MojAndroid

Tartósteszt: LG Optimus 2X – hegyek vajúdnak

Tavaly decemberben nagy izgalom övezte a világ első kétmagos processzorral szállított telefonjának, az LG Optimus 2X-nek a bejelentését. Az addig csak asztali PC-kben látott, és pont akkortájt tabletekben megjelenő teljesítmény aztán sok tesztben (hogy csak egyet említsünk, az iPhone elleni böngészősebesség-tesztben) hozta ki győztesnek az Optimus 2X-et. A Telenor jóvoltából nálunk is járt a csúcseszköz, így első kézből tudunk beszámolni róla, hogy mennyire emelkedik ki a mezőnyből az Optimus 2X, és miért az a címe a cikknek, ami.

Hardver

Mint mindig, kezdjük a hardveres szuperlatívuszokkal:

  • Természetesen a nagyágyú: NVidia Tegra 2 kétmagos, magonként 1 GHz-es processzor, NVidia GeForce GPU-val
  • 512 MB RAM
  • 8 GB ROM
  • 4″-os, 480×800 pixeles felbontású IPS TFT kijelző
  • 1920×1080 pixeles felbontású HDMI kimenet
  • 8 Megapixeles hátlapi kamera LED vakuval, 1080p videófelvétel támogatással; 1,3 Megapixeles előlapi kamera
  • FM rádió
  • 1500 mAh akksi
  • 0,83 W/kg (fej) és 0,19 W/kg (test) US SAR érték

Külsőségek

Az Optimus 2X elsősorban szép, másodsorban nagy, köszönhetően a 4″-os kijelzőnek. A szépséghez hozzájárul (vagy egyenesen a felelőse?) a lekerekített forma, ami a képernyő széleinél kezdődik – ilyet nem nagyon látsz máshol, ötletes; illetve a telefon hátoldalán levő, a kamerához “vezető” szálcsiszolt alumínium treasure line, rajta a “with Google” felirat, ami pedig nagyon elegáns benyomást kelt. Ettől eltekintve a telefon részei “egynagy” darabokból állnak, képernyő és hátlap felállásban, kivéve egy talán fém, talán króm csíkot az oldalán.

4″-os kijelzővel egy telefon kétkezes telefon lesz, nincs mese – ez az Optimus 2X esetében sincs másként. Ha például a telefont kereveten fekve tesztelnéd, de a macskád úgy dönt, hogy az egyik kezedre rátelepszik, meg vagy lőve. (Ha ezt elfelejtettem volna, most a macska emlékeztetett rá cikkírás közben, a notebookkal szemléltetve.) A nagy kilejzőnek persze előnye is van, ha filmet, vagy képeket nézel rajta, ráadásul az Optimus 2X kijelzője kifejezetten gyönyörű. Ez egyébként valami LG sajátosság: az eredetileg a Hitachi által fejlesztett IPS TFT technológia legnagyobb gyártója a mai napig az LG, a technológia maga pedig a nagy láthatósági szögéről és valósághű színeisől ismert, ezért is használják gyakran high end designer monitorokban is, valamint IPS technológia van a kicsit lassabb konkurenciában, az iPhone 4-ben is. Na ilyen kijelző van az Optimus 2X-ben – meglátszik!

Teljesítmény

Miután kibontottuk és kézbe vettük ezt a szép eszközt, bekapcsoljuk – és meglepődünk. Hát ez a lockscreen feloldás akadozik. A launcher akadozik, asztalváltáskor, kizoomoláskor… Mi van itt? Kikapcsolt az egyik procimag?

Az Optimus 2X legnagyobb hibája paradox módon a lassúság, de persze ez nem általános: az LG által rápakolt lockscreen és a launcher meglehetősen akadozós tud lenni időnként, és ez mellbevágó élmény. Egyszerűen rosszul van megírva, vagy nem optimalizálták a Cortex-A9-re, nem tudom. Én speciel rövid értetlen próbálkozás után (“ez nem lehet igaz, kizárt dolog, hogy ez lassú legyen”) telepítettem egy ADW.Launcher-t. A beépített launcher sebességén pedig remélhetőleg javítanak a hamarosan érkező gyári Gingerbread ROM-ban. (Jelenleg ugyanis Android 2.2.2 fut rajta.)

A gyári LG felület további érdekessége a magyarítás, ami, miután kiválasztottad az “Alapértelmezett ország, Hungary” (sic!) opciót, olyan gyöngyszemekkel ajándékoz meg, mint “9% van vissza”, amikor merül az akku, vagy “Beérk. Lev.” – találd ki, hogy hol. A teszt megkövetelte magyarnyelvű használat után sietve visszaálltam a “stock” angol felhasználói felületre.

Érdekesség még az USB háttértárként a telefon neveként megjelenő [censored] (egyes gyártók ide a saját nevüket próbálják általában beszuszakolni, az LG nem bajlódott ezzel, betett egy totál random karaktersorozatot), illetve a nekem totálisan megtanulhatatlan billentyűzet, ahol egy vessző leütése 3 tappantást igényel.

És érdekesség a WiFi hostpot funkció, ami nekem többször nem működött, mint igen – a próbálkozásaimat egyszerű “Hiba” válasszal pattintotta le magáról. Újraindítás után persze gond nélkül szórja a netet.

Na de viszont mindazonáltal.

Miután lecseréltük a default launchert, visszaállítottuk a nyelvet angolra, és feltettünk valami logikusan működő billentyűzetet a Marketről, és lemondtunk a masszív WiFi-zésről az Optimus 2X-ből fenséges valójában előbújik a kétmagos vadállat.

Semmi, ismétlem, semmi nem okoz neki gondot. A Quadrantos 2600-2700 körüli pontszám magasan ver bármit, amivel eddig találkoztál. A sebességet a kis mindennapi taskokon érzed. Ha pl. eddig volt egy Snapdragonos eszközöd, megszokhattad, hogy egy alkalmazás telepítése vagy eltávolítása beletelik pár másodpercbe – ezek az amúgy sem lassú hétköznapi dolgok az Optimus 2X-en gyakorlatilag azonnal lefutnak, és rájössz, hogy még egy Snapdragon is számtalan milliszekundumot rabolt az életedből!

Akku, kamera

“A teljesítménynek ára van”, mondja az ősi dakota mondás, az Optimus 2X ehhez képest nagyon csínján bánik a milliamperórákkal. Az akkuteljesítmény a szinte szokásosnak tekinthető egy “business day”: nálam reggeltől estig normál használat mellett 86%-ot merült az akku. Ennek értelmezéséhez viszont vegyünk figyelembe valamit:

  1. A “normál használat” egy Optimus 2X esetében nem ugyanaz, mint az eddigi telefonok esetében. A “ha már bírja, toljuk neki” elv alapján akármit csinálsz, sokkal több videót nézel és csinálsz, több 3D-s játékot játszol, főleg amíg egy ilyen teszt tart. Tehát bár konkrét adataim nincsenek, biztos vagyok benne, hogy erősebb igénybevételnek volt kitéve a 2X, mint egy egymagos tesztkészülék. Melegedett is rendesen a GeForce!
  2. Ez itt két mag, ami miatt sok kritika érte az 1500 mAh akksit a készülék bejelentésekor. És bár persze több kraft mindenhova elkél, a kétmagos NVidia proci valóban nem nagyobb étvágyú, mint egy egymagos előd.

Érdekes intermezzo volt egyébként, amikor 14%-os akkutöltöttség mellett még gyorsan este felpakoltam az éppen akkor kijött Firefox 4 for Androidot a telefonra. Mire kettőt pislogtam, az akku töltöttsége 6%-ra csappant, röviddel ezután a Firefox teljesen megette a telefon erőforrásait, és újra kellett indítani. A Mozillának valóban sikerült a desktop élmény elhozni a mobilra is!

Érdekes módon az Optimus 2X-ben Sony kamera teljesít szolgáltatot, legalábbis a logok szerint. Ez nem baj, sőt: talán éppen ezért egészen jó képeket csinál. A LED vaku persze csak végszükség esetén használandó (vagy zseblámpaként), amíg viszont tűrhetőek a fényviszonyok, addig simán otthon lehet felejteni a családi kompakt fényképezőt, az Optimus 2X remek helyettes lesz. Az esti partiképeket pedig úgyis PicPlz-re teszed, Lomo effekttel, nem igaz?

És persze ne feledkezzünk meg az 1080p videofelvételről. Megmondom őszintén, nem látom értelmét, hogy egy telefon ekkora felbontásban vegyen fel mozgóképet, hiszen vagy valami videomegosztóra kerül, vagy ott a telefonon fogod megnézni – ezzel együtt ez a felbontás azoknak az elvetemülteknek az igényeit is magasan kielégíti, akik a telefonnal fölvett road movie-t otthon a 42″-es nagytévén nézik vissza. Én, bevallom férfiasan, csináltam tesztvideót, majd hazajöttem, és nem tudtam lejátszani egyik számítógépemen sem átméretezés nélkül. Filmet vágni pedig jelen állás szerint nem lehet jól egy mobiltelefonon.

Összességében

Az LG Optimus 2X az, amit várnak tőle: a piac jelenlegi legerősebb telefonja, kinézetében és sebességében is abszolút high end. Ha az LG jót akarna, módosítatlan Android oprendszerrel hozná forgalomba, de szerencsére akkora erőforrás-tartalékok vannak benne, hogy módosítatlan piaci verzió esetén is remek munkát segítő eszköz, villantásra alkalmas gadget válhat belőle.

Navigon for Android. Okos extrákkal

Többször is írtunk már a Navigon Androidos változatáról. Bár az első verziók nagyon kopaszok voltak, lassan, de a folyamatos fejlesztések kellemesen használhatóvá tették a programot.

Egyre több Androidos készülék jelenik meg, amelyeknek egyre nagyobbak a kijelzői. Talán gondoljunk a HTC Desire HD készülékre, amelynek kijelzőmérete, felbontása, és sebessége is megfelel egy jó PNA készülék adatainak, sőt néhol túl is szárnyalja azt. De a Nexus család is alkalmas a legtöbb megalkuvást nélkülöző navigálásra.

De persze nem csak a drága készülékek lehetnek ilyenek, itt a ZTE Blade, vagy akár T-Mobile Pulse is…

A nálam járt Navigon verzió (itt kezdődött), és egy Google Nexus One, tökéletesen elég lehet azoknak, akik nem munkára, hanem csak alkalomszerűen navigálnak.

Elég sokat használtam a szoftvert, igaz aránylag rövidebb utakra, de nálam jól bevált. Rengeteg új funkciót zsúfoltak bele, és némelyik igen jól sikerült. A Google Search, a MyRoutes, vagy akár az gyalogos navigációnál aktívvá váló beépített zseblámpa funkció…

Amikor a MyRoutes nyilakat rajzol a megtervezett útvonalra, biztosan nem autós navigációs módban vagy.

Ötletes, hogy a gyalogos funkció bekapcsolása után, navigálás közben a program csiganyálat húz, illetve iránytűvel és egy nyíllal (amely megmutatja merre van az uticél) is segíti a haladásunkat.

Az autós funkciók között jó használni a nagyobb Navigon sorozatból már megismert MyRoutes funkciót, illetve az általam kipróbált verzió már az online TMC használatát is lehetővé tette.

Bár mint tudjuk, a Navigon online TMC szolgáltatása csak a saját forgalmi eseményeit mutatja, de ez a 30-40
forgalmi esemény is segítheti a gyorsabb haladást. Érdekes még az is, hogy az események között a számunkra jelen esetben érdektelen külföldi események is megjelennek (ld: Wien).

Bár a Navigon térképeit a Navteq gyártja, cserében jól követhető útvonalakat kapunk. Mielőtt valaki felhördülne, a térképadatbázis olyan amilyen, nincs szándékomban minősíteni. Ezt már sokan megtették, szinte már unalmas is hallgatni. Azonban a tervezési algoritmus terén valamit most nagyon a szám íze szerint változtattak.

Bár még egyszer hangsúlyozom, csak néhány száz kilométert tettem meg a szoftver társaságában, de nekem nagyon kézreáll. Több helyen is észrevettem, hogy logikusan tervez (mármint az én logikám szerint), és ez számomra az újratervezések látványos csökkenésével járt.

A telepítés is többféleképpen megoldható, akár a telefonon keresztül, akár a Navigon Fresh programmal:

Összegzés, előnyök:

– jól látható/követhető
– egyszerű beállítások
– többféleképpen is telepíthető (készüléken keresztül, avagy Navigon Fresh programon át)
– helytakarékos (akár egyetlen ország is feltehető)
– rengeteg extra funkció (MyRoutes, Reality Scanner, Traffic Live)
– zseblámpafunkció

Lehetne jobb is:

– magas ár

Az eredeti cikk itt olvasható: http://navigyurci.hu/2011/04/11/navigon-for-android-mint-a-nagyok/


 

Breaking: video chat az Androidos Google Talk-ban

Még melegek az elektronok a Twitter kliensben, amivel a Google bejelentette: elindult az Android 2.3.4 OTA frissítése, és a következő pár hétben meg is kapja mindenki. A frissítés bugfixeket tartalmaz Nexus One készülékekhez, valamint egy apróságot…

Google Talk video chatet, Nexus S-en.

A video chat használható 3G-n, 4G-n, és persze WiFi-n, használata végtelenül egyszerű: a Google Talk kontaktlistában a video chatet támogató kontaktok mellett megjelenik egy kamera ikon. Ha video chatelnél az illető kontakttal, egyszerűen tappants erre az ikonra. A video chat közben küldött szöveges üzenetek a videora “vetítve” megjelennek, hogy ne kelljen váltogatni; ha pedig hirtelen meg kell nézned a Google Docs csillagozodd listádat, a video chat automatikusan felfüggesztésre kerül – ahogy a logika súgja.

A video chat funkcionalitás a jelenlegi OTA upgrade-del Nexus S készülékeken lesz elérhető, de persze a jövőben a többi Gingerbreades eszköz is megkapja.

És végezetül egy kis szentimentális video a Google-tól, a szolgáltatást bemutatandó:

[video:http://www.youtube.com/watch?v=zJAiH5-64sI]

Nano Panda

Ma figyeltem fel a Nano Pandára a Marketen, amely tegnap jelent meg. A játék a fizikai mozgáson alapul és a unit9 készítette. A grafika és a játékmenet kicsit hajaz a nagy sikerű Cut the Rope-ra (amely nem tudom miért nem készült el Androidra mostanáig sem… pláne, hogy a fejlesztők már elég régóta dolgoznak rajta). Ellenben nem egy egyszerű koppintásról van szó.

Pandákat kell kilőnünk és elpusztítani velük az atomokat. Természetesen a pályákon található csillagokat is be kell gyűjtenünk, ha a maximális 3 csillagot szeretnénk elérni. A Pandák egymásra is hatással vannak, tehát nem mindegy, hogy melyik Pandát mikor lőjük ki. Dicséretes, hogy a multitouch-ot kihasználja a játék és nem csak szükségünk van ennek használatára, de ráadásul jól is van megírva a szoftver. Szóval öröm vele játszani. Egyelőre nem túl sok pálya áll rendelkezésünkre, de remélem folyamatosan fejleszteni fogják és hamarosan érkeznek továbbiak. A Marketen található egy ingyenes és egy fizetős verzió. Az ingyenes verzióban talán reklámok vannak (én ugye AdFree miatt ilyesmivel nem találkozom), de ez nem biztos. Javaslom tegyetek vele egy próbát, szerintem aranyos és nem is könnyű a játék. Én az első 10 pályát csináltam meg 3 csillagra és a 11-est elnézve, mára elég is volt ennyi. Majd holnap megfejtem. :) A játékhoz minimum Android 2.1 szükséges. Nézzétek meg a bemutató videót:

Samsung Galaxy S II: corporate, állat

Aki követ minket Twitteren, annak nem titok (enyhén szólva…), hogy ma sajtótájékoztatón voltunk: 119 másik országgal egyetemben ugyanis Magyarországon is ma mutatta ba a Samsung az új zászlóshajó mobil eszközüket, a Galaxy S II-t, illetve ha már ott volt, megdemózta a Galaxy Tab-okat is (a 7″-os, illetve a régi és új 10,1″-os modelleket.) Természetesen meg is fogdostuk jól az eszközöket (hands on videók a cikk végén), és nem árulok el nagy titkot: a Galaxy S II tényleg csúcseszköz, bitanggyors. Ennél részletesebb tartóstesztet is fogtok kapni hamarosan, engem viszont ma a tapizás előtti bemutató hozott némileg izgalomba, a Galaxy S II-vel ugyanis a Samsung elég magasra helyezte a lécet.

Lássuk tehát először a hardver speckókat, bár nyilván mindnki ezzel fekszik, ezzel kel a Mobile World Congress óta:

  • Kétmagos, magonként 1,2 GHz-es ARM Cortex-A9 proci (ez volna ugye a Samsung Exynos)
  • 16 GB memória
  • 4,3″-es, 480×800 pixel felbontású Super AMOLED Plus kijelző
  • 8 Megapixeles kamera hátul, LED vaku mellett, és 1,2 Megapixeles kamera elöl
  • 1650 mAh-es, “tartósabb” akku
  • NFC támogatás

De persze az érdekességeg oprendszer szinten vannak:

  • Android 2.3 Gingerbread
  • Továbbfejlesztett TouchWiz 4 ui
  • “4Hub” szolgáltatáscsomag: ReaderHub, GameHub, SocialHub, MusicHub
  • DLNA kompatibilitás
  • WiFi Direct támogatás: router nélkül kapcsolódhat két WiFi Direct eszköz egymáshoz
  • USB On-the-go: közvetlenül csatlakoztathatók USB eszközök a telefonhoz, például fényképezőről számítógép nélkül letöltheted, postolhatod a fényképeket
  • Lost Phone Management: távolról követhető a telefon holléte, illetve le is zárható az eszköz
  • Továbbfejlesztett hangvezérlés: akár gombok nyomogatása nélkül írhatsz SMS-t (ezen a ponton megnézhettük újra a korábban már nálunk is megjelent Galaxy S II reklámokat)
  • Kies air: WiFi-n keresztüli sync

Az igazán izgalmas viszont mégis az, amit a Samsung az enterprise irányában tesz. Az Android nagyvállalati felhasználása eddig meglehetősen korlátozott volt: bár Exchange sync éppenséggel van már egy ideje, rendes titkosítás, VPN, flottamenedzsment funkcionalitások eddig nem voltak, emiatt pedig az enterprise biztonsági audit folyamatokban elég rossz pozícióból indultak az Androidos eszközök. Aki az enterspájzban dolgozik, tudhatja, hogy miért használnak a nagyvállalatok még mindig Blackberry flottákat, és nem mást.

Enter Galaxy S II.

A Galaxy S II-vel a Samsung számos hatékony gesztust tesz a corporate világ felé:

  • A Microsoft Exchange ActiveSync éppenséggel még nem egy egetverő újdonság…
  • Viszont az eszközszintű titkosítás már olyasmi, ami eddig nem volt, és gyakori alapfeltétele a nagyvállalati felhasználásnak.
  • Szintén alapvető nagyvállalati funkcionalitás a flottakezelés. A BlackBerry gyakorlatilag ezzel nyert bebocsátást anno (úgy 7 éve) az exkluzív nagyvállalati klubba, és a Samsung a Galaxy S II-vel érkező Sybase Afaria Mobile Device Management támogatással most végre valós alternatívát nyújt az öregecskedő RIM platformmal szemben. Mostantól egy Galaxy S II távoli letiltása, lockolása, vagy egyéb flottafunkciók nem okozhatnak problémát. Ne feledjük: a Google-nak is van saját flottakezelése, itt tehát a Samsung direkt vetélytárs lett. De míg a Google Apps Device Policy a Google saját megoldása (és a Google Apps megoldások egyelőre nagyvállalati környezetben nehézkesen vetik meg a lábukat), a Samsung által szállított megoldás a Sybase-nek köszönhetően egy olyan enterprise szintű implementáció, ami könnyen illeszthető a már meglevő nagyvállalati környezetbe. Röviden, és nagyon slendriánul fogalmazva: ha kis cég vagy, jó neked a Google Apps Device Policy, ha viszont enterprise vagy, évtizedek alatt polírozott biztonsági certifikációs folyamatokkal, a Samsung megoldása lesz az ideális, mint ahogy emailre és csoportmunkára a Microsoft Exchange.
  • Hasonlóan a nagyvállalati felhasználás a fő scope-ja a Cisco AnyConnect alapú VPN megoldásnak. Ez szintén egy olyan de facto ipari szabvány, ami által nem lesz kérdés, hogy egy Galaxy S II road warrior beengedhető-e a céges trust domain-be.
  • És végül: bár nem az alap enterprise szolgáltatáskészlet része, nagyon hasznos nagyvállalati funkció a Cisco WebEx technológián alapuló online konferencia-támogtó csomagja. Akár egy normál telefonhívásból indítható WebEx konferencia, amiben aztán a csoportmunkát megosztott desktopok, dokumentumok segítik.

A fenti üzleti csomag igazán erős, az Android mezőnyben jelenleg nincs párja. Bízzunk benne, hogy sikerül tartósan (és képletesen) becsúsztatni az Android lábát az enterprise ajtónyílásba, és a legközelebbi nagyvállalati eszközválasztékba már a Galaxy S II is bekerül!

A Galaxy S II júniusban Magyarországon is hivatalosan elérhető lesz, addig pedig tartósteszteken tengethetjük majd napjainkat.

Az eseményen Kobak jóvoltából fotók is készültek, ezeket erre tekinthetitek meg. Illetve alant két gyors hands-on videót láthattok, ahol Kobak videózta, ahogy én nyüstölöm az eszközöket. Itt teszem hozzá, hogy sikerült tenyérbe csípni az új Galaxy Tab 10.1-et is, és meg kell mondjam, hogy bár a firmware rajta még nagyon gyári, az eszköz maga nagyon vékony és nagyon könnyű – igazán kívánatos!

Galaxy S II nyüst:

[video:http://www.youtube.com/watch?v=OhLyhoYnkAw]

Galaxy Tab 10.1 nyüst:

[video:http://www.youtube.com/watch?v=FlyyldRfEog]

A Square, a Visa, és a mobil fizetések piaca

Először is egy kis háttérinfó, hogy értelmezhető legyen a hír, és jelentősége.

A Square-ről először Kevin Rose-tól hallottam a Diggnation-ben: a Jack Dorsey (Twitter, valaki?) által alapított szolgáltatás lényege, hogy egy kis kártyaolvasó eszközt csatlakoztatsz a telefonodhoz, és telepítesz egy appot, és a telefonod ettől mobil POS-ként képes működni. Tehát még egyszer: a Square által a mobiltelefonoddal bárhol, bárkinek eladhatsz bármit, és a telefonodon kártyaelfogadó-helyet üzemeltethetsz.

Zseniális ötlet, és bár az NFC elterjedésével jelentősége csökkenhet majd, a bankkártya még nagyon sokáig szélesebb (sokkal szélesebb) körben lesz elterjedt, mint az NFC-képes telefonok. Szóval van jövője. Eredetileg csak iPhone-ra volt elérhető, de egy ideje már Android alkalmazásuk is van a Marketen, maga a kártyaolvasó kütyü pedig ingyenes.

Mint mindig, amikor egy régóta fennálló feladat (fizetés) újszerű választ kap egy újszerű megoldás által, a Square is kapott hideget-meleget az ipar öreg motorosaitól. A Verifone, amivel leginkább kb. mindenhol találkozhatsz, ahol bankkártyával fizetsz, annak rendje és módja szerint még márciusban be is mószerolta a Square-t a nagyobbacska kártyaelfogadóknál: a Visa-nál, a MasterCard-nál, a Discover-nél, az American Express-nél, és a JP Morgan Chase-nél, mondván, a Square kártyaelfogadó megoldása egyáltalán nem biztonságos, jelentős fraud-ra ad lehetőséget. Ahogy sejthető, a bankkártyacégek nagyon érzékenyek a nem biztonságos kártyaelfogadásra (a PCI-DSS az egyik legszigorúbb előírás-gyűjtemény a tech iparban), a Verifone tehát a megfelelő helyen árulkodott, ha ki akarta tiltani a Square-t a buliból.

Nem sikerült nekik.

Ahelyett, hogy most belemennénk abba, hogy vajon a Square biztonságos-e (amivel kapcsolatban a fenti vádak után egyébként maga Jack Dorsey írt nyílt levelet a közösségnek), ízlelgessük a következő két információmorzsát:

  1. A Verifone a Square technológiájához kísértetiesen hasonlító saját megoldást kezdett el forgalmazni.
  2. A kártyacégek pedig (mint látjuk) nem meszelték el a Square-t.

Ami azt illeti (és akkor eddig a háttérsztori, és kezdődjék a valódi hír), a Visa egy ideig gondolkodott, majd egy huszáros mozdulattal befektetett a Square-be. A befektetés (mely egy két éves megállapodás része) összege nem ismert, de arra elég volt, hogy a Visa egyik vezetője a Square-nél a tanácsadói gárda tagjává avanzsáljon. Vagyis a Square és a Visa hosszabb távú együttműködésre rendezkedik be.

Természetesen a Visa nem pakolja az összes tojását egy kosárba (ahogy mondani szokás): már decemberben üzleti felhasználásra szereztek tanúsítványt a saját “érintésmentes” (contactless) fiztetési megoldásukra, úgyhogy a fent említett NFC-s játékba is beszállnak.

A dolognak közvetlen magyar vonatkozása egyelőre nincs; a Square jelenleg csak az Egyesült Államokban szolgáltat. Remélhetőleg ideát is elérhető lesz valami hasonlóan pofonegyszerű fizetési megoldás, és talán az adminisztrációs vonzata (tipikusan a híresen jóindulatú és pozitív hozzáállású adóhatóság felé) sem fogja elvenni az ember kedvét az egésztől.

A mobilos fizetés (vica, és versa is) itt van a nyakunkon, és úgy tűnik, hogy a Visa nagy szeletet fog vágni ebből a tortából is. A végére csak egy adat: 2009-ben a Visa 62 milliárd tranzakcióban 4,4 trilliárd dollárt mozgatott.

Hivatalos Google Docs for Android a Marketen

Tegnap óta (természetesen ingyenesen) elérhető az Android Marketen a hivatalos, Google-féle Google Docs alkalmazás. Bár a mindenképpen mobiltelefonon dolgozni kényszerülő felhasználóknak már eddig is rendelkezésére állt a Google Docs mobilböngészőre optimalizált verziója, a natív Android alkalmazás természetesen sokkal egyszerűbbé teszi a Docs-ban történő munkát, és sok extra funkcionalitást is nyújt.

Az alkalmazás egyik leghasznosabb tulajdonsága természetesen az, hogy a telefonon beállított Google fiókok bármelyikét képes egyszerűen használni. Ezen felül a teljesség igénye nélkül a következő szolgáltatások elérhetők:

  • Dokumentum feltöltése telefonról, dokumentum megnyitása a GMail alkalmazásból
  • Dokumentumok egyszerű megosztása (közvetlenül az alkalmazásból) bárkivel a Google címjegyzékből
  • Háromfunkciós widget a csillagozott dokumentumok elérésére, instant fotó feltöltésére, vagy új dokumentum készítésére
  • És a másik leghasznosabb funkció: fotóból “készített” dokumentumok esetén a Google Docs a Google kísérleti OCR technológiájával létrehozza a fotózott dokumentum scannelt-szövegfelismert változatát, szerkeszthető, szöveges formában.

Okostelefon FroYo-val 87 dollárért – honnan máshonnan, Kínából

Zseniális kis cikket/videót találtam a minap a netet böngészgetve: Charbax nevű úriember elment Shenzen-be, és a fejébe vette, hogy megtalálja a legolcsóbb használható okostelefont.

4 nap keresgélés után rálelt a Mediatek MTK6516 típusú csodára, amit átszámítva 87, azaz nyolcvanhét dollárért meg is vett. Ez jelenlegi árfolyamon számolva 15735 Forint, se kevesebb, és főleg: se több.

Ennyi pénzért szinte teljes értékű telefont kapsz – lelövöm a poént: az egyetlen dolog, amit nem tud, az a 3G. (GPRS és EDGE támogatás van benne.) Cserébe tudja a következőket:

  • 460 MHz-es ARM9 CPU
  • 260 MHz DSP (tehát rissz-rosszul azért lejátszik videókat és mennek rajta játékok, a lassú CPU ellenére)
  • 256 MB RAM
  • 3,5″-es kapacitív 320×480 pixeles kijelző
  • Android 2.2
  • Dual SIM, négynormás GSM
  • 2 Megapixeles kamera
  • WiFi, FM rádió, AGPS, max. 32 GB MicroSD, és állítólagos 200 órás standby idő

Zseniális! 87 dollárért vesztegetnek tehát egy olyan eszközt, ami ugyan lassú procival rendelkezik, de elfut rajta a Froyo, és tulajdonképpen minden benne van, ami kell ma egy okostelefonban. Ráadásul Dual SIM, amit nem nagyon látni a mai okostelefon felhozatalban. Tökéletes fejlesztői telefon lehet, vagy ütős-vágós telefon, főleg ha valahogy rá lehet haxolni valami nagyon lebutított/felgyorsított AOSP alapú Androidot, hogy a 460 MHz-et ne érezze annyira az ember.

Látszik az is, hogy a (bizonyára jólfizetett) kínai terméktervező szakemberek khm. erős inspirációt merítettek a HTC Desire formatervéből, de persze a középső gombba nem került trackpad, mint a forrásmunkánál.

Charbax barátunk videót is készített a telefonról:

[video:http://www.youtube.com/watch?v=rg-pJq32R5Q]

Ezután már csak egy kérdés maradt: nem megy valaki Kínába?

(A telefonról további fotók találhatók Charbax eredeti cikkének alján.)

Sony Tablet S1 és S2: a Sony új, Gingerbread alapú tableteket jelentett be

A Sony ma két új, Android alapú, innovatív megjelenésű tabletet jelentett be. Mindkét eszköz Android Honeycombot futtat majd, és 2011 őszétől lesz kapható. A konkrét megjelnés és a specifikációk még változhatnak, de jelenleg a következőket lehet tudni a két új eszközről:

Sony Tablet S1

  • NVidia Tegra 2 1 GHz-es, kétmagos CPU
  • 9,4″-es kijelző
  • Újságra hasonlító ívelt felső rész
  • Előlapi és hátlapi kamerák
  • Egyedi felhasználói felület és böngésző
  • IR (infravörös) port, amivel az eszköz távirányítóként vezérelhet Sony BRAVIA eszközöket

Sony Tablet S2

  • Összehajtható tablet design
  • 2 db. 5,5″-es 1024×480 pixeles kijelző
  • NVidia Tegra 2 1 GHz-es, kétmagos processzor
  • 1 db. kamera
  • Egyedi, a kétképernyős “könyv” módot figyelembe vevő felhasználói felület

Az új eszközök az infrán felül, a DLNA technológiának köszönhetően könnyebben integrálódnak majd a Sony otthoni médialejátszókkal, pl. tévékkel. 

Minden ami Sony Ericsson Xperia X8!

Hello! Itt sok mindent meg  lehet tudni az X8 -ról…Kérdés=Válasz:)

Nekem már van is egy kérdésem:) :

A telefonom egy SE XPERIA X8 (Nyílván):D és az akumlátorja 20óránként lemerül…Pedig azért pár napot kéne kibrírnia,mert már hallottam hogy az érintőképernyős telefonok már akár heteket is kibírnak.Amikor vettem akkor is  fent volt 24órát(amennyit kell)…A válaszokat várom,hogy mitcsinálhatnék…Előre is köszi! :)

A legfrissebb Android kishírek itt, a bal oldalon

Szemfüles olvasóknak feltűnhetett, hogy lecseréltük itt a baloldalon a Twitter “hivatalos” twitfal widgetjét egy saját megoldásra “Kishírek” blokkcímmel. A dolog oka prózai: a Twitter widget jó, de elég sok korlátja van ennek a kis JavaScript cuccnak, kezdve azzal, hogy JavaScript, lassú, valamint izeg-mozog, és nehéz megállapítani, hogy a hír, amit épp látsz 2 perces, vagy 2 napos.

Itt teszek egy kis kitérőt: mi, a Magyar Android portálnál a kishíreket értékükön kezeljük. Az egymondatos érdemi hírértékkel rendelkező hírmorzsák kibontását teljes cikkbe meghagyjuk másoknak, mi úgy gondoljuk, hogy a konkrét tény és egy hivatkozás bőven elegendő a gyors tájékozódásra – hisz mi is így fogyasztunk egy rakás hírt. A Hírhétfőben aztán kicsit jobban kibontunk ezt-azt, illetve természetesen a hosszabb, fontosabb hírek (pl. bejelentések, események) nálunk is teljes cikket kapnak – de hát ezt tudjátok ti is.  

 

 

De a lényeg: az, hogy jött egy XY ROM frissítés, az pont ennyit ér és nem többet: “jött egy XY ROM frissítés”.

 

 

 

 

A mostani megoldással mindig a legfrissebb 5 hír van legfelül. A Kishírek a Twitterről jönnek, tehát a tákékozódás leggyorsabb módja az oda feliratkozás, de ha betöltöd a főoldalt, mi megmutatjuk neked a legutóbbi érdekességeket a nagyvilágból. Cserébe az oldal eggyel gyorsabban fog betöltődni.

Ha bármi furcsaságot tapasztalsz a működéssel kapcsolatban, a Gépház fórum természetesen továbbra is nyitva áll, vagy írd ide a fájdalmadat kommentként!

(És köszi a figyelmet.)

Hírhétfő

Vihar egy pohár vízben

  • “Kiderült”: az Apple mellett a Google is adatot gyűjt a felhasználókról. Tegye fel a kezét, aki meg van lepve. [link]

  • És egy kis gondolatébresztő a múlt heti VEPV (Vihar Egy Pohát Vízben) margójára: Tényleg lopott a Samsung az Apple-től? [link]

Magyar vonatkozás

  • Telenor Android Workshop Planet: Kétkerék ősbemutató. [link]

  • Highway Portal: magyar fejlesztésű autópályamatrica app a Marketen. [link]

  • Megjelent a Sanoma új *24 appja, a Hir24 – mottója szerint “hírek gyorsan, tömören”. [link]

ROM-ok, appok

  • Megérkezett a CyanogenMod 7.0.1 bugfix release, majd pár percre rá a CyanogenMod 7.0.2 bugfix-release-fix release. [link]

  • Mau5 Theme (for Tablets): pl. Cyanogen-t használó tablet usereknek. [link]

  • Mint megtudtuk, az LG Optimus 2X-en a power+home gomb egyidejű megnyomásával screenshot készül. Végre elfelejthetjük nem rootolt telefonon az SDK+DDMS bénázást? [link]

  • Ha viszont mégis rootolnád: már fut a ClockworkMod recovery az LG G2X-en (=Optimus 2X). Nincs messze az official CyanogenMod sem… [link]

  • A T-Mobile és az LG kiadta a T-Mobile G2X (az Optimus 2X brandelt változata) forráskódját. Biztos jól fog jönni a CyanogenMod-osoknak. [link]

  • Kiszivárgott a Samsung Galaxy Ace Gingerbread ROM-ja. Öröm látni, hogy a Samsung nem hanyagolja ezt a remek kis telót. [link]

  • Kijött a Barnes & Noble Nook Color hivatalos firmware-ének 1.2-es verziója. Nem egy CyanogenMod, de azért tud ezt-azt: appokat, flash-t, emailt, és továbbfejlesztett könyvolvasó appot. [link]

  • Frissült a Kindle for Android, most már Honeycombon is remekül néz ki. [link]

  • Frissült a Seesmic is: az 1.7-es verzió legnagyobb újdonságai a shortcutok – pl. lehetőség van egytappantásos szerkesztésre, illetve erre pl. lockscreen gesture felvételére. [link]

  • A Skype befoltozta a biztonsági rést az Android alkalmazásukban. Ha használod, irány az upgrade! [link]

  • Főverziót ugrott az Evernote is, a 3.0 rakás új funkcióval lett gazdagabb. [link]

  • HBO Go, stream szolgáltatás HBO előfizető Androiddereknek: vidd magaddal kedvenc HBO sorozataidat, műsoraidat! [link]

  • Facebook for Android update a Marketen: taggeld az ismidet így: @[ismi] [link]

  • WordPress for Android 1.4 a Marketen: post scheduling és jelszóvédett postok! [link]

  • Szép kis élő háttérképek Samsung Galaxy S II-ből. [link]

  • Kijött a Bump 2.0, a népszerű névjegymegosztós-ütögetős app új változata. [link]

  • TweetComb: Honeycomb-ra optimalizált Twitter kliens. [link]

Hardver, ipar

  • Tegnap óta rendelhető a Best Buy-tól a HTC Flyer. [link]

  • Pletyka: nyáron érkezik a Honeycomb alapú Amazon Tablet. És a Samsung fogja gyártani. [link]

  • A Sony Ericsson Walkman logót tett az X8-ra, átnevezte W8-ra. [link]

  • Már 3 hivatalos Samsung Galaxy S II reklám került ki a Youtube-ra. [link]

  • Kiszivárgott ez-az a Lenovo leendő tabletjéről, nevezzük Thinkpad Slate-nek. NVidia Tegra 2, 1280×800 pixeles IPS kijelző, a kapacitív kijelző mellé kapsz egy kapacitív tollat is (á la HTC Flyer). Ezen felül 16-tól 64 GB-ig terjedő kapacitás, USB 2.0, Micro USB és HDMI portok. [link]

  • A Gree nevű japán cég 104 millió dollárért felvásárolja az OpenFeint-et. [link]

Nexus One rom mizéria

Amikor kezembe kaparintottam a Nexus One-t egyik első dolgom volt a Bootloader megnyitása, s az akkor még csak a Nexus S-re elérhető Gingerbread telepítése a telefonra. Azóta lett hivatalos Gingerbread, rögtön 2.3.3, s azzal egy darabig boldog is voltam, de mindig szemeztem a Cyanogenmoddal, s vártam, mikor lesz használható a 7-es verzió. És nem csak vártam, mindig próbálkoztam. Remek dolgok vannak a 7-es CM-ben, de nekem valahogy mindig megyűlt a bajom vele. Szeretek fényképezni a telefonommal, mert mindig nálam van, s tulajdonképpen egészen használható képek készítésére alkalmas. 

A CM7 kamerája N1-on sajnos rendszeresen FC-vel elmegy pihenni. Ez kicsit idegesítő, de ami sokkal jobban, hogy videót felvenni már próbálkozni sincs értelme, mert ott azonnal behal. Másik nagy bajom vele, hogy sajnos a GMail app portrait állapotban csak félképernyőt használ. Persze hamar rájöttem, ha a telefont elforgatom 90 fokkal, akkor kitölti a képernyőt, majd vissza állítás után rendeződik a dolog, de ez azért hosszútávon szintén zavaró. Az utolsó zavaró tényező, amit wonkolásnak neveznek az xda fórumon. Nem tudom mi erre a jó magyar szó, a lényeg, hogy rátappolok a tárcsázasra, s mire valóban eljutunk a tárcsázásig, eléneklem magamban a Himnusz első versszakát. Ez sajnos a legzavaróbb, de erre van apk, ami ezt megoldja. Így viszont sokkal kevésbé értem, hogy Cyanogen miért nem tette bele a 7-es stabil változatban, főleg, hogy ő a N1 ág karbantartója. És ezek a 7.0.2-tes verzióban se javultak. 

Eztán sok CM alapú rendszerrel játszottam, a Kang-o-rama, s a Pure Google mod voltak a legjobbak, de ezek se voltak sajnos tökéletesek. Majd visszatértem a pure 2.3.3-hoz, főztem magamnak saját romot (erről még tervezek majd hosszabban írni), s sok mindent kipróbáltam, de nem nagyon tudtam megállapodni egyiknél sem. Végül nagy pénteken viszont tettem egy próbát Paul O’brien MoDaCo romjával, s azóta elégedett vagyok.

Illetve ebbe is egy picit bele kellett nyúlnom, hogy minden olyan legyen, mint azt én szeretném. Paul romjának egyetlen baja, ha nem vagy premium tag az oldalon, akkor 4 verzióban töltheted le a romot, s nekem pont a köztes változat kellett volna. Emiatt a fullos csomagot szedtem le, majd abból kinyírtam a Wavesecure apk-t a következőképpen:

adb remount
adb shell rm /system/app/com.wsandroid.apk

A wavesecure a McAffee biztosan remek biztonsági alkalmazása, de nem szeretnék éves szinten 20 dollárt fizetni érte. Paul érthető módon a szponzoráció miatt teszi be a rom teljes verziójába, ezért nem is haragszunk rá.

Mik az igényeim egy jó rommal szemben? Ezeket szedem a végén pontokba, hogy érthető legyen, miért pattogtam mostanáig a különböző verziók között.

  • Stabil legyen, ne legyen reboot, fc, egyéb
  • Minden működjön, ahogyan annak kell (kamera, gombok, füles, bt, wifi, stb.)
  • Gyors legyen, se wonk, se semmi egyéb lassító tényező
  • Felesleges alkalmazások ne legyenek
  • SIP ne csak wifin keresztül
  • Akku idő 1nap+ legyen
  • Titanium backup preinstalled, vagy fájlkezelő preinstalled (ez igazából kényelmi funkció, hogy gyorsan vissza tudjam tenni az összes alkalmazásom, s beállításom hálózati forgalom nélkül)
  • Kikapcsolás gombra reboot (recovery, stb.) filkinálása
  • Akkuszint százalékos kijelzése

Az utóbbi három igazából nem létszükség, de azért nagy plusz pont, ha megvannak. A fenti pontok szubjektívek, s az én véleményem, s saját tapasztalataimon alapulnak, nem szentírás, de örülök, ha kommentben hozzáteszitek a saját véleményeteket.

A Nagy Testvér figyel téged (és adatot gyűjt) – a Google és Apple adatgyűjtési botrányáról

Minden hétre jut valami: ezúttal az volt a hét “vihar egy pohár vízben” híre, hogy az Apple, és mint később kiderült, a Google okostelefon oprendszere is “kémkedik” a gazdája után. Ahogy Kenny mondaná: atya gatya!

Elöljáróban: azt hiszem az az alapvető megrökönyödésem ezekben a sztorikban, hogy emberek, akik egyébként vidáman használnak cloud szolgáltatást (bármelyiket), megrökönyödnek, amikor kiderül, hogy adatot gyűjtenek róluk. Kedves emberek: ha nem akarjátok, hogy adatot gyűjtsenek rólatok, akkor vegyetek rendes szolgáltatásokat, és ne használjatok Google és egyéb ingyenes cloud cuccokat. “If it’s free, you are the product.” És még egy: ha azt hiszitek, hogy a földrajzi helyzetetek követése a legdurvább, amit a cloud szolgáltatóktól a nyakatokba kaptok, nagyon gondoljátok újra, hogy mit adtok ki magatokról.

A mostani “botrány” két szinten zajlik, és mindkettő máshogy gáz, illetve mindkettő máshogy nem gáz:

I. Az Apple

Az Apple megközelítése valószínűleg szimplán bénaság: kódolatlanul, bármilyen alkalmazásnak hozzáférhetően van tárolva a “kémkedés” eredménye. A megoldás egyszerű bugfix lesz, gondolom: az Apple majd jól letitkosítja a véletlenül titkosítatlanul hagyott adatot, és bejelenti, hogy

  • ilyet a történelemben még soha nem csinált senki, a felhasználó lokációjával kapcsolatos adatok titkosítása egy csoda;
  • az Apple figyel a felhasználókra, mert szereti őket.

(Bocsánat, sose tudom kihagyni az Apple-hoz kapcsolódó szurkálódást.)

De abban legyünk biztosak, hogy a saját telefonra oprendszer által gyűjtött és tárolt geolokációs adattal semmi probléma nincs, amíg ki nem kerül a telefonról: a törvénysértést (ha van) nem az Apple követi el, hanem az adatokat kiküldő alkalmazás (írója). Az Apple ellen itt Európában vélhetően maximum fogyasztóvédelmi eljárást lehet indítani. (Az USA-ban pedig vélhetően bármit.)

II. A Google

Blogunk fő scope-ja persze a Google, és nekem is ez tűnik érdekesebbnek, ugyanis itt nincs bug, ez fícsör: a Google valóban adatot gyűjt, bevallottan, mission statement szinten.

Ám a Techcrunch-nak adott közleményben a Google megerősítette, hogy ők bizony csak akkor küldenek adatot, ha erre a felhasználó (te) explicit engedélyt ad – a szolgáltatás tehát opt-in. (Ez egyébként a “Use Google location” cím alatt feltett két kérdés: “Allow Google’s location service to collect anonymous location data…” és “Use My Location for Google search results…”)

Tegye fel a kezét, aki meg van lepődve. Tegye fel a kezét, aki mindeközben szeret pl. helyre optimalizált keresési eredményeket kapni. Pl. térképet. Naugye.

A sajtó és a bloggerek túlnyomó részét ez a válasz meg is nyugtatta. Tényleg, hát hisz’ rákérdez! Akkor a Google mégsem evil. Az igazi probléma megtalálásához viszont kicsit meg kell kapirgálni a felszínt.

Az igazi probléma pedig az, hogy a Google, persze csak ha hozzájárulsz, mindenféle adatot gyűjt. Olyat is, ami nem a tied, ami fölött nem rendelkezhetsz. És erre remek példa az a bizonyos “andriod map“, amivel a saját routered MAC címe alapján szépen megmutatja neked, hol van az a router. Ugyanis ha (kis túlzással) bárki elment a közeledben egy Androidos telefonnal, aktivált location service funkciókkal, a routered infoja bekerül az adatbázisba.

Anonim? Igen. Mégis konkrét info? Hát bizony. Örülsz neki, hogy begyűjtötték? Tippem szerint olyan nagyon azért nem. És végül: gáz ez? Na erre nincs egyértelmű válaszom: kirabolni nem ez alapján fognak, de azért vannak érdekes aspektusok.

Bivanbi barátom nagyon találó megfogalmazása szerint a probléma az, hogy a felhasználó “nem tulajdonosa azon adatoknak, amelyeknek elküldése felett rendelkezik, tehát jogilag problémás a dolog.”

Touché! A Google megoldásával tehát az egyszeri, mezei felhasználóból, aki csak telefonálni (emailezni, netezni, térképezni, geolokációs szolgáltatást igénybe venni, twitterezni…) akar, adatkezelő szerv lett, márpedig az ilyen adatkezelőkre mindenhol (jó, lehet, hogy pl. Szomáliában nem) adatvédelmi törvények vonatkoznak – próbálj meg egyszer egy multinál felhasználói adatokkal babráló webes (“externally facing”) alkalmazást élesbe pakolni. Általában az ilyen DP processzek (ami minden ellentétes értelmezés ellenére Data Protection és nem más) elég bonyolult képlettel (mert minden országban más a szabályozás) rendelkeznek arról, hogy mi mivel kombinálva személyes, érzékeny, privát, titkos, stb. minősítésű adat – ugyanakkor bármi, ami valahogy valamihez köthető, már nagy eséllyel privát: minden adat védendő, de nem mindegyik érzékeny. És adott esetben egy MAC cím + egy SSID + egy pontos geolokáció már valami komolyabb kategóriába eshet. (Itt majd talán pontosít/kijavít engem egy adatvédelmi szakember – ezt előre is köszönöm.)

Mi történt tehát?

Vélhetően annyi történt, hogy volt egy terület, ami nem volt jogilag megfelelően szabályozva: ki gondolta 30-40-50-200 éve, hogy egyszer minden egyes polgár (az “user” akkori megnevezése) tömegesen fogja más polgárok adatait kezelni? (Akár a tudta nélkül.) És bár a konkrét adatkezelésre megvannak a törvények, a felhasználótól nem várható el, hogy ezekről tudjon, vagy betartsa, az a konkrét szabályozás pedig (vélhetően) hiányzik, amely a felhasználókat adatkezelővé avanzsáltató ipari szállítókat (Google, Apple) ilyen téren szabályozza.

Eric Schmidt fejtette ki, talán a 2010-es Web 2.0 Summiton, hogy ők hogy állnak ehhez, mint a tech ipar úttörői. Röviden: a Google nem sért törvényt, vagy legalábbis igyekszenek nem sérteni. Amíg egy terület szabályozatlan, addig ők etikai határokon belül felfedezik, és keresik a jogi határait. Ezzel időnként kiváltanak egy, a mostanihoz hasonló felzúdulást, aminek a vége törvénykezés vagy specifikus jogértelmezés lesz – és amikor már van rá konkrét szabályozás, akkor betartják.

A Google (saját bevallása szerint) semmi illegálisat nem csinált: ha nem akarod, nem gyűjtenek adatot a telefonod segítségével. Ha viszont igen, akkor mindenfélét.

Mi lesz most?

És hogy mi következik ezután: meglátjuk. Vélhetően a Google is korlátozza majd valahogy az ilyen irányú információk külső hozzáférését (a gyűjtést nyilván nem, amíg valaki explicit meg nem tiltja nekik), aztán talán helyi szabályozások, vagy meglevő adatvédelmi törvények értelmezése… Talán. A világ nem lesz rosszabb hely, mert általában az adat, ami neked számít, a te adatot, te rendelkezel fölötte, tehát keresni ezután is tudsz majd.

+