátott tablet, vagy egy 10″-os, QWERTY dokkolós tablet az alkalmasabb?

Ez az a dilemma, ami engem az elmúlt hónapban foglalkoztat. És ez az a kérdés, aminek megválaszolása a következő 1-2 hónap programja lesz részemről, egy adag készülékteszt fényében.

Nyomkodj gombokat >>Share on Facebook0Share on Google+2Tweet about this on Twitter
lipilee on Googlelipilee on Instagramlipilee on Twitterlipilee on Wordpress
lipilee
Napközben project manager és architect, azon kívül apa, bringás, zenész, és blogger. Fő lelőhelye Hollandia, illetve Instagram és Twitter.
  • Zsaru65

    Hí! Én azt gondolom,hogy kétirányba menjünk. Kisebb irodai munkákhoz sztem egy Galaxy Note kiváló. Komolyabb irodai tevékenységet-laptop nélkül- egy Asus Transformer Prime kiválóan el tud vinni.

    • lipilee

      én maradnék az egy eszköznél, ha egy mód van rá (plusz egy telefon, használható mérettel, ugyebár :)

      de majd csinálok egy szavazást, ez is opció lesz!

      • Drusantia

        Olyan opcióra is gondolhatnál esetleg a tesztelések során, hogy egy billentyűzetes tablet (ha nem is prime, de mondjuk egy sima tf101-es transformer) + egy külön megvásárolt kapacitív toll kombóból mit tudsz kihozni?
        Nem stock programokkal, hanem értelmes ingyenesen letölthető appokkal.
        – Mindjet (mind mapping prog) ami tud asztali mindmap programoknak megfelelő formátumba menteni
        – Sketchbook ingyenes tabletre szánt verziója
        – Polaris office ami mondjuk épp alapból jár a transformerhez és mindenféle office-os formátumot kezel (doc, docx, ppt, excel fájlok)
        Mivel a dokkról levenni fél mozdulat, és egy külön tollal ugyanúgy lehet rajzolni ha kell (screenshotot is az appváltó gombot nyomvatartva lehet csinálni, vagy a dokkoló erre szánt gombjával) – szerintem nem kényelmetlen egy ilyen méretű tabletre rajzolni. Főleg ha ülsz, akár simán lefektetheted az asztalra, vagy kissé hátradőlve alányúlva kényelmesen tartható és bőven jól lehet rá rajzolni / gépelni a szoftveres gombokkal.
        Egyébként (tapasztaltam, hogy) ha dokkolóra van csatlakoztatva, elég erősen fogja a tabletet ahhoz, hogy lehessen rá kézzel (tollal?) firkálgatni, így egy olyan laptop hatását kelti olyan mint egy füzet és tudsz rá írni.
        Egy kis táskában (lehet kapni pont ekkora méretűt párezer forintért) elfér a töltő, kábel, pendrive, toll, kisebb füzet akár, telefon, bérlet, minden ami kellhet, így meetingre vinni nem egy nagy kunszt. Elővenni, elcsomagolni is gyorsabb, mint egy laptopot.
        A Flayer-hez viszonyítva: oké, hogy van hozzá tok, de azt így a képek alapján vagy külön táskába kell tenni, vagy kézben hurcolászni. Ha már táska, akkor inkább egy transformer-méretű tablet.
        Igaz én nem annyira szeretem a kisebb tableteket, de a 10 colos méret üzleti téren is jobb lehet (mindamellett ugyanúgy van mhdmi kimenet rajta, akár kivetítőre is rá lehet tolni ha be kell mutatni valamit, amit egy nagyobb felbontásban élvezhetőbben lehet előadni).